Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-03 / 2. szám
2 KÖRKÉP 2015. JANUÁR 3., SZOMBAT JEGYZET IHÁROSI IBOLYA Hajszál híján hajléktalan ELKÉPZELNI is szörnyű, hogyan lehet az utcán élni, túlélni, milyen lehet nap mint nap például folyó melegvíz, a kényelmes fotelbó'l nézhető televíziókészülék nélkül. A hajléktalanoknak maradék kis motyójukon kívül semmijük sincs. Az utcán töltött idővel arányosan fogy az önbecsülésük, veszélybe kerül emberi méltóságuk. egyszer egy szekszárdi börtönlátogatáson mondta beszélgetés közben az aktuális országos parancsnok, hogy nagyon könnyű bekerülni a börtönbe. Addig nem hittem neki, míg egy távoli ismerős nem tudta befizetni a 300 ezer forintos közlekedési bírságát, s némi adminisztratív hiba folytán a börtönben találta magát. ugyanilyen könnyű manapság hajléktalanná válni. Olykor elég hozzá egy válás és egy munkahelyi felmondás egybeesése. Szintén egy ismerősöm mesélte, hogy a látatlanban 20 milliósra értékelt lakásának felújítására a bank hárommillió forint devizahitelt akart adni. Hajszálon múlt, hogy rá nem beszélték, hiszen ennyi pénzt nem is olyan nagyon nehéz elkölteni. Ha felveszi a frankhitelt, ma több lenne a törlesztő részlete, mint a fizetése. Ő személy szerint talán nem lenne hajléktalan, mert még él az édesanyja, van barátja és vannak testvérei, akik biztosan segítenének neki. De mi lenne vele, illetve az egész családdal, ha például hosz- szan beteg lenne, vagy elveszítené a munkáját. gyakran csak azt látjuk, hogy a hajléktalanoknak fontosabb egy pohárnyi ital, mint az ennivaló. Pedig senki sem születik alkoholistának, s talán nagyon kevesen hajléktalannak. Addig kellene többet törődnie a rászorulókkal a társadalomnak, az államnak és nekünk is, amíg még nem késő. . Menhelyre űzött sokakat a hideg fagyos éjszakák A megyében csupán két városban működik hajléktalanszálló Megteltek a hajléktalanszállók Szekszárdon és Dombóváron is. Ám a fagyos időben is akadnak olyan emberek, akik téliesített sátrakban, összetákolt építményekben próbálják meg átvészelni a hideget. Mauthner 1. - Vida T. Ahogy beköszöntött az igazi tél, nagyon sok ember önként ment be a menhelyekre. A hideg idő számos olyan embert segített rávenni a szállók felkeresésére, akik korábban határozottan elzárkóztak az ilyen intézmények igénybevételétől. Az 52 éves Sándor már nyolcadik éve él hajlék és a családja nélkül, kuckóját a szintén hajléktalan 43 éves lutkával osztja meg. Mint mondták, ketten könnyebben viselik el a hideget, ha egyikük gyengélkedik, akkor a másik gondoskodik róla. Sándort a válása, majd a munkanélkülivé válás, lutkát pedig a felvett hitelek miatti árverezés juttatta ide. Tavasszal eljárnak napszámba, akkor kicsit jobb a megélhetésük, de semmilyen anyagi támogatásra nem számíthatnak, így nap mint nap maguk gondoskodnak az élelemről. Egy elhagyott, fűtetlen tanyasi épületben húzzák meg magukat, csak napközben mennek be a melegedőbe, ahol teát, zsíros kenyeret is kapnak. Ők azért idegenkednek a hajléktalanszállón tölteni az éjszakát, mert meglopják őket - főleg a meleg lábbeli a kelendő -, és nagy a zsúfoltság, és Jutka nem is alhatna ott, hiszen nőket nem fogadnak éjszakára. Dombóváron is megtelt az éjjeli menedék, a 12 férőhelyet krízis időszakban bővíteni tudják, így minden jelentkezőt ellátnak, mondta Fehér Jánosné igazgató. Az éjjeli menedék délután 4 órától foglalható el, addig viszont a nappali melegedőben tölthetik az időt a rászorulók, ahol népkonyha is működik. A Viharmadár Önkéntes Egyesület munkatársai pedig járják a környéket, látogatják azokat akik hajléktalanszerű életvitelt folytatnak. Sajnos egyre többen vannak azok is, akik a saját lakásukban élnek ugyan, de nincs elég pénzük tűzifára, van, ahol az ablakot is csak egy kartonpapír fedi 05'£io/. A szekszárdi hajléktalanszállón is minden hely