Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-15 / 291. szám

5 2014. DECEMBER 15., HÉTFŐ KÖRKÉP Generációk életét kísérte végig lussonium-díj A doktornő egy igaz ember, a hivatásának élt, és úgy véli, mindennek megvan az ideje Tizedikként kapta meg az elismerést Dr. Molnár Klára családorvos kapta idén a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör 2005-ben alapította Lussonium-díját. Az elismerést gálaműsor ke­retében adták át szombaton. Köszöntötték a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által kitüntetett Lőrincz Jánost és az Év Tolna megyei Vállalkozója Díjjal el­ismert Fazekasné Pinthoffer Irént is. Vida Tünde A városért, az itt élőkért dolgo­zott, hétköznap, ünnepnap, reg­gel, este, akár szenteste is. A hi­vatásának élt, ő egy igaz Ember, így nagy betűvel - fogalmazott dr. Molnár Kláráról Ulbert Sán­dor, a Paksi Iparos és Vállalko­zói Kör elnöke annak kapcsán, hogy neki ítélték idén a Lusso- nium-díjat. A kitüntetést az­zal a szándékkal hozták létre, hogy általa fejezzék ki elisme­résüket a város gazdasági sze­replői azoknak az embereknek, akik a város lakóinak szolgá­latában végeztek kiemelkedő munkát, vagy messzire vitték a város hírnevét. Dr. Molnár Klára negyven­öt év munkaviszony után, alig néhány hónapja ment nyugdíj­ba. Ebből a negyvenöt évből - amiben az egyetemi évek nin­csenek is benne - harmincötöt dolgozott Pakson, ahova férje, Kern Sándor oldalán érkezett. Ő paksi, de Debrecenben tele­pedtek le először, ahol a doktor­nő idegklinikán dolgozott. Kör­zetbe vágyott, mert úgy gondol­ta, hogy a gyógyítás egyik leg­jobb terepe ez. Paks - férje csa­ládja okán - nem volt számá­ra idegen. Mint mondta, hamar megszerette a várost, a Dunát. A ’90-es években közéleti szere­pet is vállalt négy évig bizottsá­gi tag, ugyanennyi ideig önkor­mányzati képviselő volt, az or­vosi kamarában is aktívan dol­A csengey Dénes Kulturális Központban hagyományosan gálaestet tartottak, ahol a Lus- sonium-díjat Ulbert Sándor el­nök, Pintér Ferenc alelnök és Volf József, az elnökség tagja adta át az ötös körzet immár volt háziorvosának, aki tize­dikként kapta meg az iparosok elismerését. Korábban díjaz­tak már pedagógust, sportolót, gozott, ami nem volt előzmé­nyek nélkül való, mert közös­ségi ember volt az iskolában, az egyetemen is. Nagyjából egy évtizede fon­tos szerepet tölt be életében a református közösség is, ahol férje gondnokként tevékeny­kedik. Mint elárulta, előzőleg „vasárnapi hívők” voltak, jár­tak ugyan templomba, de a Lenkey házaspár érkezése óta sokkal többről van szó. Mint dr. Molnár Klára mondta, új szel­lemet, lelkiséget hoztak Paks- ra. Sorra alakultak, alakulnak kisebb bibliakörök, ezek közül egyet a doktornő és férje vezet. - Közösséget, önismeretet, test­vérismeretet, a szeretet kézzel foghatóvá tételét jelenti mind­ez, foglalta össze a csoport éle­tében betöltött szerepét az or­vos. Arról is beszélt, hogy a há­ziorvosi munka beváltotta a re­ményét. Ennek során renge­teg bizalmat kapott a betegek­orvost, erőműves szakembert. A szombati gálán köszöntötték a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által ki­tüntetett Lőrincz Jánost és az Év Tolna megyei Vállalkozója Díjjal elismert Fazekasné Pint- hojfer Irént is. Az esten a pak­si Károly Katalin és művésztár­sai lépnek fel operettműsoruk­kal. tői, akik életét - sőt esetenként generációk életét - végig kísér­hette. A felelősség mellett a be­tegek felé irányuló szeretete, hűsége és bizalma, ami meg­határozó ebben a hivatásban, fogalmazott dr. Molnár Klá­ra, aki minap átadta a stafétát egy ifjú, paksi születésű kollé­gájának. Elárulta, előre elha­tározta, hogy 70 évesen nyug­díjba megy. Mindennek meg­van az ideje, a születésnek, a halálnak, ennek is, indokolta egyszerűen. Hogy hogyan to­vább? Nem tudni, mert az or­vos számára most egy nagy harc ideje jött el, halálos kórral küzd. Teszi ezt alázattal, bé­kével a lelkében. - Kapaszko­dom és küzdők, hogy túléljem. Amikor kiderült, hogy milyen rossz a helyzet, azért imádkoz­tam, hogy még át tudjam adni a munkámat. Elfogadom, nem félek, nagy békesség van ben­nem - fogalmazott. Névadójukra emlékeztek a diákok a Vörösmarty-héten jubileum Ebben a tanévben lesz 60 éve, hogy felvette az iskola a költő nevét, idén is színes programok voltak dióssy Jánosné, Marika néni, hajdani magyartanár javaslatá­ra szervezték meg először a Vö­rösmarty hetet 1975-ben, az is­kola névadója: Vörösmarty Mi­hály születésnapja alkalmá­ból. A 2014/2015-ös tanév iga­zán különleges, hiszen május 28-án ünnepeli majd a bonyhá­di intézmény a 60. évfordulóját annak, hogy az iskola felvette a költő nevét. A Vörösmarty héten a tanu­lók különböző versenyeken, előadásokon vehettek' részt. Az alsó tagozatban meghirde­tett rajzpályázat témái között a Vörösmarty-portré is szere­pelt. A vers- és meseíró pályá­zaton is számtalan egyedi al­kotás született, és makettkészí­tő versenyt is kiírtak a szerve­zők. A 3-4. évfolyamos diákok Vörösmarty életéről gyűjtöttek anyagot, amelyből ünnepi fa­liújság készült. A felső tagoza­tosok számára megrendezték a közkedvelt kézi-, illetve foci­bajnokságot. A magyar szakot kedvelők 2-3 fős csapatot al­kotva vettek részt a „Szeretem a magyar nyelvet” című nyelvi vetélkedőn. Több mint húszán jelentkeztek egy szabadon vá­lasztott költeménnyel a szava­lóversenyre, ahol a híres költők művei mellett a kortárs alkotá­sok is helyet kaptak. Az idei rajzpályázat témája az ősz volt, illetve egy Vörös- marty-verset kellett papíron ábrázolni. A nagyobbak is bizo­nyíthatták írói vénájukat: szín­vonalas versek, illetve prózák születtek tetszőleges témában. A remek élmények mellett ajándékokkal is gazdagodtak az iskola diákjai a programsorozat során Megható, szép pillanatokat éltek át közösen io órától a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ színházter­mében tekinthették mega ó.c osztály ünnepi műsorát, amely Vörösmarty műveit szedte cso­korba mai modern nyelvezetben. Ezt követte az ünnepi gálamű­sor, amely során kiosztották a különböző versenyek, vetélke­dők díjait. A műsort a zeneisko­lába járó tanulók hangszeres előadásai, a legszebb versek, illetve az iskolai énekkar dalai színesítették. Ezután következett a koszorúzás a város négy hely­színén: a katolikus plébánia Vö- rösmarty-emléktáblájánál, a Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gimná­ziumban, a Perczel Mór Szakkö­zépiskola Perczel Mór szobra, illetve a művelődési ház Vörös­marty emlékműve előtt. a program hagyománya, hogy 39 éve minden évben meghívják az iskola nyugállo­mányba vonult dolgozóit. Ilyenkor lehetőség nyílik az emlékek felelevenítésére, idén is megható, szép pillanatokat éltek át közösen. A hét zárásaként az író szüle­tésnapja, december 1-je - a ha­gyományoknak megfelelően - tanítás nélküli nap volt. A di­ákok ünneplőben, mellükön a Vörösmarty-kitűzővel érkeztek az iskolába. Az alsó tagozato­sok részére a tornateremben a 3.b és 3.c osztály készült ünne­pi megemlékezéssel. A műsort követően az első osztályosok letették az úgynevezett Vörös- marty-esküt, majd az elsős ta­nítók az iskola igazgatónőjével, Bábelé Rein Máriával kitűzték a legifjabbak ünneplőjére az is­kolai jelvényét. Ezt követően az intézmény első éves tanárai tet­tek esküt, és természetesen ők is jelvényt kaptak. Délelőtt Kelemen István író mutatta be az 1-2. osztályosok számára „A fagylaltrajongó kis­lány” című színesen illusztrált könyvét, amely nagy sikert ara­tott a kicsik körében. Ezalatt a 3-4. évfolyamosok egy rend­hagyó irodalom óra keretében Gergelyné Lőrinczi Éva segít­ségével a reformkor egyik tán­cával, a palotással ismerked­hettek meg. Délután került sor a különböző versenyek ünne­pélyes díjátadójára, amely so­rán értékes ajándékokat vehet­tek át a legügyesebb rajzosok, a vers- és meseírók, valamint a makettkészítők. A felső tagozatosok a nap kez­deteként izgalmas programo­kon vettek részt. Az emeleti fo­lyosón a „Bonyhád, szeretlek!” című kvízjátékon találkozhat­tak városismereti, illetve az is­kolához, vagy Vörösmarty éle­téhez kapcsolódó kérdésekkel. A biológia teremben adventi koszorút és dekoratív origamit barkácsoltak. A fizika terem­ben pedig a tudásé volt a fősze­rep: a diákok különböző totó és szudoku rejtvényeken „törték a fejüket”. Míg a mozgást kedve­lők a tornateremben vezethet­ték le energiájukat sorverse­nyek és egyéb érdekes vetélke­dők formájában. ■ Vízin B.

Next

/
Thumbnails
Contents