Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-23 / 19. szám

2015. JANUÁR 23., PÉNTEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJA kultúra Az ember önfenntartásáért, gyarapodásáért végzett munkájának alkotó öröme; a társért, a gyermekért, a barátért, a közösségért érzett felelősség és tenni akarás fizikai és szellemi erőfeszítése AZ EMBERI LÉTEZÉS MINŐSÉGE Megyeszerte ünnepelték teg­nap a magyar kultúra napját. Hol előadóesttel, hol kon­certtel, másutt színjátékkal, vetélkedővel, a kultúra terén elévülhetetlen érdemet szer­zők díjazásával. Vida Tünde A kultúra a mindennapi em­ber létezés-minősége. Ahogyan élünk, ahogy érdemes élni - fo­galmazza meg Hefner Erika, a paksi Csengey Dénes Kulturá­lis Központ szakmai igazgatója Kerekes László gondolatait idéz­ve. Ha ezt - a néhai szakember által alkotott - kultúra-fogalom meghatározást elfogadhatónak vélhetem, akkor az értékes em­beri élethez tartozónak gondo­lom az ember önfenntartásáért, gyarapodásáért végzett munká­jának alkotó örömét; a társért, a gyermekért, a barátért, a közös­ségért érzett felelősség és tenni akarás fizikai és szellemi erő­feszítéseit; a szőkébb és tágabb környezetben, a világban való eligazodásra való törekvés, aka­rat szándékát; az ember jóság, szeretet felismerésére, igénylé­sére, viszonzására törekvését - fogalmazott Hefner Erika. Hoz­zátéve, aki mindezekkel együtt képes az önmegvalósító munká­ról, a szeretetről, az értékekről, a szépségről mások számára is alkotásban: szóban, írásban, ének-zenében, táncban, rajzban, festményben, szoborban és al­kotott tárgyban valami fontosat - mindenki számára hasznosan okosat, esztétikai élményt jelen­tőt elmondani - akkor a min­dennapi emberi létezésnek azt a minőségét tudja megteremte­ni, amely része a közösségi kul­túrának. Akkor éli és gazdagít­ja a kultúrát. Hefner Erika meg­fogalmazása egy a tengernyi kö­zül. Mind mondja, rendkívül sok kultúrafelfogás van, de ő ez­zel, a Kerekes László-félével tud azonosulni. A kultúra fogalma a filozófia, a művelődéstörténet és általában az emberi gondol­kodás egyik központi kategóriá­ja, nem meglepő hát, hogy rend­kívül sokféle értelmezése él. A szó maga latin eredetű, az „ag­riculture”, azaz földművelés Szekszárdi Szájtátva hallgatták a gyerekek Temesi Mária operaénekes kultúra napi előadását a szekszárdi gyermekkönyvtárban. A Liszt Ferenc-díjas művész, aki az opera követeként volt jelen ezen a rendezvényen, a műfajt úgy hozta közelebb hallgatóságához, hogy kulisszatitkokba avatta be őket, és Lozsányi Tamás kíséretében két dalt is énekelt. Az iskolások és zeneiskolások mellett felnőttek is kíváncsiak voltak a Mesék az operaházból kicsiknek és nagyoknak című programra. Németh Judit előadó Juhász Gyula-verssel készült erre az alkalomra Idén ketten is kiérdemelték a Dunaföldvár Kultúrájáért díjat: Csepeli István és az Ördögszekér DUNAFÖLDVÁRON HAGYOMÁNYO­SAN díjátadó gálával ünnepel­tek. Az elmúlt esztendőkben évente egy, idén kettő Dunafóld- vár Kultúrájáért díjat adott át a Dunaföldvár Kultúrájáért Ala­pítvány kuratóriuma. Azért tet­tek kivételt, mert két olyan jelölt neve merült fel akiknél „keresve sem lehetett volna jobbakat ta­lálni”. Díjazták Csepeli István Kodály Zoltán-díjas fafaragó népi iparművészt. Az apropó - de nem az ok - hetvenedik