Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-20 / 16. szám

2 KÖRKÉP 2015. JANUÁR 20., KEDD Szilasi Lászfó A harmadik híd című tavaly megjelent regényén, amelyért a díjat kapta, a laudáció szerint erőteljes Mészöly-hatás érezhető Átadták a Mészöly-díjat emléknap Szilasi László és Kis Pál István kapott elismerést JEGYZET Azért most akkor is jobb nagy bulit ugyan nem csa­punk, de kemény sütizéssel, fülhuzigálással ünnepeljük a névnapokat a szerkesztő­ségben. Külön öröm, ha va­laki diós süteményt hoz, az efféle finomságokról, leg­alábbis otthon, egy ideje le kell mondanom. A lányom allergiás a dióra, mogyoró­ra, mandulára, így aztán a csonthéjasokkal készült éte­leket száműztük a család asztaláról. Egyébként nem ő az egyetlen „defektes” a fa­míliában, én spéciéi a par­lagfűtől készülök ki menet­rendszerűen minden nyár végén, ősz elején, és jó ide­je macskaszőrrel is el lehet­ne tenni láb alól. De akad kö­zöttünk olyan családtag is, aki ha beszed egy bizonyos gyógyszert, nemcsak a keze lilul be, de a szája is úgy néz ki, mintha teletömte volna vécéülőkével. jó ideje tudjuk, hogy az al­lergia nem úri huncutság, hanem valóban létező, kín­zó és néha egészen veszélyes dolog. Azokkal viszont nem tudok egyet érteni, akik a legújabb kor efféle borzalma­in felháborodva egy szerin­tük jóval humánusabb, fűző­be szorított vagy éppen char­leston szerelésbe, esetleg ős­kori ágyékkötőbe csomagolt, hajdan sem volt világba kí­vánják magukat. Én spéci­éi nehezen tudom magam el­képzelni egy olyan korban, melyben csak a legkiváltsá- gosabb helyzetben lévők ta­nulhattak, nem szívesen lak­nék olyan házban, amely­nek nincs üveg ablaka és vi­szonylag korszerű fűtése, ne­hezen viselném, hogy komo­lyabb betegség vagy szülés okán nem vonulhatok be egy kórházba vagy, hogy antibio­tikum híján egy egyszerű to­rokgyíkba is belehalhatok. Bekövetkezhet még, mon­danák a pesszimisták, mint ahogy azt is hozzáfűzhetik, hogy természetanyánk vesz revansot az allergiával azért a sok rémségért, amit ellene elkövetünk. Szülővárosa, Szekszárd és a Mészöly Miklós Egyesület tizenkettedszer rendezte meg a Mészöly Miklós- emléknapot. Gyuricza Mihály Mint arról már beszámoltunk, A képek megszólítása címmel nyílt meg kiállítás a Művésze­tek Házában azokból a művek­ből, amelyeket a Mészöly Mik­lós - Polcz Alaine házaspár ka­pott a barátoktól, tisztelőktől, s amelyek között Budapesten éltek. Most ezek a rajzok, fest­mények adták a keretet ahhoz az ünnepséghez, amelyen fel­idézték az író és részben a há­zastárs emlékét, munkásságát. Pócs Margit, az önkormányzat referense köszöntötte a részt­vevőket, majd Haag Éva alpol­gármester bevezetőként meg­említette az író szülőföld-sze- retetét, Szekszárd szerepét Mé­szöly életében. Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke, az MTA Irodalomtudományi In­tézetének tudományos tanács­adója is elmondta, Mészöly, ha talán szégyenlősen is, de min­denáron ragaszkodott szek­szárdi indíttatásához. Darva­si László Mészöly Miklós-dí- jas író, költő, drámaíró, publi­cista Sutting ezredes visszatér című, egy Mészöly-műre utaló írását a szerző akadályoztatá­sa miatt Odor János, a Wosins- ky múzeum igazgatója olvasta fel. Az írás, több más elhang­zott felszólaláshoz hasonlóan Mészöly Miklós fiatal kollégá­ira gyakorolt hatására világí­tott rá. Ugyanez volt a témája a Kukorelly Endre író, költő ál­tal elmondott, felolvasott, sze­mélyes találkozásokon, emlé­keken, élményeken, beszélge­téseken alapuló összeállítás­nak is. A Szekszárdi Magasis­kola - Mészöly Miklós életmű­vének szolgálatában címmel Szkárosi Endre, Mészöly Mik- lós-díjas író, Baranyai László író és H. Nagy Boglárka szer­vező az alkotótábor és mester- kurzus történetéről és a vele szilasi László 1964-ben szüle­tett irodalomtörténész, esszéista, kritikus, író. A szegedi egyetem docense, kutatási területe a régi magyar költészettörténet, a 19. századi magyar regény, a kor­társ magyar próza. 