Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-18 / 294. szám

2 KORKÉP 2014. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK JEGYZET---­gs y 1 GYURICZA *'\±i MIHÁLY Mindegy, milyen a fenyő mű vagy igazi? Luc vagy nor- mand? Földlabdás vagy anél­küli? Kérdések garmadá­ja tolakodik elő ilyenkor ka­rácsony előtt. A férjek már most összeszorult gyomor­ral jönnek, mennek, mert a tapasztalatok alapján tud­ják, ha megfeszülnek, akkor sem tudnak olyan fát vásá­rolni, amilyen az asszonynak is megfelel. Vagy kicsi, vagy nagy, esetleg kopasz, defor­mált, túl sűrű... És akkor még nem szóltunk a karácsony­fa talpba állításáról. Balese­ti ügyeletek a megmondha­tói, milyen komoly sérülések­kel kezdődhet a szeretet ün­nepe, hány szitokszó hagy­ja el ilyenkor az amúgy me­leg szívű, békés apukák és nagypapák száját. Aztán el- jő a szenteste, s feledve min­den addigi gond, nehézség, véleménykülönbség. Fia csak azon nem kezd el vitatkozni a család, hogy barbár dolog-e ezeket a szegény kicsi fákat feláldozni az ünnep oltárán. Szerintem nem, mert ezeket direkt erre teremtette a Jóis­ten, ezért ültették gondos ke­zek. Álszentség azon sopán­kodni, hogy idővel ugyan mi­lyen szép nagy fa lehetett vol­na belőlük. Arra a célra má­sok, másutt erdőket ültetnek, azokat viszont tényleg illik óvni, gondozni. szép A karácsony, különösen egy szépen feldíszített fenyő­fával. Nekem kisgyerek ko­romban többnyire csak boró­kafenyő jutott. Egyrészt arra volt pénzünk, másrészt - pél­dául ,56 hideg karácsonyán - a mi falunkban többnyire csak ilyent árultak, ezzel há­zaltak a Duna-Tisza közi sze­gény emberek a másik sze­gény embernél. Nagyon tu­dott szúrni, máig érzem a ke­zemen az apró tűlevélnyomo- kat. Valahogy mégsem a kel­lemetlenség tolakodik elő az emlékekből, hanem a család, az otthon melege. Ez bizto­san így van most is, minden­kinél, függetlenül attól, hogy milyen fenyő áll az asztalon. ÍRÁSUNK A4. OLDALON Felelőssegei az ügyfelekért mécsek takarék A legbiztonságosabb hitelintézetek között szerepelnek A napokban lezárult a szö­vetkezeti hitelintézetek ga­ranciaközösségének kialakí­tása, mely megalakulásával a takarékszövetkezetek ügy­felei számára egyedülálló biztonságot nyújt. Fontos mérföldköve volt ez a szövetkezeti hitelintéze­ti rendszer átalakításának, mely folyamat a múlt év nya­rán megjelent, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényben foglaltak szerint zajlik. A folyamatnak nem titkolt célja, hogy a ma­gyar tulajdonú pénzintézetek megerősödve, biztonságosan és kihasználva az integráció nyújtotta előnyöket aktivi­tásuk növelésével minél na­gyobb részt vállaljanak első­sorban a lakosság, a kis- és középvállalkozások és önkor­mányzatok pénzügyi igényei­nek kielégítésében. Cikkünk­ben a négy megyére (Zala, Somogy, Baranya, Tolna) kiter­jedő működési területtel ren­delkező MECSEK TAKARÉK elnök-ügyvezetőjét, Moizs Attilát kérdeztük a szövetke­zeti hitelintézetekről annak apropóján, hogy a MECSEK TAKARÉK is felvételt nyert a garanciaközösségbe.- Miben más egy takarékszövet­kezet, mint egy bank?- Alapvetően a céljaiban. Míg a kereskedelmi bankok legin­kább profitorientáltak, addig a takarékszövetkezetek a vidé­ki lakosság pénzügyi kiszol­gálására a lakosság köréből szerveződtek. Kollégáink jel­lemzően a helyi lakosok, hely­ben szolgáltatnak más helyi lakosoknak több mint, 50 éve. Vidéken munkahelyet teremte­nek, az eredményből helyben fejlesztenek, és támogatásokat nyújtanak. Abban a közegben élünk és dolgozunk, ahol az ügyfeleinkkel kölcsönö­sen részei vagyunk egy­más életének, így felelős­ségünk velük szemben sokkal nagyobb. Például a