megtelt, matracokat, hálózsákot és ételt is kaptak az emberek be, ezekkel az emberekkel a helyi önkormányzat családvédelmi szolgálatánál foglalkoznak, ha tudnak róluk. Fehér Jánosné hozzátette, az éjjeli menedéket férfiak keresik fel, volt már rá példa, hogy nő is jött, de őt Pécsre, a Támasz Alapítványhoz küldték tovább. Ilyenkor az érintettek közlekedési támogatást kapnak az utazás költségeinek fedezéséhez. Hasonló a helyzet a szekszárdi hajléktalanszállón is. A 20+6 férőhely megtelt, matracokat, takarókat, párnát, hálózsákot kapnak az emberek, illetve naponta egyszeri étkezést. Szűcs László, a szekszárdi hajléktalanszálló szakmai vezetője azt mondta, multivitamint, megfázás elleni gyógyszereket is osztanak, hogy megelőzzék a lebetegedést. Itt is férfiaknak biztosítanak éjszakára szállást, de napközben nők is látogathatják a melegedőt. Lehet fürdeni, ruhát mosni. A terveik között szerepel a szálló újabb öt fő befogadására alkalmas bővítése, ami a hölgyek számára biztosítana majd éjszakai ellátást. Általában 15 és 45 között van azok száma, akik igénybe veszik a népkonyhái ellátást Szekszárdon. A téli időszakhoz igazítják a szálló dolgozóinak - tíz embernek - a munkabeosztását is. Jelentős változás, hogy többen jönnek be azok közül, akik megjelennek a rendszerben, egyre kevesebben választják a sátrat, bódét, egyéb helyet, ahol meghúzhatják magukat. Ami a létszámot illeti, az nem nagyon változik, a cserélődés révén ez éves szinten úgy 150-200 körüli. Pakson tavaly felszámolták a hajléktalan szállót, mert egy ekkora lélekszámú városnak nem kötelező ilyen intézményt működtetni. Ákik ott éltek, megnyugtatóan rendeződött az elhelyezése. Ám mostanra megint valamivel több mint tucatnyian vannak azok, akik utcán, vagy elhagyott, gyakran önkényesen elfoglalt ingatlanokban élnek. Ilyen a Kölesdi út 17., ahova alkalmanként öt-hét hajléktalan is „bevette magát" saját és mások épségét is veszélyeztetve, nemrégiben például tüzet okoztak az épületben. Teli Edit alpolgármester elmondta, hogy a házat életveszélyessé nyilvánította a kormányhivatal. A hajléktalanok természetesen nem maradtak ellátás nélkül Pakson, az ön- kormányzat krízisközpontot hozott létre. A karácsony utáni hideg beálltával tízen-tizenket- ten jelentek meg itt műiden nap. Nekik étkezési, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak és az éjszakát is a központban tölthetik. Két utcai szociális munkás gondoskodik róluk. A Pakson ismert valamivel több mint tíz hajléktalan többsége nem helybeli, sokuknak van családja más településen, de még a hozzátartozók kérésére sem hajlandóak hazamenni, inkább élnek fedél nélkül Pakson. Harmincezer körüli a hajlék nélküliek száma Bíznak abban, hogy rendeződik az életük a statisztikai hivatal májusban tette közzé legfrissebb adatait a hajléktalanok számáról, 1993- tól egészen 2010-ig. Minden évben átlagosan 300-400fővel emelkedtek a mutatók. Voltak drasztikus és egészen „jónak” mondható évek is. A legnagyobb ugrás 2010-ben történt: 2009- ben 8377 hajléktalant tartottak számon, 2010-ben pedig már 9175-öt. A hajléktalanok pontos létszámának meghatározása azonban nem minden esetben korrekt, hiszen lakhelyhiányában nagyon nehéz számon tartani azokat, akik az utcán élnek. Fontos meghatározni azt is, hogy ki számít hajléktalannak: „hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás” vagy „hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti”. Egy 2010-es adat szerint hazánkban 30 ezer hajléktalan élt, ebből 8-10 ezer Budapesten, Szekszárdon pedig 200 körüli. a MENHELY Alapítvány felméréséből kiderült: 12 hajléktalan közül egynek volt rendszeres munkája, ez a válaszadók mindössze 8 százaléka. Tíz hajléktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz hajléktalanból három él gyűjtögetésből, kukázásból, minden ötödik hajléktalan kap önkormányzati támogatást, és minden tizediknek nincsen semennyi pénze. Tízből 2-3 hajléktalant tart a környezete romának, vagy mondta már ezt róla. Az alapítvány szerint hátrányos a hajléktalanok munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempontjából, hogy tízből hat hajléktalan elmúlt már 50 éves, és minden második hajléktalannak legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van. Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül négyen mégnem voltak hajléktalanok egy évvel korábban. Ehhez megemlítette a múlt évi adatsor egyik kérdését: 2013- ban tíz hajléktalan közül három gondolta azt, hogy fog még lakásban lakni. Messze nem értek a fejlesztés végére mezőföldvíz Dunaújvárossal közel 300 ezerre nőtt a felhasználói egyenérték Hőgyészi állatorvos pár kapta a Tormay Emlekdíjat Paks Talpon maradt, megkapta a működési engedélyt a paksi alapítású, székhelyű Mezőföldvíz Kft. Ez jelentős fegyvertény, hiszen a jogszabályok szigorodásával a cégek csak mintegy tizede maradt meg. Ma már Tolna, Baranya, Fejér és Pest megye közel 50 településen vannak jelen, miután 2014 elején megkapták a működési engedélyt. Csapó Sándor ügyvezető hangsúlyozta, hogy ezzel az integráció nem állt meg, folyamatosan bővítik ellátási területüket jelenleg is. - Az integráció folyamatában a kulcsszó a takarékosság volt, mert se a személyi-munkatársi területen, se eszközök fejlesztésében, se hálózatkorszerűsítésben nem szőhettünk nagy terveket egyelőre, főként akkor nem, amikor a közművezeték-adó is óriási terhet jelent számunkra. Éves szinten 180 millió forintot fizet be a cég ezen a jogcímen az államkasszába, de mint az iparágban sokan, a társaság is bízik a jogszabályi változásban - ösz- szegezte a cégvezető. Tavaly átvették előbb Nagy- venyim és Rácalmás víziközmű szolgáltatását, majd október elsejétől Gerjen, Dunaszent- györgy, Tengelic, Nagydorog, Pusztahencse szolgáltatója lett a Mezőföldvíz Kft. Ugyancsak 2014 októberében hozta meg Dunaújváros közgyűlése a dönCsapó Sándor, a cég ügyvezetője tést a csatlakozásról. Dunaújváros csatlakozása jelentős mérföldkő, mivel közel 300 ezerre nő a cég felhasználói egyenér- téke. Ez egy újabb nagy lépés a regionális víziközmű kiépítésében, de még messze nem jelenti a folyamat végét. - A 2012 elején indult szervezési, szervezetépítési folyamattal 2014 végére jelentős versenyelőnyre tudtunk szert tenni a többi társasággal szemben - fogalmazott a cégvezető. Hozzátette, nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a társult településeken a világ legellenőrzöttebb élelmiszerét, az ivóvizet kell biztosítani a nap 24 órájában az év 365 napján. ■ Vida T. szekszárd Tormay Béla születésének 176. évfordulója alkalmából tartott emlékülést a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága valamint a Magyar Állatorvosi Kamara megyei szervezete. Az eseményen átadták a Tormay Béla Emlékdíjat, amely a kimagasló állatorvosi életmű szakmai elismerése, és amit 1996-ban alapított dr. Korzenszky Ernőd korábbi igazgató-főál latorvos a névadó állatorvos, Szekszárd kiemelkedő tudós személyiségének tiszteletére. Az immáron 19. alkalommal odaítélt kitüntetést ezúttal a Hőgyészen élő állatorvos házaspár, dr. Kerekes Zsuzsanna Tamási járási-főállator- vos és férje, dr. Birinyi Ferenc, a Bonyhádi Járás hatósági állatorvosa vehette át dr. Rappay József igazgató-főállatorvostól. A díjátadás után a Bajai Szent Rókus Kórház belgyógyászati osztályának infektológus szakorvosa, dr. Mészáros Endre tartott előadást érdekesebb zoonózis eseteiről, olyan állatról emberre terjedő fertőzésekről, melyeknek a diagnosztizálása ritkaságuk miatt nehézségeket okoz. Az emlékülést követően dr. Rappay József köszöntötte az egykori Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás dolgozóit, a megye nyugdíjas állatorvosait. ■ F. V. u J j »