2012-ben Jó­zsef Attila-díjat kapott. A harma­kapcsolatos tapasztalatokról, tervekről számolt be. Ezt követően adták át a Mé­szöly Miklós-emlékplakett és a Mészöly Miklós-díjat. Az em­lékplakettet idén Kis Pál István szekszárdi írónak, költőnek, pedagógusnak ítélte oda a ku­ratórium. Az ő tevékenységét Gacsályi József költő ismertette, méltatta. A jelenlévők megtud­ták, hogy Kis Pál István több évtizeddel ezelőtt Csepelről ke­rült a dunántúli kisvárosba,; s gyorsan felfigyelt annak érté­keire. Látta, hogy vannak vi­lágra szóló értékei, egyéniségei, így került Mészöly Miklós kö­zelébe. Elkészítette portréfilm­jét, akár csak Szakály Ferencét, Lázár Ervinét, Csengey Déne- sét. Ezek közül is kiemelkedik a Mészöly Miklóst bemutató. Kis Pál Istvánnak sikerült megörö­kíteni az írói, emberi lét utolsó dik híd című, tavaly megjelent regényén erőteljes Mészöly-hatás érezhető. Szilasi az elismerés át­vétele után mondott beszédében felidézte, hogy tanulmányai kez­detén Mészöly korai és Vörös- ■ marty kései szövegei vezették be a magyar irodalom olvasásába. érvényes pillanatait. Nem csak diákjaival szeretteti meg Mé­szölyt, de saját műveiben is ott van a nagy szekszárdi író hatá­sa. Az emlékét őrző, továbbadó, népszerűsítő tevékenységért az emlékplakettet Haag Éva alpol­gármester adta át. A Mészöly Miklós- díjat idén Szilasi László, a szegedi egye­tem docense, József Attila- és Déry Tibor díjas író, irodalom­kritikus, irodalomtörténésznek ítélték oda, a tavaly megjelent A harmadik híd című regényé­ért. A díjat Haag Éva és Szöré­nyi László adta át. Ezt követően a résztvevők, az önkormányzat, a városban lévő művelődési és oktatási intézmé­nyek vezetői, képviselői a Béla király téren megkoszorúzták a Mészöly Miklós szülőházán lé­vő emléktáblát. A Mészöly-nap programjai beszélgető, emlékező délutá­non az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Emlékházban folytatód­tak. Szörényi László és Szkáro­si Endre a díjazottakkal beszél­gettek, Baka Tünde pedig Film papíron és vásznon címmel ve­zetett beszélgetést, melynek so­rán többek között a film és iro­dalom formanyelvében meglé­vő lehetséges rokonságokról és különbségekről volt szó. Minden pályázót támogatnak SIMONTORNYA Az önkormányzat kiemelkedően fontosnak tartja a tehetséges fiatalok tanulásá­nak támogatását. 2000-ben in­dult útjára a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, amelyet a települési önkormányzatok ítélnek oda a legjobban rászoruló hallgatók­nak. Az állam pedig úgy járul hozzá az ösztöndíjhoz, hogy a települési önkormányzati támo­gatást megduplázza, maximum 5000 forint erejéig. Mint arról Varga László, a város kommunikációs munka­társa tájékoztatta lapunkat, Si- montornya önkormányzata a kezdetektől bekapcsolódott az ösztöndíj-programba, a város­ban élő közép-, illetve felsőok­tatásban tanuló diákok támo­gatásával. Az idei tanévben 38 pályázat érkezett az önkor­mányzathoz. Mivel minden pá­lyázat érvényes volt, az illeté­kes bizottság úgy döntött, hogy az ösztöndíj valamennyi pályá­zóját támogatja. ■ V. M. Csütörtökönként váltják egymást az előadok bátaszék Csütörtöki esték címmel indított ismeretter­jesztő sorozatot a bátaszé- ki Keresztély Gyula Könyv­tár. Az első előadó László Tün­de reflexológus volt, múlt hé­ten pedig László János tartotta meg Érdekességek anyanyel­vűnk világából című előadá­sát. Beszélt például a nyelvjá­rások különbözőségeiről, a ra­gozás változásáról, a nevek jelentéséről. Az elmondotta­kat régi, az 1700-as, 1800-as évekből fennmaradt könyvek­kel, szótárakkal támasztotta alá a pedagógus. Sági Lajosné, a könyvtár ve­zetője elmondta, a január sze­rencsére sűrűre sikerült, és minden hétre jut egy-egy elő­adás, de a későbbikben is leg­alább havonta egyszer szeret­nék megtartani a programot. Ezen a héten Horváth Elekné a cigányságról szóló népismere­ti előadást hallhatják az érdek­lődők, majd Horgász Dezső, El Camino - azaz a Szent íakab út, ahogyan én éltem meg cím­mel tart előadást. ■ H. E. Mészöly vezette be a magyar irodalomba A település kulturális életét szeretnék gazdagítani aktív civilek Nem a kor, sokkal inkább a lendület számít - tízesztendős lesz idén a Gerjeni Fiatalok Egyesülete gerjen Tíz éve lesz idén, hogy gerjeni fiatalok - élükön Rom- hányi Károllyal, Vajda Sándor­ral, Romhányi Tamással - létre­hozták a Gerjeni Fiatalok Egye­sületét (GEFE). Fiatalos lendü­lettel és az ifjúságot megcél­zó tervekkel, ötletekkel fogtak hozzá a munkához. 2009-re ki­csit megfogyott a lendület, ami­ben életkori sajátosságok, to­vábbtanulás, családalapítás is szerepet játszott. Ekkor vették át a szervezetet Mezősi László- ék, aki nevetve mondja, hogy a név talán már nem fedi telje­sen a valóságot és a GEFE he­lyett talán a GEKE (középko­rúak) lenne az időszerű. Sza­vait az egyesület lendületessé­ge mindenképpen cáfolja, hi­szen rengeteg eredménnyel és tervekkel büszkélkedhetnek. Előbbiek közül a legnagyobb a Gerjeni Duna-Rock Találkozó, amit már hetedjére szerveznek. A helyszínére konténer mosdó­kat, wc-ket szeretnének telepí­teni, mert egyre többen marad­nak több napra, sátorral. Figye­lik a pályázati lehetőségeket. Ebben egyébként eredménye­sek, több sikeres képzést meg­valósítottak már a térség te­lepülésein élők javát szolgál­va, mobil színpadot vásároltak, majd ahhoz fedést. Az egyesü­let az „üzemeltetője” az ehhez tartozó hangtechnikának is, amit a gerjeni önkormányzat Deák-Bili Gyula a tavalyi Duna-Rock Fesztiválon. Ő idén is ott lesz szerzett be. Ezek az eszközök az egyesület koordinálása mellett a falu rendezvényeit szolgálják. A programok szervezésében is részt vállal a GEFE. Példaként említi Mezősi László május el­sejét, illetve augusztus 20-át. Utóbbit terveik szerint idén ki­csit átszabják majd. Napközben a családoknak kínálnak min­denféle elfoglaltságot, estére pedig a környék zenészeit vár­ják egy kötetlen együtt muzsi­kálásra a fesztivál helyszínén. Az idén tíz esztendős egyesület célja mostanra kikristályosod­tak: a község kulturális életé­nek gazdagításában kíván sze­repet vállalni - összegezte az elnök. ■ Vida T. Jön a Lord is az idei Duna-Rock Találkozónak már megvan a dátuma - 2015. június 5-6. - és megvannak a fel­lépők is. Pénteken a Distalis, a Cool Head Klan, az Ismerős Ar­cok, a Duna Rock Akusztik, a Lord zenekar, Kugli és Kalapács József, szombaton az Amerikai Idióták, aNoa Rock, az ABCD, Deák Bili Gyula és a B-52 zene­kar. A fesztiválon alkalmanként napi ezer ember fordul meg, és a falu fontos programjává vált. Mindig társul hozzá hagyomány- őrző program és motoros találko­zó, idén ezt még KGST autós talál­kozóval fejelik meg és gazdagabb lesz a motorcross program is.

Next

/
Thumbnails
Contents