me­zőgazdasági vállalkozásokat a takarékszövetkezetek többsé­ge, így a MECSEK TAKARÉK akkor is finanszírozta, mikor ez más pénzintézetek számára nem volt vonzó. Az ügyfelek­A Baranya megyei központú Mecsek Takarék Tolnában is jelen van, szekszárdi fiókja a Garay téren található kel való kapcsolatunk jellegét és üzleti kapcsolataink irányát nem a jövedelmezőség nagysá­ga szabja meg. Ügyfeleinknek megmutattuk, hogy ránk a válság alatt is számíthattak, és a jövőben is számíthatnak. Ezt a fajta kipróbált ügyfél-pénz­intézet együttműködést ügyfe­leink többsége sokszor többre értékeli, mint egy-egy kérészé­letű, szigorúan üzleti jellegű kapcsolatot.- Miért jó a takarékosság?- A megtakarítás biztonsá­got, önbizalmat ad. A takaré­kos ember nincs kiszolgáltatva váratlan eseményeknek, nem várt kiadásoknak. Céljait köny- nyebben megvalósítja, legyen az iskolai tanulmány, uta­zás, lakásvásárlás, es­küvő- vagy éppen egy vállalkozás indítása. Persze az ember nem mindig képes ta­karékoskodni, ezt akkor kell megtenni, amikor erre lehető­ség van, többször átgondolva, hogy valóban hasznosan és szükségesen költjük-e el a pén­zünket. Takarékszövetkeze­tünk folyamatosan igyekszik versenyképes kamatot adni ügyfeleinek, hiszen nemcsak a pénz, hanem az ügyfeleink megőrzésében is érdekeltek vagyunk.- Milyen egyéb szolgáltatásokkal várják az ügyfeleket?- Ami talán leginkább ér­dekelheti a Tisztelt Olvasó­kat a kiemelkedő hozamú kedvezményes betétkamatok mellett:. a tartós befektetési lehetőségek, az értékpapír-for­galmazás, a széles biztosítási termékpaletta, a lakástaka­rék-pénztári megtakarítások, természetesen olcsó számla- vezetés, a hozzá kapcsolódó bankkártyák és internetbank, hogy csak a fontosabbakat em­lítsem. Aktív és teljes körű hitelezési tevékenységet foly­tatunk a lakossági, vállalkozói és önkormányzati szektorban, beleértve természetesen stra­tégiai partnerünk, a Magyar Fejlesztési Bank termékeinek közvetítését és a Növekedési Hitelprogramot is.- Nem kerülhető meg a kérdés: részt szeretnének-e venni a devi­zaalapú fogyasztói hitelek forin­tosításának finanszírozásában? Készülnek erre külön termékkel?- Az ügyfelek természete­sen igényelhetnek a MECSEK TAKAREK-nál is forint hitelt devizakölcsönük kifizetésére. Folyamatosan kínálunk ked­vezményes kamatozású forint hiteleket, de erre az alkalomra külön konstrukcióval is készü­lünk.- Mi az, amit a takarékszövetke­zet elmúlt több mint ötven évéből fontosnak tart kiemelni?- Mindenképpen azt, hogy a MECSEK TAKARÉK azon kevesek egyike maradt, aki egy kis sváb faluból, Mecsek- nádasdról indulva önállóan tudott az erősebb szövetkeze­ti hitelintézetek közé fejlődni. Központunk ma is ott van, és ott is marad, hiszen a jó érte­lemben vett „vidéki” szelle­miségünket így tudjuk meg­őrizni. TAKARÉK • • » .1 \0<3% BETÉTGARANCIA Jövő áprilisra megépülhet a Klímatörténeti Múzeum paks Szoros határidőre, jövő áp­rilisra épülhet meg a Klímatör­téneti Múzeum. Négy pályá­zó közül a bölcskei Unikom-Ép- ker Kft. tette a legjobb ajánla­tot. A munkálatokat még idén el­kezdik. A mostani fázis 165 mil­lió forintba kerül, ebből egy 205 négyzetméteres alapterületű múzeum épül ugyanekkora pin­ceszinttel és emeleti térrel. A vá­ros önkormányzata közel 400 millió forint uniós támogatást nyert a Paksi Metszet Örökség- központ/Klímacentrum és Lát­ványtár elnevezésű projekt meg­valósítására. A város hozzávető­leg 500 millió forint önrészt biz­tosít a munkálatokra, amelyek első üteme, a Deák-ház felújítása október óta tart. Süü János pol­gármester arra hívta fel a figyel­met a szerződéskötéskor, hogy az országban egyedülálló lesz a múzeum, ahol a Föld klímaválto­zásainak hatásait mutatják be a téglagyári löszfalban feltárt réte­gek elemzései alapján. ■ V. T. Átadták a névre szóló ajándékokat tolna Harminc tolnai és mözsi iskolás kapott névre szóló aján­dékot a Tolnai Háló Közalapít­vány és a Tolnai Családsegítő Központ (CSSK) „Tedd szebbé a karácsonyt!” című akciója ré­vén. A meglepetéseket kedden adták át a Tolnai Galériában rendezett ünnepségen, ahol a megajándékozott gyerekek ad­tak műsort. Pástiné Szentendrei Mária, a CSSK vezetője elmondta: gyer­mekvédelmi kedvezményben részesülő, képességeikhez mér­ten jól tanuló és jó magavisele­tű diákok kaphattak ajándékot. Az érintett szülőkkel egyeztet­ve a gyerekek fényképei és ér­deklődési körükről szóló adat­lapjai felkerültek a Háló Alapít­vány honlapjára, így vált lehe­tővé a névre szóló ajándékozás. Sok felajánlás gyűlt össze, ma­gánszemélyek, üzletláncok, he­lyi vállalkozók, cégek és egy alapítvány jóvoltából. Az aján­dékok között volt kerékpár, te­levízió, ruhanemű, focilabda, könyvek és utalvány is. ■ S. K. Történelmi kötet készült a bátaszéki bajnokcsapatról könyvbemutató Kollégánk, Rónai Gábor írta, Mártonfai Dénes fotózta, Árki Attila tördelte a kiadványt A mostani volt a hetedik kiadványa kollégánknak bátaszék A hatodik aranycsa­pat. Ez a címe kollégánk, Ró­nai Gábor könyvének, amely a megyei első osztályban szerep­lő Bátaszék SE elmúlt évi bajno­ki címének állít emléket. A be­mutatót kedden este tartották a bátaszéki könyvtárban. Mó- rocz Zoltán, a BSE elnöke be­szédében azt mondta: történel­mi esemény ez az egyesület éle­tében, hiszen a helyi futballcsa­patról ilyen kiadvány korábban még nem jelent meg. A képek­kel illusztrált könyvben az el­múlt év összes eredménye, ta­bellái, a bajnoki címet kiharco­ló játékosok bemutatása mellett interjúk is helyet kaptak, egy külön fejezetet pedig a bajnok­avatásról készült fotók töltenek be. A könyv fotóit lapunk fotóri­portere, Mártonfai Dénes készí­tette, tördelését pedig Árki At­tila végezte. DR. Bozsolik Róbert polgármes­ter köszönetét fejezte ki a szer­zőnek, hozzátéve, hogy a város életében mindig fontos szere­pet töltött be a sport, ezen be­lül a labdarúgás. Hozzátette: az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekezett támogatni a sportolókat, ez a jövőben is így lesz. Dienes Pál edző a bajnoki címhez vezető utat elevenítet­te fel, Lieszkovszky Larion csa­patkapitány a játékosok szem­szögéből tekintett vissza a sike­res szezonra. ■ B. L. Mórocz Zoltán mond köszöntőt Rónai Gábor (balról) könyvének bemutatóján a hatodik aranycsapat mun­katársunk hetedik könyve. Az első még 2003-ban jelent meg, és a tolnai sportcsarnokban ma is zajló Alta Ripa teremlab­darúgó-torna közel két évtize­dét foglalta össze. Az NB 1-ben a Paksi SE és a Heizler-suli cí­mű könyvek a paksi futball- klub élvonalba jutását és az azóta „bezárt” kapusiskola éle­tét mutatták be, mindkettő 2006-ban jelent meg. A Tolnai Népújság kiadásában készült el 2009-ben az Aranykosár cí­mű kiadvány, amely az Atom­erőmű SE férfi kosárcsapatá­nak negyedik bajnoki elsősége kapcsán dolgozta fel a klub bajnoki- és kupasikereit, társ­szerzőként Balázs László mű­ködött közre. Az Ezüstfiúk aranyserleggel a Paksi FC leg­sikeresebb élvonalbeli szezon­ját, a bajnoki ezüstöt, Ligaku­pa-győzelmet és európai kupa­indulást is hozó 2011-es idényt foglalta össze, az Aranyba ön­tött sárgalábak pedig a Tolna VFC megyei 1. osztályú futball­csapatának bajnoki címéről szólt, és 2012-ben jelent meg, hasonló köntösben, mint most a Bátaszék SE-ről szóló könyv. Utóbbi társszerzője Steinbach Zsolt volt.

Next

/
Thumbnails
Contents