Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-14 / 11. szám
2 Mimii mmmmmm KÖRKÉP 2015. JANUÁR 14., SZERDA Visszatérő ügyek VANNAK VISSZATÉRŐ Ügyek, gondok, problémák, amelyek folytonosan újratermelődnek. Cikkarchívumunk tanúsága szerint egy országos politikus azt mondta Tolna megyében, hogy 170 körzetben nincs háziorvos az országban. Azóta sok miniszter és államtitkár próbált már ezen a helyzeten segíteni. Itt-ott és átmenetileg nyilván sikerült is. Csak közben az egyik falusi háziorvos elment egy jobb helyre, a másik pedig meghalt, hiszen közülük nagyon sokan már régen túl vannak a nyugdíj korhatáron. Ezért jelenleg is 170 ilyen praxis van, közülük húszban tíz éve nincs háziorvos. most azt találták ki, hogy pénzzel támogatják azon orvosokat, akik az üres körzetekben vállalnak munkát. A 12 hónapja üres praxis esetén nettó hatmillió, a két éve üres után hét, a három éve nem vonzó hely után nyolc, majd évente egymillióval több a támogatás összege. A maximum 10 millió forint támogatás annak jár, aki öt, vagy annál több éve üresen álló praxis betöltésére vállalkozik. Öt ilyen akadt a negyvenegy pályázó közül. HÉT KÖRZETBEN több mint négy év után töltik be a háziorvosi állást, köztük Felsőnyéken, ahova a hírek szerint Miskolcról érkezik a háziorvos. Amúgy Tolna megyében 10-15 körzet tartósan betöltetlen praxis, ahol az ellátás csak helyettesítéssel oldható meg. ugyanakkor azt mondta az illetékes államtitkár, hogy a nettó 270 ezer forintos szakorvosi minimálbért célozzák meg, azt remélve, hogy a rendszer el is tud indulni a következő hónapokban. A háziorvosoknak négy évig kell maradni a megpályázott helyen, s hiába szakorvosok, aligha keresnek ennyit, ha közalkalmazottak, ha vállalkozók lesznek. Ráadásul közben az üres helyek is újratermelődnek. Csibi Attila szerint az ügyfelek megelégedése a legfontosabb Popp Miklós a megfontoltságot és a korrektséget tartja szem előtt Két, a maga területén sikeres vállalkozó, akikben nemcsak ez a közös. Mindketten szívből szeretik választott hivatásukat, példás szerepvállalásuk és 25 éves tagságuk elismeréseként vehették át a közelmúltban a Völgységi Ipartestület „Aranygyűrű” kitüntetését. Vizin Balázs bonyhád Legyen szó baráti, vagy munkakapcsolatról, Csibi Attilára és Popp Miklósra mindig lehet számítani. Mindkettőjüket sokan ismerik Bonyhádon, ezért is tartják fontosnak, hogy szakmájukban, vállalkozásukban maximális erőbedobással dolgozzanak. Meg azért is, mert ilyen a szemléletük, az életfelfogásuk: így tanulták, ezt a neveltetést kapták. Az eredmények pedig őket igazolják. Mint fogalmaztak, az elmúlt időszakban számos kihívással találták szembe magukat, de kellő kitartással, alázattal, szorgalommal és életképes stratégiával igyekeztek minden nehézséget áthidalni. Csibi Attila 1983. január 1-jé- től, azaz 32 éve vállalkozó, akkor még autószerelő kisiparosként kezdett. 1992. május 22-ig egyedül dolgozott, majd bővítette vállalkozását: korszerű szerelőműhelyt hozott létre, és munkatársakat alkalmazott, jelenleg nyolcán vannak. - Minden vállalkozót (köztük engem is) a szabadság motivál, az, hogy a magunk urai lehetünk. Ugyanakkor „rabszolgái” is vagyunk a hivatásunknak, mert sokszor már/még dolgozunk, amikor más nem. A legnagyobb hajtóerő az anyagiakon túl, hogy lehetőségünk nyílik megvalósítani az elképzeléseinket, amely által másoknak is segíthetünk - fogalmazott Csibi Attila, aki kérdésünkre