Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-10 / 8. szám
3 2015. JANUÁR 10., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Készül a jövőt meghatározó stratégia Dombóváron Egyre szebb a bizonyítvány felmérés Sokat javult az iskolázottság, jóval több a diplomás dombóvár Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) mentén képzelik el középtávon Dombóvár és a városkörnyék fejlesztésének főbb irányait és konkrét lépéseit. A stratégia feltétele annak, hogy a város ebben a ciklusban európai uniós forrásokat hívhasson le. A napokban tartották a programindító szakmai értekezletet, amelyen elkezdődött az ITS elkészítése. Ebben tevékeny részt vállal a Belügyminisztérium által kijelölt Terra Stúdió Kft., amelynek a vezetője úgy látja, a Dombóváron már rendelkezésre álló Ivanich terv jó alapul szolgál a stratégia kidolgozásához - tudtuk meg Szabó Loránd polgármestertől. Hozzátette: ennek a stratégiának egyik nagyon fontos célja, hogy ne csak a városra koncentráljon, hanem a városkör■ A gazdaságfejlesztés kerül előtérbe, és a források 60 százalékát lehet majd ilyen célokra lehívni nyéki településeket is bevonják. Tehát olyan fejlesztések kellenek, amelyek nem csak a várost, hanem a környező településeket is kiszolgálják, akár megyehatáron túlnyúlóan is. A finanszírozás oldaláról mindemellett prioritást élvez az energiahatékonyság növelése és a közlekedésfejlesztés - mondta a polgármester. Arról is beszélt, hogy véleménye szerint Dombóvár jól áll az előkészítést illetően, köszönhetően annak, hogy a Reflektor Munkacsoport összeállította az Ivanich tervet. A programindító tanácskozáson elhangzottak alapján már februárra szeretnék kijelölni az irányokat, a települési akcióterületeket és hamarosan az is világossá válhat, mely projektek a dombóvári integrált településfejlesztési stratégia kiemelt fejlesztései. A jelenlegi pályázati ciklusban - a kormányzat elképzelései alapján - elsősorban a gazdaságfejlesztés kerül előtérbe, és a források 60 százalékát lehet majd ilyen célokra lehívni, valamint ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére is szolgálhatnak a projektek. ■ H. E. oél-dunántúl Az elmúlt évtizedekben folyamatosan javult a népesség iskolázottsága a Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint. Fülöp Zoltán Magyarországon nyolcszorosára nőtt a diplomások aránya 1960 óta, a lakosság tizenkét százalékának azonban még általános iskolai végzettsége sincs - többek között ez is kiderül abból a tanulmányból, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal a népesség iskolázottságát vizsgálva készített el. A tanulmány szerint az 1990-es évek, azaz a rendszer- változás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. Ennek folyományaként az elmúlt húsz évben a közép- és felsőfokú végzettségűek növekedése volt a leglátványosabb, ám érdemes nagyobb kitekintést is adni. Az érettségizettek aránya 1960-ról 2011-re öt és félszeresére, a felsőfokú iskolai végzettségűeké pedig nyolcszorosára növekedett. A növekedés üteme az érettségizetteknél az 1990-es évtizedben, felsőfokúaknái 2001 után volt a legerőteljesebb. A felmérés a megyéket külön is vizsgálja az iskolázottság szempontjából - és kevéssé meglepő módon jelentős eltéréseket fedezhetünk fel ezen a téren. Ha például a diplomások arányát vesz- szük, akkor Pest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Hajdú-Bihar a sorrend, azaz szinte csak olyan megye, amelynek központjában van egy jó hírű felsőoktatási intézmény. Ugyanakkor ennek nem kellene evidenciának lennie, hiszen az egyetemek elvileg a környező megyékből is vonzanak hallgatókat, akik aztán hazatérnek, s otthon boldogulnak. A Pécsi Tudományegyetemnek például évről évre egyre több hallgatója van Tolnából - amely megye a húszas listán mégis mindössze csak a tizenhatodik helyen áll. Budapest Pest Csongrád Győr- Moson-Sopron Baranya Hajdú-Bihar Fejér Zala Vas Vészprém országos átlag Komárom-Esztergom Heves Some® Borsod-Abaúj-Zemplén megyei átlag Bács-Kiskun Jász-Na®kun-Szolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Nógrád Borsocf-AbaújSzato/csKomáromEszteiíom Györ-Moson'HajdúBihar Jász-Nagykun- : Szolnok Bács-Kiskun Budapest Baranya Győr- Moson-Sopron Pest Csongrád Vas Veszprém Zala Komárom-Esztergom Fejér Somogy Tolna Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Békés Heves «*—országos átlag Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest Pest Csongrád Baranya Hajdú-Bihar Fejér Győr- Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok FORRÁS: KSH Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya, 2011, % A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként. 2011. % Az anyanyelvűkén kívül más nyelvet is beszélők aránya, 2011, % Az anyanyelvűkén kívül angol nyelvet beszélők aránya. 2011, % Egy százalék írástudatlan A LEGUTÓBBI, 2011. évi nép- számláláskor a megyékben élő népesség mindössze 13 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. osztályát - Budapesten ez az arány 7,7 százalék. A megyék között ugyanakkor e tekintetben jelentős eltérések találhatók. Nem meglepő módon az ország gazdaságilag fejlettebb, nyugati területein (Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megyében) ez a hányad 10 százalék körüli, míg a hátrányosabb helyzetű keleti térségekben (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) 15-18% között alakult. Ez utóbbi két megyében volta legmagasabb (1,5, illetve 1,8 százalék) azoknak az aránya is, akiknek az általános iskola első évfolyamát sem sikerült befejezniük, vagyis gyakorlatilag írástudatlannak tekinthetők. Az ország többi megyéjében arányuk 1,0- 1,5% között mozgott 2011-ben. Egyszerűbb abbahagyni? A FELMÉRÉS SZERINT a 2011. évi népszámláláskor összesen egy- millió-négyszázharminckilenc- ezer embernek volt felsőfokú oklevele Magyarországon, doktorifokozatot pedig tizenötezren szereztek. Érdemes azonban a másik oldalt is szemügyre venni: miközben az élethosszig tartó tanulás egyre elfogadottabbá válik, sőt, néhány oktatási intézmény külön hangsúlyt fektet arra, hogy akár az idősebbeket is az iskolapadba csábítsa, növekszik az iskolaelhagyók száma közép-, illetve felsőfokon is. 1960-ban a középfokú iskolát elkezdők, de végzettséget nem szerzők aránya három százalék volt, ami 2011-re majdnem megduplázódott. Ugyanezen időszakban az egyetemi, főiskolai tanulmányaikat megkezdők, de oklevelet nem szerzők aránya megnégyszereződött (0,6 százalékról 2,6-ra ugrott) - ráadásul gyanítható, hogy ez a tendencia (például a felsőoktatás folyamatos átszervezése miatt) a jövőben folytatódni fog. Hétfőtől viszik el a fenyőfákat PAKS Január 12. és 14. között szállítják el az ingatlanok elé kihelyezett karácsonyfákat a Paksi Hulladékgazdálkodási Kft. munkatársai. Arra kéri a lakosságot a szolgáltató, hogy a hulladék begyűjtés napján reggel hat óráig tegyék ki a fenyőfákat. A hulladékgazdálkodási kft. szolgáltatási területén lévő további településeken a tájékoztató kiadványban megjelölt napon indul majd a fenyőfákat begyűjtő járat. ■ V. T. Képekkel mutatta be a falu orvosának életét őcsény-szekszárd Fotográfiák dr. Mátis Lajos körzeti orvos életéből címmel tartott előadást Andics János őcsé- nyi helytörténész a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezetének rendezvényén. Dr. Mátis Lajos neve szinte összeforrt Őcsény településsel, ahol közel negyven évig praktizált. A község képviselő-testülete 2000-ben posztumusz „Őcsény Községért” emlékplakettet adományozott a település néhai orvosának. ■ V. M. Forgalomkorlátozásra kell számítani Paks Átmeneti korlátozást vezettek be a Deák-ház