Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-14 / 11. szám
SPORT 2015. JANUÁR 14., SZERDA buzánszky jenő A legendás hátvédnek arra ment az élete, amerre a labda gurult. Barátja, Szepesi György szerint külföldön többre tartották, mint Magyarországon A VIDÉKI HÚ AZ ARANYCSAPATBAN A FIFA is megemlékezett a vasárnap este elhunyt Buzánszky Jenőről, a „Hatalmas Magyarok”, azaz a legendás Aranycsapat utolsóként távozott tagjáról. A dombóvári születésű jobbhátvéd 89 éves korában, az esztergomi kórházban tért örök nyugalomra. Balázs László A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke a hétfői Aranylabda-átadón is megemlékezett a a legendás futballistáról. Sepp Blatter köszöntőjében nem feledkezett el a legendás Aranycsapat csupaszív jobbhátvédjéről, kiemelve, hogy halálával „egy korszak ért véget”. A FIFA honlapja írásában emlékeztetett rá, hogy a 49-szeres válogatott jobbhátvéd 1950-ben debütált a nemzeti csapatban, amelynek ő volt az egyetlen olyan tagja, aki nem valamelyik nagy budapesti klubból került be a válogatottba. A nemzetközi szövetség kiemelte, hogy Buzánszky lenő a megbízhatóságáról, valamint a támadásokat segítő előretöréseiről, s jó beadásairól volt híres. A FIFA mindemellett visz- szatekint az 1952-es helsinki olimpiai aranyéremre, az. angolok elleni legendás, 6-3-ra megnyert mérkőzésre, valamint az 1954-es világbajnokságra is, ahol Buzánszky mind az öt meccsen szerepelt, s ahol az Aranycsapat a döntőben fájó vereséget szenvedett Németországtól (2-3). Az Aranycsapat labdarúgója 2011. május 4-én, 86. születésnapja alkalmából a távirati irodának adott hosszabb interjút, melyben még arról beszélt, hogy szeretné megélni a 100. születésnapját. Akkor a világszerte elismert Aranycsapat egyetlen olyan kezdőjátékosa, aki vidéki klubban futballozott azt mondta az MTI-nek: „Szerencsére jól érzem magam, minden évben elmegyek Esztergomban egy, ahogyan én nevezem, 3/3-as kivizsgálásra, ahol mindig összevetjük az eredményeket a tavalyival. Ezúttal is elment az esztergomi kórházba, de ezúttal több volt ez egy egyszerű kivizsgálásnál. Jenő bácsi régóta betegeskedett, s vasárnap este nyolc órakor örökre lehunyt a szemét. Buzánszky lenő rengeteg felkérésnek tett eleget, örömmel ment közönségtalálkozókra, még nagyobb örömmel gyerektornákra (a nevét viselő dombóvári műfüves pályán többször is megfordult), vagy akár csak egy egyszerű könyvtári összejövetelre. Mint mondta, ez „elvonja az ember figyelmét mindenféle betegségről.” Hozzátette: gimnazistaként zugdohányos volt, ám ezt karrierje kezdetén, 17 évesen abbahagyta, azóta nem is gyújtott rá. Sportolói pályafutását a Dombóvári Vasutasnál kezdte, majd Pécsre, ezt követően pedig legnagyobb sikerei helyszínére, Dorogra került. A kezdetekben még csatárként rémisztgette az ellenfeleket, ám később hátBuzánszky Jenő rengeteg felkérésnek tett eleget, őrömmel ment közönségtalálkozókra, még nagyobb örömmel gyerektornákra ra került a védelembe. „A fociban a gól a legszebb dolog, de az edzőm azt mondta, hogy mivel kiöregedtek a védőink, nekem kell hátra mennem. Természetesen nem örültem neki, de nem vitatkoztam vele, aztán egy év múlva válogatott lettem” - nyilatkozta Buzánszky. A Kazalnak becézett hátvéd a Buzánszky-Lóránt-Lantos összetételű válogatott hátvédhármas leggyorsabb tagja volt. Nemcsak a szerelésben és a védőmunkában tűnt ki, hanem az ellentámadások indításában is. Bátran vállalt előretöréseket, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be. „Büszke vagyok rá, hogy a világ legjobb csapatában futballozhattam, amelyre azóta is mindenki emlékszik” - mondta a legendás játékos. Dombóvárról indult a hátvéd pályafutása, Pécsen és Dorogon át vezetett az útja a válogatottba buzánszky jenő az Aranycsapat utolsó élő tagja volt. Játszott az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban Londonban (6-3), és mind az öt mérkőzésen szerephez jutott az 1954-es svájci világbajnokságon, melyen ezüstérmet szerzett a válogatott. 