hozzátette, a gazdasági válság miatt sencsibi attila 1956. február 19-én született Bonyhádon, Nagymá- nyokra járt általános iskolába. A szekszárdi 505-ös ipari szakmunkásképzőt elvégezve érettségizett, majd tett autószerelő mestervizsgát. Nős, feleségével két gyermekük született: Attila közgazdász és autószerelő mesterlevéllel is rendelkezik. Tibor pedig autómérnök-tanár szakon végzett. Hobbija a horgászat és a vadászat, de az unokáival töltött időt semmi sem pótolja. ki sincs könnyű helyzetben, ez különösen igaz a kereskedőkre és a szolgáltatókra. Úgy látja, a családok fogytán lévő tartalékai miatt kevés pénz jut például az autójavításra, de kompromisz- szumok árán igyekeznek minden helyzetet kezelni az ügyfelek megelégedésére, mert szerinte ez a legfontosabb. Hangsúlyozta, elérte a vállalkozóként kitűzött rövid távú célját, hogy egy jól prosperáló, elismert szerelőműhelyt működtessen. Most azt tartja a legfontosabbnak, hogy ez hosszú távon így maradjon, s idővel a fiai vegyék át tőle a stafétát, akik - a felesége mellett - már most is sokat segítenek neki. popp Miklós 1956. június 24- én született Bonyhádon. A völgységi településre járt általános iskolába, majd a palánki mező- gazdasági szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az ÁFÉSZ-nál dolgozott mielőtt önálló tevékenységbe kezdett a ‘80- as évek elején. Nős, feleségével 37 éve házasok, egy gyermekük született: Tamás. A szeme fényei 2,5 éves lány és 5 éves fiú unokája, akik mindig mosolyt csalnak az arcára. Popp Miklós is sikeres családi vállalkozást működtet. Az „iparos vénát” édesapjától örökölte, aki tagja volt a Kisiparosok Országos Szervezetének (KI- OSZ). A nyomdokaiba lépve Miklós is vezető szerepet vállal: immáron második ciklusban elnökségi tagja a Völgységi Ipartestületnek. Ennél a szervezetnél és a közélet egyéb területén is azon van, hogy lehetőségeihez mérten segítsen másokon. Köztudott róla, hogy szívügye a sport, a helyi futball és kosárlabda szakosztály támogatója. De minden olyan kezdeményezés mellé áll, amiről tudja, hogy jó célt szolgál. Ez a fajta megfontoltság és körültekintés jellemzi vezetőként is. Leszögezte, soha sem szeretett volna többet annál, mint amit a józan ész és a teherbíró képessége diktált, így volt ezzel 1982-ben, amikor fuvarozóként kezdett dolgozni, és ma is, üzemanyag-töltő állomás és alkatrészbolt üzemeltetőjeként. Hozzáfűzte, nagyobb hitel nélkül, a korrektséget szem előtt tartva irányítja cégét feleségével karöltve, fiuk pedig a fuvarozási vonalat vitte tovább. Csibi Attila és Popp Miklós is nagy megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést, kiemelve annak üzenetét, hogy egy közösség megbecsült tagjai. Mindketten ‘56-ban születtek Bonyhádon Eredményes a hazai borokra bevezetett ellenőrző jegy sikeres és hatékony a földrajzi jelzés nélküli borokra bevezetett ellenőrző jegy, az intézkedés látványos eredményeket hozott. így értékelte az elmúlt egy hónap tapasztalatait a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az ellenőrző jegy bevezetése óta 1.396.742 liter borra érkezett alkalmazási igény, eddig összesen 565.378 darab jegyet adtak ki. A HNT munkatársai a „C” típusú származási bizonyítványok adatai alapján - a jogszabályban előírtak szerint - folyamatosan figyelik valamennyi tételt. Kiskereskedelmi ellenőrzés eddig nem történt, az ellenőrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak. A „C” típusú