Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-22 / 297. szám
2 KÖRKÉP 2014. DECEMBER 22., HÉTFŐ JEGYZET FÜLÖP ZOLTÁN Lenke néni elköltözött gyakorta beszélgetek olyanokkal, akik egykoron, még bányászként költöztek be egy pécsi, uránvárosi panel sokadik emeletére, s élnek ott azóta is. Rendre arról mesélnek, hogy megváltozott a világ: korábban a házban lakók ismerték egymást, ösz- szejártak, közösen szülina- poztak, ilyentájt meg karácsonyfát állítottak fel a földszinten, mennyből az angyal egyenesen oda jött, a közös éneklés után ment csak fel mindenki a harminchét négyzetméterbe - ma meg a nagy semmi van, azt sem tudják, ki a szomszéd, abból sejtik csak, hogy él valaki a mellettük lévő lakásban, hogy gyakorta áll neki mosni hajnali négykor. ha minderről levesszük a „régen minden jobb volt” melankóliáját, akkor is leszögezhetjük: tényleg nagyot változott a világ. Az igaz, hogy régen sem volt egyenlő a megvalósult álommal egy tízemeletes nyolcadik szintjére költözni, de nem is úgy gondolt erre mindenki, mint átmeneti megoldásra. A szomszédok nem csak a tévében segítették egymást, minden háznak megvolt a maga Mágen- heim doktora meg Lenke nénié, akikhez lehetett futni, ha lázas volt a gyerek, vagy kellett volna egy kis élesztő vasárnap a süteményhez. mágenheim doktor manapság Angliában gyógyítja a kis Williameket, Lenke nénit meg magukhoz vették a gyerekek, a lakást megkapták az egyetemista unokák, ne kelljen már albérletet fizetni. És a lakók kicserélődésével megszűnt a közösség is - ma már mindenki csak magára figyel, ergo mindent lehet, minden mehet. És nem jó ez így. Török átok a rossz szomszédság, tudjuk jól - és nagyon úgy fest, ez az átok tényleg ezer évre szól. dél-dunántül Igaz a mondás, hogy a rossz szomszédság török átok. Nem muszáj azonban mindent elviselni a társasházakban sem. Katus Eszter „Az új szomszédom a leglehetetlenebb időpontokban mos” - panaszolta lapunknak egy olvasó. „Reggel és este sem lehet tőle pihenni. Amikor végre abbahagyja a zakatolást, akkor meg a másik szomszéd kapcsolja maximális hangerőre a kedvenc zenéjét. Én meg lassan megőrüA többség dönt azt, hogy mi kerüljön egy társasház házirendjébe (az SZMSZ tartalmazza), a lakók közösen határozzák meg közgyűlésen. Erre minden tulajdonostárs meghívót kap. A szavazásnál a tulajdoni hányad számít: a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű többségével lehet meg- vagy leszavazni valamit. Mindehhez azonban az is kell, hogy a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább 50 százaléka megjelenjen. A határozatról minden tulajdonostársat értesíteni kell. A lakóközösség nem engedélyezhet olyat, amit a törvény vagy a helyi rendeletek tiltanak. lök” - áll a levélben. Az ilyen és ehhez hasonló panaszok nem ritkák társasházi körökben: a közös képviselők és a rendőrség szinte naponta hallják a fenti mondatokat. Pedig lehetne másképp is. Posta Róbert pécsi-komlói közös képviselő lapunk kérdésére elmondta, ahol betartják a törvényi előírásokat, illetve a társasház saját házirendjét, ott ritkán fordulnak elő ilyen esetek. A tévé, rádió, lemezjátszó, video, egyéb háztartási berendezések alapvetően csak úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják. De a Zavaró cigarettafüst a társasházon belüli dohányzásból adódó konfliktusokat a jog eszközeivel ma szinte lehetetlen megoldani. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése a békés együttélés kategóriájába esik, de tudjuk, sok házban épp ezzel van a probléma. Akit nagyon zavar a lakásába beillanó cigarettafüst, az a jegyzőnél birtokvédelmet kérhet. A Polgári Törvénykönyv szerint birtokvédelem illeti meg azt, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak, vagy a birtoklásban megzavarnak. Ezeknek az eljárásoknak a gyors átfutása és eredményessége azonban erősen kétséges. házirendben rögzíthető az is, hogy zajt okozó háztartási gépek (porszívó, mosógép), valamint a zajjal járó építési, szerelési munkák munkanapokon, hétvégén és ünnepnapokon reggel hány órától este hány óráig használhatók, illetve végezhetők. Célszerű meghatározni azt is, hogy az épület kapuját mettől meddig kell zárni, vagy hogy a szemétledobót mikortól meddig lehet használni. A hangsúly mindig a közös megegyezésen van. Egy jó szervezeti-működési szabályzattal (SZMSZ) rendelkező házban kisebb a valószínűsége az olvasó Harmincezer forintig a csendháborítás szabály- sértését követi el, és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömeg- közlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. Lehetetlen, ezért a jogszabályok meg sem kísérlik felsorolni azokat a tevékenységeket, amelyek indokolatlanul zavarhatják szomszédaink nyugalmát. által leírt eseteknek - magyarázza a közös képviselő. Előfordulhat azonban, hogy a közösség minden igyekezete ellenére „bekövetkezik a baj”, és valaki - fittyet hányva a szabályokra - rendszeresen megzavarja mások nyugalmát. Ilyenkor fel lehet lépni az illetővel szemben - mutat rá Posta Róbert. - Először őt magát kell megkérni, hogy hagyja abba például a hangos zenehallgatást. Ha erre nem hajlandó, akkor a közös képviselő fogja felszólítani. A végső állomás a jegyző (birtokháborítás) és a rendőrség (csendháborítás), majd a bíróság lehet. Állat a lakásban? A törvény szerint egy kistestű kutyának legalább 10, egy közepesnek 15, míg egy nagytestű kutyának 20 négyzetméter férőhelyet kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű lakásban egy-két kutya élhet. Aki ezt betartja, annak alapvetően nem lehet megtiltani, hogy a társasházi otthonában állatot tartson. Persze kutyák esetén a chip és oltás kötelező, akárcsak az ürülék azonnali eltávolítása a közös helyiségekből, ha „baleset” történik. Az a közösség, amely a törvénynél is szigorúbb szabályokat hozna az állattartást illetően, a házirendben megteheti. A társasház saját maga szabályozhatja azt is, hogy milyen típusú kereskedelmi tevékenység végezhető az épületben Tizenkétezer fa, öt év, százhárom település új polgáraiért Az elmúlt öt évben 16 megye 103 települése - köztük több, mint húsz Tolna megyei - döntött úgy, hogy őshonos facsemetéket ültet a Gemenc Zrt. mozgalmának jóvoltából. A „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” akcióhoz folyamatosan csatlakoztak a települési önkormányzatok. 2014- ben 2700, a mozgalom indítása óta több mint 12 ezer facsemetét ültettek már el. A gemenci erdő- gazdaság számára fontos, hogy a felnövő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, az erdőhöz, ezáltal természeti környezetük védelméhez. Kiemelkedő cél az is, hogy a gyermekek nemzettudata, lokálpatriotizmusa, szülőhelyük megbecsülése, szeretete erősödjön. Mindemellett a Gemenc Zrt. mozgalmával a kedvezőtlen klímaváltozás hatásának mérséklésére is felhívja a figyelmet. Az erdőgazdaság akciója továbbra is nyitott, várja újabb települések jelentkezését. Az erdőgazdaság minden esetben a települések tájegységének megfelelő őshonos csemetéket adományoz, melyek a helyi talaj- viszonyoknak is megfelelnek. A jelentős aszály miatt a korábbi években adományozott csemeték 25 százaléka pusztult ki, melyet minden esetben pótolt az erdőgazdaság. Idén az enyhe ősz miatt a csemeték kiszállítása későbbre tolódott, megvárva a legoptimálisabb ültetési időpontot. Az önkormányzatok megszervezik a tavaszi és őszi faültetési napot, valamint az elültetett fákat ellátják névazonosítóval, illetve az akció indulásától folyamatosan gondoskodnak az „AZ ÉN FÁM” kataszter megnyitásáról és vezetéséről. ■ B. K. Fát ültet egy kisgyermekes család Szélerőmű az udvarban: a tervek már elkészültek energia A „családi” áramfejlesztőket kevesebb szabály köti - Tíz év alatt térülhet meg a beruházás költsége dél-dunántül Magyarország széljárása alkalmas lenne szél- erőművek építésére, a jogi környezet azonban hátráltatja a fejlődést. A napokban bejárta az internetes közösségi oldalakat egy fotó egy komlói-kaposvári gépgyártó cég saját fejlesztésű ,szélerőművének a látványtervéről. Az érdeklődést főként az csigázta fel, hogy a képhez odaírták: lesz belőle háztartási méretű változat is. A családi házakban élőktől azonnal érkeztek a kérdések: mekkora méretű lesz, és mennyibe fog kerülni. Mi is ezt szerettük volna megtudni, ám Szászi András projektvezető pontosított. A háztartási méret ugyanis nem egyenlő azzal, amit a házunk udvarába kitehetünk. A cég sem ilyeneket, hanem 5,10, 25 és 50 kilowattos szélerőműveket tervez és készít jelenleg (utóbbit éppen a PTE-vel együttműködve), amelyek inkább kisipari létesítményeket, semmint családi házakat szolgálnak ki. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lennének kis teljesítményű szélkerekek, amelyek egy-két ház energiaellátását tudják biztosítani. Vannak, bár azt jó tudni, hogy áruk nagyjából 8-10 év alatt térül meg. Igaz, akkor bőven, hiszen onnantól kezdve szinte ingyen van az áram. Annak ellenére, hogy a környező országokban már rengeA házi szélerőmű nagy befektetést igényel, de szinte ingyen ad áramot teg nagy teljesítményű, azaz 1 megawatt feletti szélerőmű működik, Magyarországon a megújuló energiát termelő erőművek aránya összesen hét százalék. Ennek a kétszeresét kellene teljesíteni 2020-ig. Bár azt gondolnánk, de a szélkerekek hiányának nem a pénzhiány az oka, hanem főként az, hogy a létesítésük 50 kilowatt fölött korlátozott, és csak pályázati kiírás esetén van rá mód. Pályázatot - vagyis állami szabad kvótát - pedig 2006 óta nem adtak ki. Ugyan 2009-ben volt egy pályázat, ám azt 2010-ben az új kormány visszavonta. Azóta pedig nem írtak ki újat. ■ Katus Eszter Hogyan működik? a szélerőművek működési elve - persze leegyszerűsítve - köny- nyen áttekinthető. A szél mozgási energiáját a lapátkerék fogja fel, amely közvetlen összeköttetésben áll a generátorral. A generátorban előállított áram vezetékeken jut el a trafóházig, ahol a kívánt paraméterekkel rendelkező áramot állítják elő. Ezt juttatják el a felhasználás helyszínéig. A szélerőmű nemcsak környezetbarát (nem bocsát ki káros anyagokat a környezetbe), de elősegíti az energiaszempontú függőségmentességét is a környezetében. A madarakat nem zavarja.