2011 óta volt a Nemzet Sportolója, idén novemberben pedig beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe. az egykori nagyszerű jobbhátvéd pályafutását a Dombóvári Vasutasnál (1938-1946) kezdte, majd felnőttként a Pécsi VSK-ban (1946-1947), illetve Dorogon (1947-1960) futballozott. 274 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, a válogatottban pedig 49 alkalommal szerepelt. i960 És 1973 között edzőskö- dött. Az 1990-es években különböző vezetői posztot töltött be a Magyar Labdarúgó-szövetségben. 2011. április 26-án Grosics Gyulával együtt átvette a Nemzet Sportolója elismerést. 2014 novemberében - a vívó Nagy Tímea társaságában - beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé. BUTÁNfIKY IENÖ SÜAaíöMemm Sokat tett érte, hogy az Aranycsapatot megismerjék A nevét viseli a dombóvári műfüves pálya, amit 2013. októberében avattak fel BUZÁNSZKY JENŐ született: Újdombóvár, 1925. május 4. sportága: labdarúgás posztja: jobbhátvéd klubjai: Dombóvári Vasutas, Pécsi VSK (1946-1947), Dorogi Bányász (1947-1960) VÁLOGATOTTSÁG/GÓL: 49 mérkőzés/O gól Buzánszkyt külföldön többre tartották „BARÁTOKKÁ LETTÜNK az évek, évtizedek során. Tudja, én olyan voltam az Aranycsapatnál, mintha oda tartoznék, mentem a fiúkkal mindenhová. Ők pedig befogadtak, ki így, ki úgy, tudomásul vették, hogy itt van Szepesi, a riporter. Nem mondom, Puskás Öcsi néha elküldött... És most majdnem mondtam, hová, de ezt is. csak barátságból tette. Buzánszky Jenő más volt, éreztem valamiféle tiszteletet felőle, egyszerű vidéki gyerek volt, aki pontosan felmérte, nem árt jóban lenni a riporterrel. Soha egyetlen hangos szó vagy vita nem volt közöttünk. Az elmúlt időszakban pedig sokat, nagyon is sokat voltunk együtt. Ilyen-olyan rendezvényekre hívtak, és mi mentünk öregesen, lelkesen. És tudja, mi a furcsa? Jenőt külföldön sokkal többre tartották, mint itt, Magyarországon” - mondta róla a legendás rádióriporter, Szepesi György. Buzánszky hozzátette: soha nem fordult meg a fejében, hogy külföldön futballozzon vagy edzősködjön, mert any- nyira szerette Magyarországot. „Egyszer például Floridában voltunk, de nekem olyan honvágyam volt, hogy átírattam a hazaútra szóló repülőjegyemet, így három nappal korábban jöttem vissza.” Buzánszky arról is beszélt három éve, hogy nem tud elszakadni a futballtól, s ott segít, ahol csak tud, számos meghívásnak tesz eleget, amelyeken népszerűsíti a labdarúgást. „Arra ment az életem, amerre a labda gurult” - mondta. Többször is hangoztatta, bántja az, hogy Grosics Gyulával nem korábban kapták meg a Nemzet Sportolója címet, amelyet végül 2011 áprilisában a Parlamentben mindketten átvehettek. „Nagyszerű érzés, hogy örömet tudtunk szerezni ennek az országnak. Úgy gondolom, a megbecsülésünk koronája ez a cím” - jelentette ki Buzánszky Jenő. „Elment az utolsó mohikán. Isten veled, Jenő bácsi!” - írta Facebook oldalán Orbán Viktor miniszterelnök, a legenda előtt tisztelegve. Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes futballistát a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti. Az MLSZ a honlapján azt írta: „A legendás labdarúgó halálával pótolhatatlan veszteség érte nemcsak a magyar, hanem az egyetemes labdarúgást is.” f I
