Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-17 / 14. szám

5 2015., JANUÁR 17., SZOMBAT KÖRKÉP ■BnsaainiBiaMiMiiMaaHasMaiigBgBiianiiaiiBHiMBMuiiiiaHMHHMMaBWMaiBna Idejönnek a kínai keramikusok monográfia és album A hónap végéig folyamatosan változik a Babitsban a Burok Fusz György az Őszike című szobránál Szekszárdon, a Liszt Ferenc téren Szakmai életrajz és karrier címszavakban A hónap utolsó napján lesz 60 éves Fusz György szob­rászművész, nem ebből az alkalomból, de összegezte eddigi pályáját Aknai Tamás művészettörténész. Ihárosi Ibolya szekszárd-pécs Egy könyv megszületésének a története is kész regény, derült ki Fusz György keramikus, szobrász- művész elbeszéléséből. Mint megírtuk, a művész pályáját „Polyphemos Bajkonurban - a szobrász Fusz György” című könyvben Aknai Tamás művé­szettörténész foglalta össze. A kezdetben szerényebbre terve­zett kiadványból alapos elem­zés és reprezentatív album lett, amelynek a tervezése, a műal­kotások fotózása is külön-kü- lön kihívást jelentett. Már a cím is kettősséget fejez ki, mondta Fusz György kérdésünkre. Egy korábbi alkotó korszakában az antik világból vette a témáit, az istenek, félistenek, torz istenek világát vetítve korunkra. A Baj- konur pedig a hajdani űrkikötő ma már elhagyott, szörnyű és szürreális világa. Arra a kérdé­sünkre, hogy vannak-e a könyv­ben olyan megállapítások, ame­lyekre maga sosem gondolt vol­na, azt mondta, na­gyon izgalmasak számára azon ösz- szehasonlító elem­zések, amelyek az adott időszak nem­zetközi művészeti tendenciá­it vetik össze az ő munkáival. Ezekben sok újdonságot is felfe­dezett. Az anyagiak függvényé­ben tervezik a könyv angol nyel­vű kiadását, vagy legalább szö­vegmellékletet hozzá. Fusz Györgynek mindig volt egy másik hivatása is, ez pedig az oktatás, jelenleg a PTE Mű­vészeti Karának dékánhelyet­tese. Talán még soha nem nyert annyi pályázatot a kar, mint az elmúlt évben. Négy projekttel hetvenmillió forintot nyertek el, ami négy új képzés indítását generálta. Az alkalmazott mű­vészet intézetvezetőjeként, ahol alkalmazott grafikát és kerámi­át oktatnak, új ötletekkel állt elő, hogy kilépjenek az egyetem elefántcsont tornyából. Csak egy példa: sokat költ az egyetem ajándéktárgyakra, de eddig egy sem volt köztük, amit a kar al­kotói készítettek volna. Nemrég beadott egy pályázatot, amely arról szól, hogy készíthessenek maguk kisplasztikát, csészét, nyakláncot, mindent, ami egye­di, művészi alkotásként ajándék lehet, és ráadásul pénzt is hoz a karnak, amelyből anyagot vagy gépeket lehet venni. Ötletgazdája az egyetem egyik nagyprojektjének, az úgynevezett 3D-s kutatóköz­pontnak, amelyet körülbelül egy évvel ezelőtt javasolt a rek­tornak. A számítógépes terve­zés már népi újdonság, s e mó­don már a szobrász, keramikus is három dimenzióban láthat­ja alkotását. Mostanában azon­ban megjelent a 3D-s nyomta­tó, amely forradalmasíthatja a tárgytervezést is. Mint kide­rült, nem csak a művészeti, ha­nem az építészeti, természettu­dományos, s legfőképpen az or­vosi karon használni tudnák ezt az egyébként méregdrága be­rendezést. A kutatóközpontnak akkor lenne igazán értelme, ha regio­nális szinten, az iparfejlesztés­ben is hasznosulhatna a nyom­tató. A gondolathoz megnyer­te az iparkamarát is. Már be is adták a sokmilliárdos pályáza­tot, amelynek az egyetem mel­lett célterülete az egészségipar és a gyakorlati ipa­ri formatervezés. Utóbbi körben a tervezett tárgy, al­katrész, szerszám prototípusát szinte órák alatt el tudná készí­teni az egyetem. A kutatóintézet