Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-05 / 283. szám
4 KÖRKÉP 2014. DECEMBER 5., PÉNTEK Addig zenélnek, amíg csak élnek kitüntetés Prima díjjal ismerték el a Holló együttes három évtizedes munkáját A Holló együttes tagjai (balról jobbra): Sili Károly, Fenyvesi Ferenc és Ritter Péter. A Prima díjas zenekar tavaszra készíti el új albumát Áruházban is gyűjtenek adományt a rászorulóknak szekszárd Ilyenkor, karácsony és az év vége közeledtével magasabb fordulatszámra kapcsolnak azok a szervezetek, amelyek hivatása, célja a rászorulók segítése. így van ez a szekszárdi Szent Erzsébet Caritas Alapítványnál is. A csoport kuratóriumának elnökétől, Kovács lánosnétól megtudtuk, hogy ugyan egész évben tevékenykednek, karácsony táján, ha lehet, igyekeznek még jobban odafigyelni a segítségre szoruló emberekre. A szekszárdi csoport közel két évtizede alakult, az akkori belvárosi plébános, Farkas Béla kezdeményezésére. Néhány önkéntes munkatárssal kezdték el elsősorban a szegények, családi háttér nélküli idősek, hajléktalanok gondozását. Élelmiszercsomagokat osztottak, családlátogatást végeztek. Aztán az egyházközség harminc évre használatukba adott nekik egy Munkácsy utcai ingatlant, megoldódtak a raktározási gondjaik, kulturált körülmények között fogadhatják a hozzájuk fordulókat. Közhasznú szervezet ■ Idén is kitelepülnek a szekszárdi Tescóba, december 12-én és 13-án tartós élelmiszert gyűjtenek lettek, létszámban is gyarapodtak. Bevezették az ügyeleti szolgálatot, amely azóta is működik. Heti két alkalommal fordulhatnak hozzájuk a segítségre szorulók, például a családi háttér nélkül élő idős emberek, a sokgyermekes szegény családok, hajléktalanok, s azok, akik krízishelyzetbe kerülnek. Az adománygyűjtés szokásos formái mellett az idén is kitelepülnek a szekszárdi Tescoba, december 12-én és 13-án elsősorban tartós élelmiszert gyűjtenek, amelyeket csomagolnak, s eljuttatnak azokhoz, akiknek szükségük van rá. Hétfőn és szerda délutánonként fogadják azokat, akik igényt tartanak a segítségükre. Jó kapcsolatot ápolnak a nagycsaládosokkal, a katolikus iskolával, óvodával, tevékenységük része a fogyatékkal élők támogatása is. Az anyagi természetű támogatáson túl beteget látogatnak, felkeresik az otthonban lévő időseket. ■ Gy. M. Magyar Zeneművészet Kategóriában a szekszárdi Holló együttes kapta a megyei Prima díjat 2014-ben. A zenekar idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Venter Marianna- Hivatalosan 1984-től számítjuk az együttes létrejöttét, mert ekkor kaptuk meg az Országos Rendező Irodától (ŐRI) a működési engedélyt - kezdi Ritter Péter, az együttes vezetője. - Azt, hogy együttest alakítunk, valójában már 1981-ben elhatároztuk, de aztán sorban behívtak minket katonának, és évekbe telt, amíg össze tudtunk állni. 1983-ban kezdtünk együtt muzsikálni, de hogy hivatásos zenekar lehessünk, ahhoz elengedhetetlen volt az ŐRI engedélye. Enélkül nem lehettünk volna főállású zenészek, sőt, az akkori szabályok szerint nem lett | volna „hivatalos” munkánk, és s ez akkoriban szabálysértésnek minősült. Az ŐRI engedély megszerzése pedig nem volt olyan egyszerű, amilyennek hangzik. Az, hogy a Holló elsőre megkapta ezt az engedélyt, a nyolcvanas években kisebbfajta csodának számított. Merthogy akkoriban az ŐRI vizsga sikere, vagy éppen sikertelensége döntött karrierekről, mondhatni sorsokról. Ha nem sikerült a vizsga, ha ugrott az engedély, akkor lehetett más elfoglaltság után nézni, merthogy színpadra maximum mint műkedvelők állhatták volna. Nem véletlen, hogy nagy izgalommal érkeztek a budapesti Vörösmarty téri ŐRI központba a Holló együttes tagjai, és nagyon örültek, amikor megkapták a működési engedélyt. Ezzel eldőlt a három fiatalember sorsa, azt csinálhatták, amit a legjobban szerettek, és amihez a legjobban értenek.- Azóta nincs megállás, átlagosan évi 150-160 előadással számolhatunk a harminc év alatt - folytatta Ritter Péter.- Az induláskor főként énekelt verseket adtunk elő, amelyeket a magyar és a környező népek zenéjének felhasználásával ze- nésítettünk meg. Eleinte csak felnőtteknek szóló műsoraink voltak, az ŐRI engedély megszerzése után kezdtünk gyermekeknek szóló dalokat játszani, gyermekműsorokat készíteni. Több évtizedes tapasztalat alapján kijelenthetem, hogy a gyerekek a legjobb és egyben a legkritikusabb közönség. Ők nem tapsolnak udvariasságból, csak akkor, ha igazán tetszik nekik, amit hallanak. Ugyanakkor nagyon lelkesek, önfeledtek, együtt „élnek” a műsorral, és ez nagyon inspiráló - mondja a zenekarvezető. Az alkotás folyamatáról szólva megtudhatjuk, hogy a megzenésített verseket hamarosan követték a saját szerzemények. Általánosságban elmondható, hogy a zeneszerzésből mindannyian kiveszik a részüket, a szövegírásból már változóan, a fennállásának harminc esztendeje alatt a Holló együttes tizenkét gyerekeknek és felnőtteknek szóló albumot jelentetett meg. Számos szereplését rögzítette a Magyar Rádió és Televízió. A szekszárdi Német Színházzal közösen több német-magyar nyelvű gyerekműsort is bemutattak. Országszerte és hatá„fő verselő” Sili Károly. A koncertek, rádiófelvételek, CD-fel- vételek során gyakran működtek együtt vendégzenészekkel, zenekarokkal, szekszárdiakkal és másokkal is. Sokat dolgoztak együtt Körtés Józseffel, a fiatalon elhunyt szekszárdi zenész nagyon jó barátjuk is volt. Emellett az Állami Népi Együttes kis zenekarával: Do- ór Róberttel, lula- nics Zsolttal és Kovács Gézával. Merthogy az évek során mind felnőtt-, mind gyermekműsorok anyagát rögzítették, első alkalommal a Magyar Rádióban. Ezt még sok-sok tévé- és rádió- felvétel követte, rengeteg videoklip készült. Most is egy új alrainkon túl már közel ötezer koncertet adtak az eltelt évtizedek alatt. 2004-ben a szekszárdi közgyűlés a Közjóért kitüntető címet adományozta számukra. Dalaikban jelen van a magyar és környező nemzetek népzenéje is. Hamarosan egy új, felnőtteknek szóló albummal jelentkeznek. búmon munkálkodnak, amely várhatóan 2015 tavaszára készül el. Az elképzelések szerint saját dalok és megzenésített versek egyaránt lesznek az új albumon, amely felnőtteknek készül. A kérdésre, hogy mit jelent számukra a díj, Ritter Péter így válaszol: - Nagy megtiszteltetés, és nagyon örülünk neki. Természetesen kapunk visszajelzéseket a közönségtől, és hiszünk abban, hogy érték amit csinálunk, de nagyon sokat jelent az olyan jellegű megerősítés, mint ez a megyei Prima díj. Hosszú évek óta dolgozunk együtt, és bízunk benne, hogy így lesz ez a jövőben is. a holló együttes tagjai: Ritter Péter zenekarvezető (mandolin tambura, gitár, furulya, ének), Sili Károly (gitár, ének) és Fenyvesi Ferenc (basszusgitár, ének). Alapító tag volt Kovács Gábor, aki 2001-ben vált ki a zenekarból. Jelenlegi műsoraik, programjaik: Vándormuzsikusok (jelmezes gyermekkoncert Ha újra kezdhetné az életét, ugyanezt az utat választaná Ritter Péter, és úgy gondolja a társai is így vannak ezzel. - Azoknak, akik most fontolgatják, hogy erre az útra lépnek, figyelmeztetésként azért elmondom, nem biztos, hogy gondtalanul meg tudnak majd élni belőle - teszi hozzá a zenész. Az utazás, koncertezés nem kis fizikai- és szellemi fáradsággal jár, de az évek alatt megtanulták tisztelni egymást, és elsajátították a tolerancia művészetét is. Enélkül nem bírtak volna ki együtt ennyi időt. S arra a kérdésre, hogy meddig akarnak még zenélni, kapásból válaszol Ritter Péter: - A társaim nevében is kijelenthetem: ameddig meg nem halunk. 4-12 éves korig), Micimackó és barátai (gyermekkoncert 4-12 éves korig), „Hampelmann” (német-magyar nyelvű gyermekműsor az elmúlt évszázadok legszebbgyermekdalaiból), A „bor legendája ” (vidám zenés koncertfelnőtteknek) és Vásárfia (jelmezes, zenés gyermekműsor, nem csak gyerekeknek). Harminc év alatt közel ötezer koncertet adtak ■ Sokat vannak együtt, megtanulták tisztelni egymást Minden korosztálynak megfelelő műsorok Reprezentatív album jelent meg a magyar belsőépítészetről életművek képekkel A háromszáznegyvennyolc szereplő közt felfedezhető több Tolna megyében született szakember is dvorszky Hedvig művészettörténész, felelős szerkesztő és csapata hatalmas adatgyűjtő munkával állította össze a hazai belsőépítészet nagy albumát. Szenes István Ybl és Európa Nostra- díjas belsőépítész, a szakmai egyesület elnökének beköszöntője után több fejezet foglalkozik az építőművészetben növekvő szerepet betöltő belsőépítészettel és annak jeles művelőivel. Névsoruk és alkotásaik az 1945ben még Magyar Királyi Iparművészeti Iskola hallgatóival kezdődik, majd a Magyar Iparművészeti Akadémia (1948- tól főiskola, 2001től egyetem) végzőseinek munkásságával folytatódik. Az 580 oldalas életrajzi albumot színházak, templomok, szállodák, üzlet és lakóházak belsőépítészeti megoldásairól készült képek gazdagítják, 1945től szinte napjainkig. A 348 szereplő munkásságával ismerkedve, felfedezhetők köztük megyénk szülöttei is. Potyondi Margit (született: Tolna, 1928 - elhunyt: Bp., 2004) munkáiból legismertebb a Vigadó nagyterme és a Katona József színház nézőtere, de szerepe volt a Budavári Palota rekonstrukciójában is. Munkásságát Munkácsy-díjjal ismerték el. Verebi Sándor (Tengellc, 1932 - Bp., 2014) asztalos inasként indulva küzdötte fel magát a Hotel Astoria és a debreA nyíregyházi Szabolcs Szálló hallja, amit Verebi Sándor tervezett ceni Arany Bika szálloda belsőépítészéig. Utolsó munkája a kijevi Magyar Konzulátus bútorainak tervezése volt. Forster Jakab (Gyönk, 1947) építészt és tervezőművészt adottságai és érdeklődése a festészet felé irányították. 2002 óta minden évben, hosszabb tartózkodás során, megbízásra folytatott város és tájképfestészetet Londonban, Párizsban, Rómában, Stockholmban, Velencében és Európa más nagyvárosaiban. Csák Judit (Szekszárd, 1959) filmekhez készített díszleteivel szerzett hírnevet. Olyan filmek díszletépítő munkáinak volt művészeti vezetője, mint pl. Szabó István A napfény íze, vagy Bereményi Géza Hídem- ber, S. Spielberg Munnich, Sergio MimicaGezzan A katedrá- lis, vagy éppen Angelina Jolié Untitled Love Story című filmje. Makk Attila (Szekszárd, 1963) a McDonalds több hazai éttermének tervezője. Belsőépítésze volt banknak, a Legfelsőbb Bíróság dísztermének, nagykövetségünknek A- thénban és Szófiában. Tervezett belsőt városházának, egyetemnek, szállodának és étteremnek is. 2003ban elnyerte Az év belsőépítésze díjat. Kaczián Tibor (Szekszárd, 1965) környezet és belsőépítész Budapesten és több városban tervezett többek között étterem, szálloda, üzlethálózat, főiskola és családi ház belsőt. Részt vett a Műcsarnok Millenniumi kiállításán, Szekszárdon a Wo- sinsky Mór Múzeumban készített diákfoglalkoztatót. Pályája sikeres erőpróbájának tartotta az Országház könyvtárának és üléstermének áttervezését. A díszes kiállítású album Fekete György Kossuthdíjas belső- építésznek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének ajánlásával készült az EPC Nyomdában Budapesten. ■ ■ Kaczián Tibor az Országház üléstermének áttervezésében is részt vett 4 l