felújítása miatt. Aki a Hidegvölgy vagy az Öreghegy utcákba tart útszűkületre számíthat, mert az út csak egy sávon járható a Bezerédj iskola mellett. Harminc kilométeres sebességkorlátozó táblát is helyeztek ki az érintett szakaszon. Mivel a kivitelezés több hónapig tart, hosszabb időre megnehezíti a közlekedést. ■ V. T. Új filmklub indul a faluházban PAKS Rejtélyek és mítoszok a történelemben címmel új filmklub indul a DuUaköm- lődi Faluházban. Az első vetítésen az érdeklődők az Ezeregy éjszaka meséit nézhetik meg, majd ezt követően kötetlen beszélgetés lesz. Az első összejövetelt január 15-én délután fél 5-kor tartják. ■ V. T. Saját tapasztalatai alapján tájékoztatja a fiatalokat az őrnagy honvédség Aki katona szeretne lenni, a tatai dandárnál sok mindent megtalálhat, ami érdekelheti Akit érdekel, hogy mivel jár ma Magyarországon katonának lenni, az vizuális élményeket is szerezhet, ha belép Kvan- duk Tamás honvédőrnagy dolgozószobájába. A szekszárdi toborzóiroda vezetője már sok helyen megfordult. Afganisztáni emlékeit is láthatjuk, néhány hímzett fejfedő, kis kabátka vagy éppen egy kézzel szőtt imaszőnyeg révén. A vitrinben a koszovói szolgálat idejéből kitüntetések, fényképek sorakoznak. Első kézből, az őrnagy személyes tapasztalatai alapján is kaphat felvilágosítást az a fiatal, aki a szekszárdi toborzó irodában a katonai szolgálat felől érdeklődik. A Dunántúlon található irodák tevékenységének egyik fontos célja a tatai lövészdandár feltöltésének biztosítása. Mint minden munkahelyen, a honvédségnél is van fluktuáció, így Tatán is. Ott van a honvédség egyik harcoló alakulata, több feladatrendszert lát el, mint például az államhatár biztosítása, a polgári lakosság segítése katasztrófa-, vagy katasztrófával fenyegető helyzetekben, a NATO tagországainak megsegítésében való részvétel az V. cikkely szerinti kollektív védelem keretein belül. Rendkívül sokrétű szakmai munka folyik a tatai dandárnál, a honvédségnél talán ez a legérdekesebb terület, A kiképzés sokrétű amit a fiatalok is ismerhetnek. Van harckocsizászlóalj, tüzérosztály, páncéltörő-rakéta osztály, meg egy klasszikus lövészzászlóalj is. Elsősorban fiatalokra számítanak, amikor fel kell tölteni a szerződéses legénységi állományt. A KFOR-misszi- óban most is részt vesz az alakulat 200 katonája. Koszovóban készülnek a váltásra, számíthatnak rájuk a NATO gyors- reagálású erőiben is és a varsói négyek által létrehozott fegyveres erőben... - Komoly, nagy követelményeket támasztó és színes munka folyik a dandárnál - mondja Kvanduk őrnagy. Aki Tatán szolgál, olyan fegyvernemi kultúrákkal találkozhat, amelyekkel másutt nem: például a már említett harckocsikkal, tábori tüzérséggel... Szekszárdon is, a többi toborzóirodában is elsősorban szerződéses szolgálatra jelentkezőket várnak, legénységi állományba. Ehhez általában elég a nyolc általános iskolai végzettség, de szívesen látják a speciális, magasabb fokú végzettséggel rendelkezőket is. A kérdésre, hogy van-e most is alapkiképzés, az őrnagy azt válaszolja, hogy igen, három hónap. Természetesen minden parancsra történik, senkit nem úgy kérnek meg, hogy hajtson végre egy feladatot, elvégre katonaságról van szó. ■ Gy. M. Változatos élet aki tatára kerül, arra kemény kiképzés, fizikai, mentális megterhelés vár. Cserébe lehetőséget kap külföldi szolgálatra, akár a Balkánon, akár máshol. A magyar honvédség mindenütt jelen van, ahol a NATO, szinte az egész világon. Az általában hat hónapos külföldi szolgálatért az itthoni bérezés többszörösét kapják. Előtte egészségügyi szűrésen esnek át, s több hónapig készítik fel őketarra, hogy kint mi vár rájuk. Kvanduk őrnagy azt mondja, aki Tatára jelentkezik, kalandos, változatos életre számíthat, stabil, kiszámítható munkahelyre, s egy közösségnek is tagja lesz. >