természetesen az oktatásban is nagyon fontos, mert meg kell ugyan tanulni rajzolni, formáz­ni is, de Magyarország techni­kai szempontból már most is le van maradva a nyugati egyete­mek mögött. Ismét járt Kínában Fusz György, ezúttal Pécs testvérvá­rosában, lingdezhen-ben, a por­celán fővárosában. Nagy érdek­lődés mutatkozott a pécsi egye­temi oktatás iránt, és mint kide­rült, azt meg is tudják fizetni. A nyugati egyetemeken kétszer ennyi tandíjat kérnek, és még anyagot sem adnak a felkészü­léshez. Tehetséges, hogy már a következő tanévben érkeznek kínai hallgatók. dr. habil. Fusz György egyete­mi tanár, a PTE Művészeti Ka­rának tudományos dékánhelyet­tese, keramikus, szobrászmű­vész 1955. január 31-én szüle­tett Szekszárdon. 1987-től 2012- ig dolgozott az Illyés Gyula Ka­ron, 1998-2006 között főigaz­gató-helyettes volt, 2006-2010 között főigazgató. Gorka-díjjal diplomázott 1981-ben az ipar­művészetifőiskolán, ahol két évtizedig oktatott is. Számos szakmai, közéleti és civil tisztsé­ge, funkciója van. Több mint húsz egyéni és számos csopor­tos kiállításon mutatkozott be, művei nemzetközi tárlatokra is eljutottak. Ferenczi Noémi- és Babits-díjas. Köztéri alkotásai szülővárosa mellett az ország számos pontján láthatók. Hó végén lesz hatvan különleges, változó építmény- installációt bemutató kiállítással jelentkezett az idén 60 éves szek­szárdi keramikus- és szobrász- művész abból az alkalomból is, hogy bemutatták a munkássá­gát feldolgozó kötetet is. A Burok címet viselő kiállítás még megte­kinthető a Babits Mihály Kultu­rális Központ Bakta Termében, s érdekessége, hogy - mint a szob­rász lapunknak elmondta -ja­nuár 31-ig még többször átalakít­ja, továbbépíti. A mű folytatása a Pécsett, Szekszárdon és Buda­pesten már bemutatott installáci­ós munkáinak. Szavakban és képekben fusz György pályáját „Polyphe­mos Bajkonurban - a szobrász Fusz György” című, még tavaly megjelent kötetében Aknai Ta­más művészettörténész foglalta össze. A könyv grafikai tervező­je Simon Péter Bence. A pécsi Kronosz Kiadónál megjelent kö­tet 320 oldalon több mint száz fotóval egy olyan alkotót mutat be, akinek - a szerző szavai sze­rint - a magyar művészeti élet­ben való jelenléte erősebb recep­ciójánál. Szerepelnek a könyv­ben például középiskolai alko­tások fotói és olyan plasztikák, amelyeket még nem látott a nagyközönség. Egymillió keramikus NEMRÉGIBEN JINGDEZHENBEN, a porcelán fővárosában járt Fusz György. A város Kína északkeleti részén található, Ji- angxi tartományban, ahol 1700 éve gyártanak porcelánokat. Jingdezhenben mintegy kétmilli- óan élnek, a közvetlen környeze­te pedig ötmilliós, és kimutatot­ton egymillióan kerámiával fog­lalkoznak. A pincétől a padlásig mindenütt kerámiát látni. Há­rom egyetem van a városban, a kerámiaegyetem hallgatóinak a száma 19 ezer, ebből 8 ezren csak kerámiát tanulnak, míg Pécsett évfolyamonként 8-10 hallgató van. A másik egyete­men kétezren, a harmadikon pedig 8 ezren készülnek kerami­kusnak, ha nem is az európai értelemben vett művésznek. ■ A kínai Jingdez­henben, a porce­lán fővárosában járt nemrég Március 1-jétől megszűnik a méltányos ápolási díj PAKS Rendkívüli ülésen módo­sította a szociális és gyermekjó­léti ellátásokról és az igazgatás helyi szabályozásáról szóló he­lyi rendeletet a képviselő-testü­let. A város honlapján megjelent beszámoló szerint erre azért volt szükség, mert március l-jé- től törvény szerint megszűnik a méltányos ápolási díj, a méltá­nyos közgyógyellátás, az adós­ságcsökkentési, illetve a norma­tív