születésnapja, aminek megün­neplésére nagyszabású életmű kiállítást rendeznek a Fafaragó Galériában nyáron; illetve a Du- naföldvári Ördögszekér Tánc­egyesületet, ami szintén nem szorul különösebb magyarázat­ra, az Appelshoffer János és Ap- pelshofferné Rabóczki Anikó által vezetett együttes hosszú évek óta meghatározó szereplői a város kulturális életének, ren­dezvényeinek. pataki dezső a kuratórium el­nöke és a dunaföldvári művelő­désiház igazgatója azt mondta, az Év mecénása díjat a művelő­dési ház kollektívája ítéli oda, azon egyszerű okból, hogy ők látják, tudják, kiktől kapnak a legtöbb segítséget. Ebben az év­ben nem pénzben nyújtott segít­ségért, hanem munkáért mond­tak köszönetét a paksi Fortuna Rádió és a Dunaföldvári Partoí dalak Kulturális Egylet kollektí­váinak programjaik népszerűsí­téséért. az est Magyar Valentin Virtuó­zokból ismert zongorista, vala­mint Bán Máté junior Prima dí­jas fuvolaművész és szintén fu­volaművész testvére, Bán Anna­mária koncertjével zárult. Rekordgyorsasággal, két hónap alatt vitték színpadra A rátóti csikótojás című darabot a rátóti csikó tojás című da­rabbal debütált a bölcskei gye­rekekből álló színjátszó cso­port. Rekordgyorsasággal és nagy izgalommal készültek a darab bemutatására. Vezető­jük elmondta, hogy december óta próbált a nagyjából tízfős csoport. A gyerekek korábban a felnőtt színjátszók között már belekóstoltak a színpadi lét ízébe. A község felnőtt szín­játszó csoportját, a BÖBI-t is Blandl Béláné Ibolya vezeti, a darabokat is Ő rendezi, sőt A magyar kultúra napján debütált a bölcskei gyerek színjátszócsoport már Madocsán is van csoport­ja. Ő maga tizenhat éves kora óta játszik faluja amatőrcso­portjában. Ahogy őt magával ragadta a drámajáték szépsé­ge, úgy „fertőződnek meg” sor­ra kicsik és nagyok Bölcskén. Velük már próbálják az új da­rabot és színjátszótábor is lesz a nyáron. a tegnapi műsorra, amelyben a mesejátékon kívül zenés pro­dukciókkal ünnepelték a ma­gyar kultúra napját, nagyon so­kan voltak kíváncsiak. szóból származik, később vált az emberi gondolkodás fogal­mi rendszerének részévé. A fo­galom folyamatosan változott, a különböző filozófiai irányzatok, korok gondolkodói mást és mást értettek alatta, s ma is számos egymástól eltérő felfogás léte­zik. Hefner Erika osztja azt a vé­leményt, a kultúra nem statikus jelenség: az emberiség története során állandó változás jellemez­te. Ezek az ő szakmai pályafu­tása, során is szembeötlőek. Jól tükrözi mindezt az e hivatást gyakorlók elnevezése is, 20-30 éve még népművelőnek hívták, ma kulturális menedzsernek a „kultúrmunkásokat”. Ha már munkás, akkor amellett a tény mellett se menjünk el, hogy ők azok közé tartoznak, akik ak­kor dolgoznak, amikor mások kikapcsolódnak. így van ez a magyar kultúra napján is, hi­szen a megye kisebb-nagyobb településein ünnepségek sorát rendezték tegnap. A programkí­nálat összeállítása nem egysze­rű feladat - avat be a részletek­be Hefner Erika. Mint mondja, a felmerülő igényekre alapozva szerveznek kulturális folyama­tokat, némi ízlésformálással fű­szerezve. Ahhoz, hogy ez meg­felelő minőségű legyen, sok ta­nulásra, komoly háttérmunká­ra van szükség. A programkí­nálat összeállításához nagyon sok területen otthon kell lenni­ük a különböző művészeti ágak­tól kezdve az oktatáson át a ter­mészetgyógyászatig, hiszen ezek mind helyet kapnak a kul­túra házaiban, ezért a kulturá­lis területen dolgozóknak mul­tifunkcionálisnak kell lenniük, vázolta az igazgató. Aki egyéb­ként nagyon büszke az általa vezetett kollektívára, hiszen ép­pen tegnap, a kultúra napján kapták meg a Minősített Köz- művelődési Intézmény címet az Emberi Erőforrások Minisz­tériumában. A jó hírt a Csen­gey Dénes Kulturális Központ­ban tartott kultúra napi ünnep­ség résztvevőivel meg is osztot­ták. Hefner Erika azt mondta, hosszú folyamat, összehangolt munka eredménye, hogy a si­keres felkészülés és audit után a megyében elsőként elnyerték ezt a címet. Csak a tisztán, tehetségből fogant alkotás ér valamit civil elismerés Idén is öten vehették át a „A Tolna megyei művészetért” plakettet a magyar kultúra napján tolna - Csak az az alkotás ér valamit, amely tisztán, tehet­ségből fogant. Csak az az elis­merés ér valamit, amely min­den hátsó szándéktól mentes - idézett a Tolna megyei művésze­tért plakett alapító okiratából Lönhard Ferenc, a Bárka Mű­vészeti Szalon elnöke a díj teg­nap délutáni átadó ünnepségén, a tolnai könyvtárban. A plaket­tet 2000-ben alapította három tolnai gyökerű civil szervezet, a Bárka Művészeti Szalon, a „Kéz­jegy” Tolnai Toliforgatók Klub­ja és a Keresztény Értelmiségi­ek Szövetsége tolnai csoportja. Általában évente öt kategóriá­ban adnak díjat - költők, írók, újságírók; képzőművészek; elő­adóművészek; népművészek; művészetpártolók. Az elisme­rések átadásán a hagyományok szerint az előző év kitüntetett előadóművésze működik közre: idén Orbán György műsora szí­nesítette az ünnepséget. Az elismeréseket Wessely Gábor, a Kézjegy elnöke, dr. Sa­ramé Márta, a KÉSZ vezetője és Lönhárd Ferenc adta át, a ma­gyar kultúra napja alkalmából. Idén két képzőművész is el­ismerést kapott. A várdombi kőszobrász, Bakó László köz­téri alkotásaiért és groteszk műveiért vehette át a kitünte­tést. Az alkotónak köztereken mintegy tíz szobra áll, a leg­utóbbit Bátán avatták. Csuhaj „A Tolna megyei művészetért’’ plakett idei birtokosai Tünde, szekszárdi tojásdíszítő, domborműves tojásaiért, ha­zai és külföldi bemutatkozása­iért kapta a díjat. Tyúk-, fácán-, lúd-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojással is dolgozik, a vastagabb tojáshéjakba több­rétegű domborműveket vés. A simontornyai Könyvné Szabó Éva bőrműves, népi iparmű­vész hagyományőrző kézmű­ves tevékenységével, mester­ség-bemutatóival érdemelte ki a plakettet. Elsősorban a hon­foglalás kori motívumvilágot idéző, veretes tarsolyairól, dí­szes bőrtáskáiról és viselet-ki­egészítőiről ismert. Komjáthi Tamás szekszárdi zenésznek fellépéseiért, kortárs költők verseinek megzenésíté­séért járt a díj. Az előadó gitá­ros-énekesként, zenés irodalmi műsorok szereplőjeként, rende­zőjeként ismert elsősorban. A Mözsi Bartók Béla Női Kar­nak hazai és külföldi fellépése­iért, a kórusmuzsika népsze­rűsítéséért ítélték oda a kitün­tetést. A kórus tavaly ősszel a Praga Cantat nemzetközi kó­rusversenyen bronz minősítést szerzett. „A Tolna megyei mű­vészetért plakettet” az együttes elnöke, Rikker Józsefné és kar­nagya, Schmidt Zoltánná vet­te át. Az ünnepségen jelen volt az 1972-ben alapított kórus el­ső vezetője, Schmidt Józsefné is. ■ S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents