Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-06 / 284. szám
2014. DECEMBER 6., SZOMBAT INTERJÚ 11 Horthynak, Kádárnak sem jár szobor romsics ignác: Tévhit, hogy az I. világháború kitörésekor a magyar vezetés háborúpárti lett volna „A jobb- és baloldali múltképek egymás lejáratására törekvő harca az elmúlt években olyan szintet ért el, amely súlyosan rombolja a társadalom mentális állapotát” - nyilatkozta lapunknak a Prima Primissima Díjra jelölt Romsics Ignác akadémikus, történész. A díj átadására lapzártánk után került sor. Éber Sándor- A jelenlegi politikai elitre is jellemző, hogy a történelemben, főként a XX. századiban példaképeket, igazodási, hivatkozási pontokat, eszményképeket keressenek. Miért jellemző ennek szinte kényszeres keresése a kormányzatokra, politikai erőkre?- Minden politikai erő törekszik arra, hogy meglévő vagy elérendő hatalma legitimitásának érdekében alakítsa követőinek identitását, vagyis önazonosságát. A földrajzi, gazdasági, kulturális, politikai és társadalmi tényezők mellett ebben a történelem is fontos szerepet játszik. Pontosabban fogalmazva nem a történelem, amit a történészek írnak, hanem a múlt hozzáigazítása a jelen szükségleteihez, amire az emlékezet-, illetve a történetpolitikusok vállalkoznak. A történelem hús-vér alakjaiból az utóbbiak formálnak ördögöket és angyalokat, ellentmondásos korszakokból pedig aranykorokat és a romlás évszázadait. Kiegyensúlyozott fejlődéssel rendelkező társadalmak általában erős kohéziójú, és az alapértékekben egyetértő identitásközösségekkel rendelkeznek. Nálunk azonban más a helyzet. A jobb- és baloldali múltképek egymás diszkredi- tálására törekvő harca az elmúlt években olyan szintet ért el, amely súlyosan rombolja a társadalom mentális állapotát. Megfoszt bennünket a nemzeti múlt átélésének közös élményétől, hitelteleníti a történelemoktatást, s tartósan roncsolja a nemzet más, külső tényezők által is gyengített kohézióját. A szakadék további mélyítése, a „kultúrharc” folytatása politikai értelemben is nem kívánatos következményekkel járhat. Könnyen bekövetkezhet, s ennek már ma is vannak jelei, hogy az ifjabb generációk évekre, sőt évtizedekre olyan ideológiák befolyása alá kerülnek, amelyeknek a demokráciához igen kevés közük van.- Ön szerint kik azok a XX. századi történelmi személyiségek, amelyeknek elfogadásában konszenzus alakulhatna ki a társadalmi többség számára, mivel morálisan, vagy egyéb szempontból elfogadhatóak lennének a konzervatív-jobboldali, illetve a balliberális körökben is?- Azt hiszem, hogy egy demokráciában bárkinek lehet szobrot állítani és bárkiről lehet utcát elnevezni, aki a politikai közösség kisebb vagy nagyobb részének ezért vagy azért fontos, és nem követett el súlyos bűnöket a közösség Romsics Ignác akadémikus azt is hibának tartja, hogy Horthy a németek nyomására végül átadta a hatalmat Szálasinak, aki híveivel együtt az utolsó utáni percig kitartott a németek mellett másik részével szemben. Tisza Istvánnak és Bethlen Istvánnak tehát éppúgy, mint Károlyi Mihálynak, Nagy Ferencnek vagy Nagy Imrének. Leginkább azonban az olyan tiszta lelkű embereknek, mint amilyen az egyik oldalon Márton Áron erdélyi katolikus püspök, a másikon pedig Bibó István, a népi mozgalom demokratikus szárnyának ideológusa volt. A fehérterrorért és az 1944-es deportálásokért felelős Horthy Miklósnak, vagy az 1956 utáni megtorlásokat helyeslő Kádár Jánosnak azonban értelemszerűen nem. Nyilvánvalóan nem tartozik Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás vagy Héjjas Iván és Szamuely Tibor Hóman mint miniszter „csak” életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. Horthy Miklós ellen viszont, aki a háborús politika legfőbb felelőse volt, mindegyik zsidótörvényt aláírta, s tűrte a vidéki zsidóság deportálását, eljárás sem indult. Mindezek miatt magam is kíváncsi vagyok Hóman rehabilitációs perének végkimenetelére.- Mennyire volt determinált sorsa Magyarországnak a II. világháború idején? Volt-e mozgástere az ország vezetésének, vagy kik és milyen hibákat vétettek, hogy végül újra a vesztes államok közé kerültünk?- A trianoni békeszerződés oly mértékben igazságtalan volt, hogy a revíziójára irányuló állami politikát érthetőnek és indokoltnak tartom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak minden formájával, illetve lépésével is egyetértek. A Szovjetunió elleni német támadáshoz való 1941. június 26-ai csatlakozás például elsietett döntésnek tekinthető. A németek nem kérték a csatlakozást, a szovjetek pedig Erdély kérdésében támogatásukról biztosítottak bennünket semlegességünk fenntartása esetén. Az 1944. októberi kiugrást is lehetett volna ügyesebben előkészíteni. Hibának tartom azt is, hogy a németek nyomására Horthy végül átadta a hatalmat Szálasinak, aki híveivel együtt az utolsó utáni percig kitartott a németek mellett. A lengyel menekültek befogadásán kívül így aztán semmi olyasmire nem tudtunk hivatkozni a békekonferencián, amit a szövetségesek javunkra írhattak volna.- Mi a véleménye a Veritas vezetőjének véleményéről, mely szerint idegenrendészeti eljárás volt a zsidók deportálása Kame- nyec-Podolszkiba?- 1941-ben a magyar hatóságok Galíciába toloncoltak közel 20 ezer olyan magyarországi zsidót, akiknek a zöme nem tudta igazolni magyar állam- polgárságát. Miután sorsukra hagyták őket, túlnyomó többsem múltunk vállalható alak- ............................................................................................................................. ségüket a német és ukrán fegyA kultúrharc folytatása politikai értelemben is nem kívánatos következményekkel járhat jai közé. Utóbbiak kívül kell, hogy essenek egy magát humanistának és demokratikusnak tételező közösség hagyományvilágán. Névjegy:- Mi a véleménye arról, hogy Hóman Bálint rehabilitálása érdekében újratárgyalják a perét? Ön szerint hogyan kell megítélni Hóman Bálintot?- Hóman Bálint kiváló történész volt, s 1932 és 1942 közötti kultuszminisztersége is bővelkedett eredményekben. Nevéhez fűződik a négy-, illetve hatosztályos elemi népiskola felváltása nyolcosztályos alapoktatással 1940-től kezdődően, továbbá számos tehetségmentő és -gondozó akció kezdeményezése a szegény diákok megsegítése érdekében. A kormány tagjaként ugyanakkor részesévé vált olyan döntéseknek, amelyeket ma is hibának tartunk, illetve elítélünk. Ilyen volt a Szovjetunió elleni hadba lépés megszavazása 1941-ben, valamint a zsidótörvények támogatása, sőt részvétel az előkészítésükben. Hasonló döntésekért Bárdossy László miniszterelnököt a népbíróság halálra ítélte. ROMSICS IGNÁC SZÜLETETT 1951-BEN VÉGZETTSÉGEI, TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI: Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szak, ELTE történelem szak, 1978-ban egyetemi doktori, 1985-ben kandidátusi fokozat, 1994-ban nagydoktori fokozat, 1996-ban habilitált. 2001- ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották MUNKAHELYEI: A Bács-Kiskun megyei Levéltár, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyettese, az ELTE docense, professzora, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, az Indiana Egyetem (USA) vendégtanára, 2008-tól az egri Esz- terházy Károly Főiskola tanára, 2010-től a Történettudományi Doktori Iskola vezetője, az Atlantic Research and Publication Kiadóvállalat igazgatótanácsának elnöke és könyvsorozatának főszerkesztője MEGHÍVOTT ELŐADÓ, VENDÉGTANÁR volt az Indiana Egyetemen (USA) a Jyväskylä-i Egyetemen (Finnország), a párizsi Sorbon- ne-on, a kolozsvári Babes-Bo- lyai Egyetemen egyébEDDIGI ELISMERÉSEI: Ránki Görgy Díj, Deák Ferenc Díj, Akadémiai Díj, Széchenyi Díj, Szilárd Leó professzori ösztöndíj FŐBB MŰVEI: Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve Bethlen István Magyarország története a XX. században A trianoni békeszerződés Nemzet, állam, régió veresek halomra lőtték. Ezt nem lehet egyszerűen idegen- rendészeti eljárásnak nevezni, még akkor sem, ha a magyar hatóságok akkor annak nevezték. Eme kijelentéséért Szakály Sándor nyilvánosan bocsánatot ■ kért, a holokauszt- tagadás vádja alól pedig a bíróság felmentette. Ez az 1941-es deportálás ként nem tévesztendő össze az 1944-essel. A két dátum között több zsidóellenes rendszabályt foganatosítottak, de a tömeges deportálás megindítására vonatkozó német követeléseknek a Kállay-kormány ellenállt. Ez csak az 1944. márciusi német megszállás után vette kezdetét. Igaz viszont, hogy akkor nagyon nagy gyorsasággal.- Idén több megemlékezés is van az I. világháború kitörésének centenáriuma kapcsán. Milyen gyakori tévhitek vannak a közvéleményben az I. világháború magyarországi fejleményeivel kapcsolatban?- Az I. világháborúval kapcsolatos számos tévhitünk egyike, hogy a magyar vezetés háborúpárti volt. A valóságban viszont a közös miniszterMárton Áron és Bibó István érdemelne szobrot tanácson, ahol erről döntöttek, egyedül a magyar miniszter- elnök ellenezte a Szerbiának küldendő hadüzenetet. Tisza István tudta, de legalábbis sejtette, hogy a háborús vereséget sem a Monarchia, sem a történeti magyar állam nem fogja túlélni. Sajnos a későbbiekben ő is beadta a derekát. Az sem igaz, hogy a lakosság egy emberként örült a döntésnek. A megmaradt népi levelek, feljegyzések és naplók inkább szomorúságról és aggodalomról tanúskodnak. A frontra indulók vidámsága és lelkesedése, amelyet a fotográfusok megörökítettek, sokkal inkább magyarázható a bevagonírozás előtt elfogyasztott alkohol mennyiségével, semmint túláradó patriotizmussal, revánsvággyal és harci kedvvel. Az egyik bevonultatott kiskunhalasi paraszt- gazda utóbb ezt őszintén meg is vallotta. A háborút éltetők - írta - „csirkefogó, csőcselék és csavargó forma emberek” voltak. „Mert józan ember bizony nem örült neki.”- A mai politikai vezetés számára milyen tanulságokkal szolgálhat az I. világháború története?- Mivel ma béke van, s nézetem szerint az is marad, a „Nagy Háború” nem igen szolgál közvetlen politikai tanulságokkal. Úgy tűnik, hogy a 100 évvel ezelőtti események mostanra tényleg történelemmé váltak, s eltérően például 1944- től, már nem szolgáltatnak muníciót az emlékezetpolitikai csatározásokhoz. Valószínűleg más lesz a helyzet 2020-ban, amikor a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója kerül napirendre.- Mit szól a Prima Primissima díjra való jelöléséhez?- Személy szerint nagy megtiszteltetésnek, és emellett szakmám, a történetírás megbecsülésének is érzem. 4 * I f