lakásfenntartási támogatás, s a folyamatban lévő ügyeket ennek megfelelően kell kezel­ni. A méltányos ápolási díj ed­dig betegbiztosításnak és szol­gálati időnek minősült, ezért különösen fontos, hogy az érin­tettek felkészüljenek a változás­ra. Az alanyi ápolási díj megma­rad, megállapítása a járási hiva­tal hatáskörébe tartozik, miként az alanyi és normatív közgyógy­ellátás is. Utóbbi esetében a feb­ruár 28-ig beadott kérelmeket a régi rendszer szerint bírálják el miként az adósságkezelési tá­mogatást is. A város eddig is biztosított forrást az állami mel­lett a szociális ellátásokra, ame­lyet a jövőben is e célra kíván­nak fordítani. A központi támo­gatások helyébe a paksi önkor­mányzat létrehozza az úgyne­vezett települési támogatást is, • amelynek kidolgozása folyamat­ban van. ■ V. T. Az EKÁER kiemelt téma volt a fórumon bonyháo Hasznos tanácsokat kaptak a napi munkavégzéshez azok a vállalkozók és könyve­lők, akik részt vettek a Völgy- ségi Ipartestület által szerve­zett hagyományos szakmai fó­rumon. A minden évben nagy érdeklődés mellett tartott ese­ményen az adó és járulékszabá­lyok 2015-ös változásai kerül­tek a középpontba, hangsúlyos témaként az EKÁER, vagyis az Elektronikus Közúti Áruforga­lom Ellenőrző Rendszer. Nedók Márta, Simonná Szabó Éva, va­lamint Görgei Zsolt tartott elő­adást a programon - összegez­te lapunknak Vastagné Metz Mónika, az ipartestület ügyve­zetője. ■ V. B. Hírességek és helyi alkotók is bemutatkoznak kiállításon paksi képtár Nagyszabású tárlatokkal ünnepük ebben az évben az alapítás huszonötödik évfordulóját PAKS Gazdag programkínálat­tal, a kiállítások mellett komoly­zenei és jazz koncertekkel, ki­emelkedő tárlatokkal, helyi al­kotók bemutatkozásával ünnep­li létrejöttének 25. évfordulóját idén a Paksi Képtár. Március­ban az egyik legismertebb ma­gyar művész, Károlyi Zsigmond retrospektív tárlatával várják majd a látogatókat, szeptember­ben pedig az 1990-ben alakult Block Csoport összefoglalójával. Ismét bemutatkozhatnak a Pro Artis iskola képzőművész nö­vendékei, és két paksi alkotó­nak nyílhat tárlata a Hangár­ban. A megszokott rend szerint zajlanak majd a múzeumpeda­gógiai foglalkozások és táborok, az alkotótelep munkája pedig kibővül majd a grafikai műhely tevékenységével, melyről év vé­gére kiadvány is készül. Mind­erről a város vezetői előtt be­szélt Prosek Zoltán igazgató. Az intézmény meghívását elfogadó képviselők a képtár tervei mel­lett múltjába, jelenébe, a háttér­munkába és a fejlődés lehető­ségeibe is bepillantást nyerhet­tek. Szó esett a képtár országos és nemzetközi szakmai kapcso­latairól is. Az intézmény a tele­pülés egyik legfontosabb brand- je, 2010 óta országos szakmú­zeum, 2012 óta pedig ellátja a megye és Dél-Dunántúl múze­umok és iskolák közötti okta­tás-koordinációját. ■ Vida T. Az intézménybe látogató képviselők a képtár tervei mellett múltjáról és jelenéről is tájékozódhattak Tízezernél több látogató a képtár gazdasági szempont­ból is sikeres, túlteljesítette a fenntartó által előirányzott bevé­telt. Tavaly először a szponzori bevételeken túl a jegybevételek­kel és a katalógusok eladásából befolyt összeggel is tetézték az elvárást. A látogatottsági muta­tó éves szinten meghaladja a 10 ezer főt, ami a város lakosságá­hoz képest kimagasló. A lét­számban a múzeumpedagógiai foglalkozásokra érkező gyerme­kek száma is benne van. E mu­tatók az állami támogatás mér­tékének megítélésében is fontos szerepet játszanak, mutatott rá Prosek Zoltán, a képtár vezetője. l

Next

/
Thumbnails
Contents