Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-05 / 283. szám
2 2014. DECEMBER 5., PENTEK KÖRKÉP JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE Szén van, de tűz már nincs az egyik szemem sír, a másik meg nevet, mert újra bányát nyitnak a Mecsekben. Igaz, hogy csak bicskabányának hívják az akkorka termelést, ami Pécs-Vaáason külfejtésben most elkezdődik, de azért megint elindul valami. A vájárképzés már két hónapja megy Komlón, szóval odafönt tudhatnak valamit. A Déli-Áramlat kifulladt, a paksi atomerőmű-fejlesztés vegetál, vagyis az energia- mérlegünket igen könnyű most felborítani. sírva örvendezek, mert egy 250 éves múltú dél-dunántúli iparág újra éledezik, s mert azt is tudom, hogy a bányászatban soha nem csalódtunk, amikor hagyták ezerrel dübörögni a dömpereket, és hosszú sorokban kígyózni az érces- és szenescsilléket, akkor a régió egy idő után mindig csúcsra futott. És röhögve könnyezek, mert az utóbbi fél évszázadban mint egy szinuszhullám, hol be akartak zárni minden bányát, hol meg újranyitották, s eocénprogramban meg más zengzetes jövőépítő projektekben hajtottak százkilo- méterszám vágatokat, hogy aztán világpiaci elemzésekre hivatkozva újra betemessék mind. Az egyensúly soha nem jött össze, sem a bányák termelési volumenében, sem az ország energia- politikájában. Tömködjük a lyukakat a költségvetésben és a bányákban egyaránt, hogy ugyanott később rácsodálkozzunk újra, nini, micsoda érték rejlik a mélyben, a számok mögött. AMI A bányászkodást illeti ásványvagyon talán még van, de termelési kultúra már csak nyomokban, szakemberekkel, vájvégiekkel még rosszabbul állunk, a lelkesedés, a hit pedig, azt hiszem, végleg elfogyott. Ilyen kirakatbányákra tán még telik, de ennyivel nem lehet már a térség életkedvét felmelegíteni. Nincs élet a telefonon túl? médiafqgyasztás A mai tizenéveseknek már nem a televízió fontos dél-dunántúl A legfiatalabb generáció tagjai átlagban naponta több mint hat órán keresztül használják a médiát - többek között ez is elhangzott egy tegnapi konferencián. Fülöp Zoltán Bár a Z-generáció kifejezést szinte naponta halljuk, vajmi keveset tudunk arról, hogy valójában hogyan és miért is lettek ők a legaktívabb médiafogyasztók. Egy tegnapi konferencián többek között erre a kérdésre is választ kaptunk.- A Z-generáció tagjai, azaz a mostani középiskolások egy nap átlagosan 6,4 órán keresztül használják a médiát - mondta el előadásában Guld Ádám, a pécsi kommunikációs tanszék oktatója. - Az első három helyen, nem meglepő módon, a telefon, a számítógép és a televízió áll. Ugyanakkor nem jellemző, hogy a fiatalok egy-egy médiumra hosszabb ideig koncentráljanak: a legtöbbször egymással párhuzamosan használják ezeket. Korábban is előfordult, hogy valaki könyvolvasás közben például zenét hallgatott. Ennél a generációnál azonban ez nem „előfordul”, hanem „alap- beállítás”: például úgy tévéznek, hogy közben egy laptop vagy egy tablet segítségével a közösségi oldalak valamelyikén is aktív életet élnek. Guld Ádám kutatásából kiderül: a telefont gyakorlatilag állandóan használják a közép- iskolások - ahogy egyikük fogalmazott: „így sosem vagyok egyedül”. Glózer Rita, a PTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék adjunktusa a képet tovább árnyalta: elmondta, hogy ezek a fiatalok már nem csak fogyasztók a szó klasszikus értelmében - legalább ilyen fontos, hogy tartalmakat állítanak elő, például viszonylagos rendszerességgel készítenek kis filmeket, amelyeket aztán az internetre is feltöltenek. Ráadásul nem egy közülük ennek köszönhetően igazi internetce- lebbé is válik, akinek követői lesznek, akinek a véleményére a saját kortársai is adnak. Mostanra már általánosan elterjedt, hogy alsós általános iskolásoknál is van egy-egy okostelefon Nem csörög a telefon a délutáni alvás alatt ■ Míg korábban nagyjából a középiskola kezdetére volt jellemző, hogy a fiatalok mobilt kaptak, addig mostanra már általánosan elterjedt, hogy alsós általános iskolások táskájában is ott van egy okostelefon. A szülők szerint erre azért van szükség, hogy a gyermekük biztonságban legyen, s bármikor tudjon segítséget kérni. a A boltokban már elérhető olyan készülék is, amely a legkisebbeket tekinti célközönségnek. Az egyik, 5-6 éveseknek ajánlott telefonon például van óvodaidő funkciója - ez azt jelenti, hogy az óvodai órákban a mobil nem fogad hívást. ■ A tablethasználat alsó korhatára is folyamatosan csökken - igaz, ennek az eszköznek a népszerűsítése immár intézményesített keretek között is zajlik: az egyik, általános iskolásoknak kiírt honismereti tanulmányi versenyen például a második osztályos indulók fődíja egy csúcsteljesítményű tablet volt. ■ Bár a facebook szabályzata tiltja, egy korábbi felmérés szerint ma már a 13 év alatti gyerekek körülbelül egynegyede folyamatosan használja a népszerű közösségi oldalt. ■ Az interneten egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok az oldalak, amelyek még olvasni sem tudó gyerekeknek ajánlanak különféle öltöztetős, vagy éppen logikai játékokat. ■ Bár több olyan program is letölthető, amellyel a világhálón blokkolni lehet a gyerekek elől a számukra káros tartalmakat, Magyarországon ezek egyáltalán nem terjedtek el. Kopogtat a Z-generáció a generációelmélet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik. Ők 1991-ben írtak egy könyvet, amely az amerikai történelmet az egymást követő generációk történeteként tekintik végig. Ebben megállapítják, hogy egy adott generáció tagjai hasonló világlátással és értékrenddel rendelkeznek. A könyv megírásakor három generációval számoltak: az első a baby- boom, azaz a második világháborút követően születetteké, őket követi az X-generáció (1960-80-es évek), majd az Y-generáció jön (ők a 2000-es évek előtt születtek). A legújabb a Z-generáció, amelyet egy mondattal elég jellemezni: ők azok, akik már kisgyerekként találkoztak az internettel, s úgy nőttek fel, hogy a világháló a mindennapok része. HÍRSÁV Még mindig vágják a tengerit Tolnában TOLNA MEGYE Belenyúlik a decemberbe az idei kukorica-betakarítás a Sió-csatorna mentén. Két rizskombájnt kellett bevetni, máskülönben lemondhattak volna a Sió-parti gazdák a terményről. Az ok az intenzív vízeresztés. A tolnai gazdálkodókat éppen úgy sújtja a magas vízállás miatti belvíz, mint somogyiakat, Békés megyeieket. Van olyan tábla a Sió partján, melynek 90 százaléka vízben áll. Tolnában a kukoricának közel 10 százaléka vár még a betakarításra. ló hír viszont, hogy hétről hétre emelkedik a termény ára, e hét elején egy tonna kukoricáért 39 ezer forintot kínáltak a budapesti árutőzsdén. ■ M. I. Különdíjat kapott virágaiért Dombóvár DOMBÓVÁR-BUDAPEST A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség különdíját kapta Dombóvár az idei Virágos Magyarországért Környezetszépítő versenyen. Az elismerést Szabotin Gábor városgondnok vette át Budapesten, a Várkertbazárban rendezett ünnepségen. Kurucz Gábor, a város kapcsolati referense elmondta, hogy Dombóvár rendszeresen részt vesz a megmérettetésen, amelyen a települések mérete alapján öt kategóriában osztanak ki díjakat. Nem ez az első eset, amikor Dombóvár különdíj- ban részesült. ■ H. E. Kedves díszlet, közvetlen előadó kölesd A budapesti Nefelejcs bábszínház előadásában Móra Ferenc Sündisznócska lovagol című meséjéből láthattak előadást Harc, Sióagárd, Kistormás és Kölesd óvodásai és alsó tagozatos diákjai december 1-én. Kedves volt a díszlet egyszerűsége, az előadó közvetlensége, aki a gyerekeket sikeresen vonta be a játékba. A színpadon feltűnt a Nappal beszélgető szarka, a dicsekvő sündisznócska, a pletykás cinkék, majd a medve. A nézőtérről hangos biztatás és taps hallatszott, a közönség többször énekelte vidáman a szereplőkkel együtt: „jó a ropogó pirimogyoró”. ■ B. K. Hatvanöt horgász vett részt az idei feederbajnokságon megmérettetés Tóth József és a Harci SHE csapata lett a bajnok a hat helyszínen megrendezett versenyen TOLNA MEGYE A jelenleg legnépszerűbb horgászmódszer, a feederhorgászat megyei versenysorozatát idén már ötödik alkalommal rendezte meg a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetsége és a Bálint Horgászbolt. Hat helyszínen, a Jindra-ta- von, Pakson a Füzes-tavaknál, Bonyhádon a Szecska-tónál, Dombóváron a Tüske-tónál valamint a Szálkai víztározónál és Halszálka-tavon összesen 65 horgász küzdött a bajnoki címért. Több világbajnok és országos bajnok is részt vett az egyes fordulókban. A végig izgalmas, legtöbbször halakban bővelkedő versenyek után a megye egyéni feederbajnoka Tóth József (Harci SHE, 11 pont, 25020 gramm fogott súly) lett. Második ifj. Szabó Tibor (Gara, 12 pont, 21690 gramm), a harmadik Teierling Attila (Hőgyészi HE, 13 pont, 38100 gramm). A legtöbb kifogott halért járó vándorkupát szintén Teierling Attila szerezte meg. Az első alkalommal meghirdetett, az egyéni bajnoksággal párhuzamosan zajló megyei feeder csapatbajnokság kilenc csapat részvételével, három fordulóban a dombóvári Nyerges-tavon, a Kétyi-tónál és a Szálkai víz- tárazón zajlott, ideális körülmények között. A végig kiélezett versenyben az utolsó fordulóban dőlt csak el a bajnoki cím sorsa. A legjobb egyéni versenyzők (balról jobbra): Ifj. Szabó Tibor, Tóth József, Tierling Attila és Nagy Lajos Tolna megye 2014. évi feeder csapatbajnoka a Harci SHE lett. A csapat tagjai: Bálint Károly, Dunai Norbert, Nagy Tibor és ifj. Nagy Tibor. Második az F.N.N.T. elnevezésű csapat, tagjai: Fogler Péter, Nemes Szabolcs, Németh Attila és Tóth József. Harmadik a Hal-Ászok, a csapattagok: Bar- kóczi István, Nagy István. Nagy Lajos és Pere Erika. A verseny sikeréhez hozzájárult, hogy a vízkezelők remek, halakban bővelkedő versenypályákat bocsátottak a versenyzők rendelkezésére. Jövőre is hasonló formában rendezik meg a fee- derbajnokságokat - tudtuk meg Bálint Károlytól, az egyik szervezőtől. ■ Gyuricza M. « I