származási igazolást igénylőkkel folyamatos a kommunikáció, az együttműködést a kölcsönös segítő szándék jellemzi, negatív visszajelzések nem voltak. A HNT minden olyan bortétel esetén, amely kizárólag magyar szőlőből készül és az ellenőrzőjegyet megváltották utána, fejlesztési hozzájárulást ad, amelynek összege 22 Ft/ liter. A nem Magyarországon forgalomba hozott tételek után az ellenőrzőjegy ősz- szege teljes mértékben visszajár, így a magyar borok versenyképessége nem romük az exportpiacainkon. A befolyt összeget a HNT promóciós tevékenységre használja fel. ■ M. I. Jól szerepeltek a paksi nedűk Temerinben PAKS-TEMERIN Ismét bebizonyosodott, hogy Pakson is vannak jó borok - fogalmazott Polgár Zoltán borbíró a 18. Vince-napi temerini borverseny eredményei alapján. A nemzetközi mustrán 5 országból 415 mintát neveztek, amit 71 borbíró értékelt, köztük 6 paksi. Kilenc paksi termelő 37 borral mérettette meg magát, s jól szerepeltek. A mérleg 1 nagy- arany-, 16 arany-, 10 ezüst- és 8 bronzérem. Az érintett borászok zöme Sárgödör téri, akárcsak a nagyaranyat elhozó Fabro Pince. Kovács Sándorék 2011-es kékfrankosa szerepelt legjobban a vajdasági település évnyitó versenyén. ■ V. T. Vállalkoztak a szorgalomra életút Csibi Attila és Popp Miklós példás munkáját ismerték el Támogatják es inspirálják egymást az alkotómunkában házaspár Ez az első közös kiállításuk természetfotókból, grafikai munkákból, kézzel készült kalligráfiákból PAKS „Nulla dies sine linea” avagy: egy nap se múljék el vonás nélkül. Az idézet - legalábbis id. Plinius szerint - Apelles- től, Nagy Sándor udvari festőjétől származik. Ezt szokta mondani abban az értelemben, hogy minden napnak meglegyen a dolga. Vincze Erika tipográfus, s még inkább kalligráfus azonban szinte szó szerint érti és vallja ezt. Az e szellemben készült munkáit első ízben mutatta be férjével, Vincze Bálinttal egy közös kiállításon. A gazdag és változatos anyagból készült tárlat Erika első munkahelyén, a művelődési házban, ma Csengey Dénes Kulturális Központban látható. A felkérés Hefner Erika igazgatótól érkezett, aki kollégája volt Vincze Erikának, s nagyon jól emlékezett az általa kézzel készített plakátokra. Ha ezek nem is láthatóak a kiállító terem falain, jól nyomon követhető Vincze Erika munkássága, hiszen van egy csokorra való a kizárólag kézzel készült „szépírásokból”, aztán vannak olyanok, ahol csak az eleinte idegennek érzett számítógépet használta a grafikák elkészítéséhez, illetve olyanok, ahol e kettő kombinációját. Mindezek Vincze Bálint természetfotóival egészülnek ki. A Paksi Atomerőmű közelmúltban megyei Prima díjjal kitüntetett tipográfusa már nagyon jól ismert természetfotósként. Ahogy Vincze Erika (balra) és Vincze Bálint közös kiállítását Hefner Erika ajánlotta az érdeklődők figyelmébe önmagáról szokta mondani: a természet ösztönös csodálója és tisztelője. Képeinek zöme a paksi atomerőmű környezetét - gazdag növény- és állatvilágát - mutatja be. Minap jelent meg új könyve, az Ürge mese, amely hét év munkájának eredménye. Nevetve mondta el, hogy az idő a közös a kiállításon is bemutatott anyagban, hiszen, amíg egyikük a fotókon, addig másikuk a kalligráfiákon dolgozott. Azt is elárulta, hogy nagyon inspirálják egymást az alkotásban. Vincze Bálint és Vincze Erika közös kiállítása, a Pixelek és Pigmentek február 10-ig látható. A megnyitón Hefner Erika mondott köszöntőt. ■ Vida T. t1 » ♦ j
