Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-16 / 13. szám

• • •• 2015., JANUAR 16., PENTEK MEGYEI TŰKOR ZU 3 v íffiBWMWf1 H88®8888 HRHMI!Ky,'\y'6.BlU88SSBS!yjBB8pBB8H8SI Tükör: ilyennek latjuk a helyzetünket létminőség Először tett közzé adatokat a KSH arról, hogy miként ítéljük meg körülményeinket dél-dunántúl A társadalom állapotát leíró hagyományos mutatókon túllépő tanul­mányt adott közre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amiben arra keresték a vá­laszt, hogyan ítélik meg saját helyzetüket az emberek. Máté Balázs Hányunkat jellemez csüg­gedt, levert állapot, milyen­nek ítéljük életminőségünket, bízunk-e anyagi helyzetünk kedvező változásában - ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ most közre­adott tanulmányában a KSH. A jóllét mérésére kidolgozott, nyolc területre kiterjedő ku­tatás célja az volt, hogy képet adjon a lakosság közérzetéről. Vagyis az eddig megszokottak (várható élettartam, munka­nélküliségi adatok, egyebek) mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan értékelik az emberek a saját helyzetüket. A több tízezer megkérdezett véleményét tükröző adatok között számos érdekesség­re bukkanhatunk, ezekben azonban közös, hogy igazán jelentős különbségeket nem mutatnak országon belül, de - sajnos - ahogy a gazdasági, úgy az egyéb mutatókban se a dél-dunántúli megyék vezetik a rangsort. Néhány adatsor az emberek elégedettségét, lelve elégedetlenségét felmérő országos tanulmányból Kicsit borongós? A magyar felnőtt lakosság 27 százaléka időnként, 41 száza­léka ritkán, 21 százaléka so­hasem érezte magát csüggedt­nek, levertnek, 14 százaléka viszont mindig ilyen hangula­tú. Ez leginkább a 45-54 éve­sekre jellemző, körükben 15 százalék az arány. Nógrád me­gye mellett Tolnában kiemelke­dően magas a levert lelki álla­potúak száma, Baranya a kö­zépmezőnyben található. Ahol élünk A kutatás kiterjedt a lakókör­nyezet (a lakás mellett a köz­területek, épületek tisztasága, az utazási lehetőségek tartoz­nak ide) értékelésére is. A nul­lától tízig terjedő skálán az átlagérték 6,51 volt. A legelé­gedettebbek a Közép-Magyar- országon, a legkevésbé az Észak-Magyarországon lakók voltak, a dél-dunántúliak sem fel-, se lefelé nem lógtak ki a sorból. Ahogy élünk A MEGKÉRDEZETTEK ugyancsak tízes skálán értékelhették, hogy mennyire elégedettek az életükkel. A válaszok átlagér­téke 6,15 volt. Régiók szerint a Nyugat-Dunántúlon lakók a legelégedettebbek (6,38), utá­nuk a közép-dunántúliak kö­vetkeznek (6,32). Legkevésbé Észak-Magyarország lakosai elégedettek (5,90), a dél-du­nántúliak ebben a mutatóban az átlagot hozták. Alapfok, és ennyi M AGYARORSZÁGON A korai isko- laelhagyók aránya (vagyis azok a 18-24 évesek, akiknek legfel­jebb csak alapfokú végzettsé­gük van, és nem vesznek részt semmilyen képzésben) 2010-ben 10,5 százalék volt, majd 2013- ra 11,8 százalékra nőtt. A le­morzsolódók közül legkeveseb­ben Közép-Magyarországon él­nek, a Dél-Dunántúlon az ará­nyuk kétszeres, meghaladja a 14 százalékot. FORRÁS: KSH Baranya Somogy Tolna megye megye megye A lakókörnyezettel elégedettek átlagértékei régiók szerint* AZ ELÉGEDETTSÉGET II (0-10) FOKÚ SKÁLÁN MÉRTÉK Korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 évesek között* LEGFELJEBB ALAPFOKÚ jZETTSÉGGEL RENDELKEZNEK, ÉS NEM ISKOLA- RENDSZERŰ OKTA­TÁSBAN, SEM FEL­NŐTTKÉPZÉSBEN A háztartások jövőbeli anyagi helyzetére vonatkozó várakozások Magyarországon Nem változik Anyagi helyzetük javulásában, vagy változatlanságában bízók aránya régiónként, % 59,5-66,0 66.1 Az általában csüggedt, levert állapotban élők aránya Rosszabbodik. Javul. Egyformán gondoljuk? ÖRVENDETES ÚJDONSÁG, hogy a statisztikai hivatal ilyen jel­legű méréseket is készít, azon­ban a képet még árnyaltabbá tenné, ha további elemeket is tartalmazott volna a kutatás- nyilatkozta Tistyán László szociológus, a pécsi Fact Inté­zet igazgatója.- EGY TÁRSADALOM jóllétét befo­lyásolja például, hogy milyen a tagok viszonya az egészségkáro­sító magatartásformákhoz, nemcsak az alkohol- és drog- függőséghez, hanem többek kö­zött a vásárlás- és szexfüggőség­hez is. A problémák kezelésére szolgáló alternatívák, a kocká­zatok észlelése, s az arra adott válaszok szintén ide sorolhatók lennének. tistyán László szerint ugyan az objektív tényezők (jövedel­mi viszonyok, lakhatási körül­mények stb.) Magyarországon belül nagyon eltérők, de a szubjektív mutatókban (ahogy helyzetüket megítélik az em­berek) területi alapon még­sem nagyok a különbségek. Ennek az a magyarázata, hogy az emberek gondolko­dásmódjában nincsen jelentős eltérés attól függően, hol él­nek Magyarországon, az azo­nos társadalmi csoportokba tartozók hasonló képet alkot­nak helyzetükről, bármelyik régióban is laknak. Sokat áldoznak a meglévő értékek védelemére csapadékvíz-elvezető Márciusra készül el az Alvéget megóvó új dupla védelmű automatizált rendszer Az államtitkárhoz fordult megoldásért PAKS Két méter átmérőjű vasbe­ton elemekből készül az a vízel­vezető rendszer, ami arra hiva­tott, hogy megvédje a vízkártól a Duna közelében, alacsonyan fekvő utcákat, területet, pak- siasan az Alvéget. Régen, ha a Duna magas vízállása mellett kiadós eső zúdult a városra, úsztak az utcák, udvarok, ker­tek. Több beavatkozással, pél­dául a meglévők mellé újabb szivattyúk telepítésével, csök­kentették már korábban a ve­szélyeztetettséget, a most zajló 650 millió forintos beruházás­sal talán sikerül teljesen meg­szűntetni azt. Teli Edit alpolgármester azt mondta, hogy különös figyelmet szentelnek a lakosság védelmé­nek, biztonságának. A megfelelő alapinfrastruktúra biztosítása mellett az e célt szolgáló beruhá­zások prioritást élveznek. Az el­múlt években erre sokat áldozott a város, tavaly adtak át egy új zá­portározót a Haladás utca végén, és megkezdődött egy harmadik építésének az előkészülete. Ez a Kömlődi út végén lesz, ami kri­tikus terület a csapadékvíz el­vezetés miatt. Ezek a létesítmé­nyek összegyűjtve, lassítva a csapadékvizet, megakadályoz­zák, hogy egyszerre zúduljon a városra - emelte ki Teli Edit. Az alpolgármester rámuta­tott, hogy a városnak van egy csapadékvíz elvezetési tanul­mányterve. Ennek felülvizsgá­lata szerepel a képviselő-tes­tület idei munkatervében. Ez az utak, közterületek zárt és felszíni csapadékvíz elvezeté­si rendszerét vizsgálja felül, és Partfal-megerősítés az omlásveszélytől is igyek­szik megóvni a várost az önkor­mányzat. Tavaly két veszélyes partfalszakasz megerősítését végezték el. Dunakömlődön, a Csárda utcában tégla illetve be­ton támfalakat építettek, vala­mint egy lakóház megerősítését végezték el. Pakson a Csonka köz alatt épült támfal. A közel 220 milliós beruházás június végére készült el. Két évvel ko­rábban fejeződött be a Deák Fe­renc utcában a partfal megerő­sítése. A támfalak építésével azon túl, hogy a partfalak tövé­be épült házakat védik, a közte­rületeket, utakat és a közműve­ket is igyekeznek megóvni. Százmilliós védelem A hatos főút alatt vezetik át a Dunába az esővizet. Ha magas a folyó vízállása, akkor szivattyúkkal emelik át annak fejlesztésére tesz javas­latokat. A városnak van víz­kár elhárítási terve is, amit szintén rendszeresen felülvizs­gálnak. A szakemberek, bele­értve a vízügyi hatóság illeté­kesei minden évben árvízvé­delmi bejárást tartanak. Ezek eredményeként került két to­vábbi szivattyú a kritikus he­lyekre. Teli Edit azt mondta, hogy a város árvízvédelmi fel- készültsége magas színvonalú, ami a 2013-as dunai árvíz so­rán is bizonyítást nyert. A mos­tani beruházásról azt mond­ta, hogy egy dupla védelmű au­tomatizált rendszer épül ki át­emelővel. A közbeszerzés kere­tében kiválasztott Geotechni- ka Kft. a múlt év októberében fogott hozzá a munkához, ami­nek befejezési határideje 2015. március közepe. Addig egy kö­zel 30 ezer köbméteres záportá­rozó teljes körű felújítását vég­zik el, illetve a már említett vas­betongyűrűkből megépítenek egy zárt csapadékvíz elveze­tő rendszert a gimnáziumtól a Dunáig, nagyjából másfél kilo­méter hosszúságban. A projekt része egy nagyteljesítményű át­emelő rendszer, ami arra hiva­tott, hogy akkor, amikor a ma­gas vízállás miatt a gravitáció segítségével nem tud a Dunába jutni az esővíz, a szivattyúk se­gítségével átemeljék a folyóba. tavaly novemberben fejeződött be egy vízbázis védelmét célzó beruházás is Pakson. Az uniós támogatással megvalósított prog­ram a vízbázisok védőterületei­nek meghatározását, az ipari és a mezőgazdasági tevékenység­ből származó szennyezések csök­kentését, a minőségi vízellátás biztosítását szolgálta. A mintegy 100 millió forintos projekt 2013 tavaszán indult, 15 ideiglenes szennyezőforrás-feltáró és 17 megmaradó monitoring kutat létesítettek. Az állandó kutakat az áprilisi műszaki átadástól a Mezőföldvíz Kft. üzemelteti. A programnak köszönhetően Du­nakömlődön négy, Pakson pedig 13 figyelőkút biztosítja a város vízbázisának védelmét. Az, hogy az M9-es rendsze­res használatához két me­gyei autópálya matrica is kell, problémát jelent a kör­nyéken élőknek - ezt jelezte Tasó László közlekedés-poli- tikért felelős államtitkárnak Horváth István országgyűlési képviselő. A honatya elmond­ta, személy szerint ő is igaz­ságtalannak tartja, hogy a rö­vid útszakaszért dupla útdíjat kell fizetni. Hozzátette: a megyei matrica ugyanakkor nagyon jó dolog, ■ Az államtitkár január végére megnyugtató meg­oldást ígért az M9-es útdíjával kapcsolatban hiszen sokan profitálhatnak abból, hogy biztonságosabban, kevesebb üzemanyag haszná­latával közlekedhetnek. Arról már beszámoltunk, hogy Tóth István Bogyiszló pol­gármestere sokallja azt a tíz­ezer forintot, mely a Duna két partján élő Tolna és Bács-Kis- kun megyeiek életét megne­hezíti. Ezért kezdeményezésé­re környékbeli települések pol­gármesterei juttatnak el levelet Áder János köztársasági elnök­nek, Lázár János miniszterel­nökséget vezető miniszternek és Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszternek. Most Horváth Istvántól meg­tudtuk, az államtitkár ismeri a problémát, január végére meg­nyugtató megoldást ígért az M9-esre vonatkozó díjjal kap­csolatban. ■ Budavári K. i i > 1 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents