Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-04 / 282. szám

2 KÖRKÉP 2014. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Nem érdemes csodára várni magad uram. ha szolgád nincsen. Azt hiszem, kezde­nek rájönni helyben is, meg tudományos berkekben is, hogy hiába várnak a kis fal­vak arra, hogy majd cso­da történik, s egyszer csak elkezd fellendülni a vidé­ki élet. Nem történik csoda, mert a gazdaság nem kari­tatív intézmény, hanem na­gyon is célra, nyereségre orientált, hiszen az élteti. nincs is ezzel semmi baj, a kérdés csak az, hogyan másszanak ki jelenlegi sa­nyarú helyzetükből a lerob­bant, lakosságukat vesz­tett falvak. Hogyan érjék el, hogy érdemes legyen oda­menni, ott maradni, mert emberi körülmények között meg lehet élni, jövőt lehet építeni. egy tegnapi tanácskozáson rengetegszer elhangzott a szó, hogy szövetkezet. Az ember társas lény, s sokán rájöttek már, hogy együtt többre mennek, mint egye­dül. Az más kérdés, hogy a szövetkezés gondolatá­val történelmünk egyes sza­kaszaiban olyan mérték­ben éltek vissza, hogy an­nak máig tart a negatív ha­tása. Sokféle szövetkezetei ismerünk a történelmünk­ből: mezőgazdaságit, föld­művest, termelőt, iparit... Most megismerjük a szoci­ális szövetkezetei is. Erről szólt a tegnapi konferencia, amelyet Gyulajon tartottak. A helység nem számít a me­gye leggazdagabb települé­sei közé, van honnan kilá­balnia, felkapaszkodnia. szerencsére már - a szö­vetkezeteket illetően - van­nak jó példák is. A taná­csok, intelmek során felhív­ták a figyelmet az egyik vo­natkozásra: a közösségépí­tő funkcióra. Ha arra gondo­lunk, hogy az elmúlt évtize­dekben szinte nyomtalanul eltűntek a kis települések életét valamikor meghatá­rozó faluközösségek, akkor akár már ennek az egy ígé­retnek is örülhetünk. Csak magukra számíthatnak szövetkezetek A cél helyben boldogulni, értéket teremteni, esélyt adni Soltra vitték, megsemmisítették az ismeretlen eredetű húst Készül a gyulaji húsbolt és a feldolgozó kisüzem. Befejezésével és átadásával nemcsak a szövetkezet tagjainak lehet jobb A szociális szövetkezetek lét­rehozása és működtetése volt a témája annak a konferenci­ának, melyet a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a gyulaji önkor­mányzat szervezett. A tanács­kozáson - jó gyakorlatokként - a megyében működő szö­vetkezetek is bemutatkoztak. Budavári Kata gyulaj Pálinka, tojás, falusi ven­déglátás, de még a könnyített hi­giénia is szerepelt abban az elő­adásban, melyet Szabadkai And­rea szakértő tartott a kisterme­lői termelés feltételeiről. A mun­kaügyi központ és a gyulaji ön- kormányzat konferenciája a szo­ciális szövetkezetekről szólt, így szó esett ezek alapításának, mű­ködtetésének jogi kereteiről, fel­tételeiről, továbbá az úgyneve­zett Sui Generis jogviszonyról és az ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségekről. Dr. Csáky Gyo­pár az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. részé­ről arról tájékoztatta az érdeklő­dőket, köztük több megyei pol­gármestert, hogy az újra meg­nyitott pályázatra 2015. január 30-ig lehet jelentkezni. Beszélt a gyakran elkövetett hibákról és a jogviszony mibenlétéről is. Lé­nyege, hogy önálló jogviszony. A vendéglátó gyulajiak, pontosab­ban a Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet, melynek tíz alapító tagja között szerepel a helyi ön- kormányzat és a Máltai Szere­tetszolgálat is, most kapta meg az értesítést arról, hogy négy közfoglalkoztatásban részt vevő tagja Sui Generis munkavégzés­re jogosult. Dr. Németh Nándor igazgatósági tag előadásában el­mondta, ők még csak a gondol­kodás szintjén számítanak jó gyakorlatnak, egyelőre ugyanis a termékfejlesztés fázisánál tar­tanak. Legfontosabb céljuk: ér­téket teremteni, helyben boldo­gulni és esélyt adni. Mivel Tolna egyik leghátrányosabb helyze­tű településéről van szó, dr. Né­meth Nándor szerint nem szá­míthatnak arra, hogy majd egy nagyvállalat idejön, és megold­ja a gondjaikat. Erre csak saját maguk képesek, alulról indu­ló kezdeményezéssel, építkezés­sel. Jelenleg pályázati támoga­tással készül egy növénytartó­sító kisüzem, gombatermesztő ház és húsfeldolgozó kisüzem, mely üzlettel egészül ki. A gyu­laji szövetkezet keresi a lehetsé­ges vevőket, de a hálózatépítés­ben számít más szövetkezetek, települések partnerségére. A megyei szövetkezetek kö­zül a legrégibb motorosnak a Völgység Kincse Gyümölcsfel­dolgozó Szociális Szövetkezet számít. Dr. Tóth György elnök a jelenlegi tevékenység mellett is­mertette terveiket is, és nem tit­kolta a nehézségeket sem. Ná­luk a likviditási problémák je­lentették a gondot, a pályázatok utófinanszírozásos rendszere, melyet magánkölcsönökkel ol­dottak meg. Pátzel Hajnal a 2013. áprili­sa óta működő Pári Ezermes­ter Szociális Szövetkezet mű­ködéséről beszélt. Ők több lá­bon állnak, a német tulajdono­sok házainak karbantartásán túl takarítással, kézműves mű­hely működtetésével, rendez­vényszervezéssel, PR-ral is fog­lalkoznak, ugyanakkor a helyi termék bolt mellett saját péksé­get is szeretnének. Ragyogó üzleti terv kell és jó marketing a beszámolókból, továbbá dr. Soltész Anikó, az Országos Fog­lalkoztatási Közhasznú Nonpro­fit Kft. szakértőjének előadásá­ból kiderült, fontos a piac és a versenytársak ismerete, továbbá a ragyogó üzleti terv és marke­ting. Bár kezdetben sokszor a tá­mogatás hozza létre a szociális szövetkezeteket, törekedni kell a fenntarthatóságra. Ezen túl nem szabad lemondani a közösségépí­tőfunkcióról sem. Szűcsné dr. Füredi Szilvia, a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Köz­pontjának igazgatója elmondta, cél, hogy önfenntartók legyenek a szociális szövetkezetek, és hogy minél több településen próbálkoz­zanak meg létrehozásával. Felkészületlenül nem lehet csinálni A húsfeldolgozó kisüzem és a húsbolt december 3Fig elkészül Gyulajon. Az önkormányzatnak is van sertéstenyésztéssel kapcso­latos programja, a szövetkezet tagjai és a falu lakói is szolgáltat­hatnák az alapanyagot, így mind többeknek jelentene jövedelem kiegészítést a szövetkezet, véli Sej Gábor Leó igazgatósági elnök. Mint mondta, komoly termékfej­lesztés zajlik, általában szakér­tők tanácsaira hagyatkoznak. Hisznek a hálózatosodásban, gyűjtik a tudást, és ha tudnak, szívesen segítenek másoknak. Sej Gábor Leó szerint szociális szövetkezetei csak jól előkészítve lehet alapítani, és piaci szellem­ben kell működtetni. dunaföldvár Hétszázezer fo­rint értékű hússzállítmányt foglaltak le, majd semmisítet­tek meg több hatóság együtt­működésének eredményeként. November 7-én délután a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Tolna Megyei Vám- és Pénz­ügyőri Igazgatóság pénzügy­őrei és a Dunaföldvári Rendőr­őrs munkatársai a dunaföld­vári híd Tolna megyei olda­lán ellenőriztek egy teherau­tót, melyben 1380 kilogramm hűtés nélküli, jelöletlen, tisz- ( tított kacsa- és libahúst, vala­mint 15 kilogramm kacsamá­jat találtak. A máj eredetét a j gépkocsivezető számlával iga­zolta, viszont a többi nyers hús­ról semmilyen okmányt nem tudott bemutatni. A jármű­ben talált egyéb dokumentu­mok alátámasztották, hogy a húst továbbértékesítési cél­lal, közfogyasztásra szánták. A gépkocsivezető azt mondta, egyik rokona esküvőjére szál­lította volna azt. Az esetről ér­■ A gépkocsivezető a nyers kacsa- és libahúsról sem­milyen okmányt nem tu­dott bemutatni tesítették a Tolna Megyei Kor­mányhivatal Paksi Járási Hi­vatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hiva­talát. A helyszínre érkező ható­sági állatorvos a szállítmányt megvizsgálta és megállapítot­ta, hogy a gépjármű nyers hús szállítására alkalmatlan, a hű tési lánc sérült, és a hús hőmér­séklete jóval meghaladta az elő­írt határértéket. Emiatt, vala­mint azért, mert szállítási do­kumentációk hiányában isme­retlen az eredet, a nyomon kö­vetés szabályainak megsértése miatt elrendelte a hús elkobzá­sát. A NAV pénzügyőrei kísére­tében a szállítmányt az ATEV Zrt. solti gyárába vitték, ahol megsemmisítették a 700.000 forint értékű hússzállítmányt. A Tolna Megyei Kormányhi­vatal Paksi Járási Hivatal Járá­si Állategészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Hivatala novem­ber 14-én hatósági eljárást in­dított. Az esetről tájékoztatták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal kiemelt ügyek igazgatóságát is, amely nyo­moz az ügyben. ■ Gy. M. Két új, modem tárlat a Paksi Képtárban Százszor segítettek másokon ünnep A kulturális központ és Bikács oklevelet kapott Száztízszeres véradót is köszöntöttek Bonyhádon PAKS Két új kiállítással vár­ja a modern képzőművészet iránt érdeklődőket a Pak­si Képtár. Nemes Mártonnak karakteres, erőteljes és köny- nyen felismerhető festői stí­lusa van. Budapesten él, de Székesfehérvárról szárma­zik, képein gyakran vissza­köszön a kisváros-nagyváros kontrasztja. A mindössze 28 éves művész célja, hogy képe­ivel a recesszió konfliktusa­it lefordítsa a festészet nyel­vére. Sebestyén Zoltán képei több, a nyolcvanas évek ele­jén jellemző festészeti stílus­hoz kapcsolhatók. Alkotásain élettörténetének tapasztalatai épülnek történetté. ■ V. T. PAKS Két százszoros véradót, Juhász Mihályt és Lovas Lász­lót, illetve több jubiláló do­nort köszöntött a Vöröskereszt paksi szervezete. Az Erzsé­bet Nagy Szállodában meg­tartott ünnepen támogatói ok­levelet adtak át a Csengey Dé­nes Kulturális Központnak és Bikács önkormányzatának is. A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete kimagas­ló szervező munkájáért ezüst emlékérmet adományozott a németkéri Suplicz Istvánné- nak. Az ünnepi eseményen a Paksi Twirling és Botforgató Egyesület sportolói, valamint a Tini Tüsik adtak hangulatos műsort. ■ Vida T. Lovas László veszi át a százszoros véradásért járó elismerést bonyhád A betegek önzetlen se­gítőit, a véradókat ismerték el kedden Bonyhádon. A Magyar Vöröskereszt ünnepségén a tér­ség sokszoros véradói mellett köszöntötték Balogh Bélánét, ma már nyugdíjas véradásszer­vezőt is, aki a napokban az or­szágos rendezvényen vehette át a „Véradó Mozgalomért” ezüst emlékérmet. Száztízszeres do­norként Nemes Csaba, száz­szorosként Szabó Endre József, míg kilencvenszeresként Bőg- ner Elemér és Schattmann Jó­zsef vehetett át kitüntetést. Em­léklapot kapott továbbá 3 het­venszeres, 5 hatvanszoros, 9 ötvenszeres, 13 negyvenszeres és 15 harmincszoros bonyhádi vagy környékbeli véradó. Szabó Lászlóné, az Illatos Virág Kft. vezetője pedig elismerő okleve­let vehetett át annak kapcsán, hogy évek óta kiemelten támo­gatja a szervezetet. A díjazot­takat Gulyás Katalin, a Vörös- kereszt megyei igazgatója, dr. Kiss Mária megyei elnök, Sza­bó Tibor, Bonyhád alpolgármes­tere, dr. Szabó Zsuzsanna régi­ós igazgató és a helyi Vöröske­reszt vezetőségi tagjai köszön­tötték. Gulyás Katalin ünnepi beszé­de után a Bonyhádi Petőfi Sán­dor Gimnázium tanulói adtak műsort, majd az iskola ebédlőjé­ben látták vendégül az ünnepei­teket és a meghívottakat. ■ H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents