Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-08 / 285. szám
2014. DECEMBER 8., HÉTFŐ 2 KÖRKÉP mtmmmm Hámomtmm■ nmmm mmmimhmmh::mw imnmm? * * :^ >s- , ^. £?> ■ í ^-s- ■■■wmmm: ■ JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Vasárnapi iskola a kormány - ki tudja már hányadszor - arra készül, hogy kötelező leckét adjon polgárainak a helyes magaviselet szabályairól. Korábban eldöntötték például, hogy a magyar nem verheti el a fizetését játékgépeken, nem vehet cigit ott, ahol az a fiatalok érdeklődését is felkeltheti, s nem is szívhatja el ott, ahol mások is szívnák miattuk a füstöt. Meg ugye például azt is az elvárt normák közé emelték, hogy közmunka nélkül nem jár segély. És most azt mondják, vasárnap ne vásároljon a nép. Akkor se, ha akar, mert nem lesz hol, a jelenlegi állás szerint ugyanis a multik és egy sor kevésbé multi ajtajára ki kell rakni űrnapján a zárva táblát. az ezzel szemben szóló, leghangosabb érvek viszont nekem kissé sántítanak. Többek között az is, hogy így üresek maradnak a spájzok, mivel nem lehet vasárnap degeszre pakolni a bevásárlókocsit, meg az is, hogy szélnek eresztenek mindenkit, aki ma vasárnaponként dolgozik. Előbbi azért, mert nem is oly rég vasárnap semmi nem volt nyitva, de ezért mégsem halt éhen senki. Utóbbi pedig azért, mert ugyan biztosan lehetnek elbocsátások, de a vasárnaponként robotoló kereskedelmi alkalmazottak nagy része hétköznap is ezt teszi, vagyis ha tényleg mindenkit elküldenének, máskor sem marad kivel nyitva tartani. szóval ezek a vélemények nem igazán meggyőzők, ezért mondanék egy jobbat. Nekem azért nem tetszik a kötelező üzletbezárás (s más hasonló előírás sem), mert elveszik a választás jogát. Még akkor is, ha amúgy egyetértek, mert talán el tudom magam is dönteni, megyek-e boltba vasárnap, vagy akad jobb dolgom is. Civil Kerekasztal: új a vezetőség, de az elnök maradt a régi szekszárd Ismét Ácsné Oláh Gabriellát választotta meg elnökének az idén tíz éves Szekszárdi Civil Kerekasztal vezetősége. Az új vezetőségben Ácsné Oláh Gabriella mellett Tóthi Jánosné (alelnök), Gaálné Hoffercsik Dóra (titkár), János Anna és Kleics-Lezsák Klára kapott helyet. Az akkor még 64 tagszervezet tömörítő Kerekasztal csütörtökön kora este tartotta plenáris ülését az Állomás Civil Közösségi Térben. A régi-új elnök beszámolt az elmúlt két év munkájáról. Mint lapunknak is elmondta, rendszeresen részt vesznek a megyeszékhely közgyűlési bizottságainak munkájában a civil szervezetek képviseletében, a városi rendezvényeken, eseményeken. Bekapcsolódtak javaslataikkal a megyei közgyűlés területfejlesztési koncepciójának kidolgozásába. Sikerrel tartották meg az önkormányzattal közösen az elmúlt két évben is hagyományos rendez■ A civil szervezeteknek egyre több feltételnek kell megfelelniük, ám egy részük a túlélésért küzd vényeiket: a mobilitás és az állampolgári részvétel hetét. Beszélt arról is, hogy a civil szervezeteknek egyre több feltételnek kell megfelelniük, ugyanakkor egy részük anyagiak hiányában a túlélésért küzd. A tagszervezetek jelen lévő képviselői megköszönték a mandátumuk lejártával leköszönő vezetőség munkáját. Hatvanötödiknek vette fel tagjai sorába a Szekszárdi Civil Kerekasztal csütörtökön a H.É.T. Egyesületet. Elnökük, Kleics-Lezsák Klára mutatta be munkájukat. Mint elmondta, a Harmadik Évezred Tolna Megyéje Egyesület célja a Tolna megyei emberek felkészítése a kor kihívásaira, az ember és a család értékének felmutatása, a nemzedékek közötti együttműködés ösztönzése, családokat támogató társadalmi környezet kialakítása, közösségi háló megerősítése, és helyi szövetségek létrehozása. Fontosnak tartják a felnövekvő generációk felkészítését az élhető élet elérésének képességére. ■ 1.1. Visszafogott nyelvtudás? átalakítás A kéttannyelvű iskolák helyzete problémás lehet DÉL-DUNÁNTúLEgy miniszteri rendelet szerint hamarosan csak azok a kéttannyelvű iskolák működhetnének, ahol a beiratkozott diákok 80 százaléka érettségiig az intézményben marad. Fülöp Zoltán Egy, a közelmúltban napvilágot látott miniszteri rendelet a mostaninál lényegesen szigorúbb követelményeket állít fel a kéttannyelvű iskolákkal szemben. A jövőben ugyanis az ilyen intézményekben az első évre beiratkozott hallgatók nyolcvan százalékának érettségiig az iskolában kell maradniuk. Amennyiben ez nem valósul meg, a speciális oktatást be kell szüntetni. A kéttannyelvű iskolák helyzete több szempontból is speciálisnak mondható. A diákok az ötéves képzés során egy évig csak nyelvet tanulnak, utána kezdik meg „valódi” középiskolai tanulmányaikat. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy a nulladik év után a diákok egy része elhagyja az intézményt - akár azért, mert nem bírják az ennyire intenzív nyelvtanulást, akár azért, mert miután gyakorlatilag „ingyen” kaptak egy nagyjából középfokú szintű nyelvtudást, és más (például lakóhelyükhöz közelebbi) iskolában szeretnének érettségizni. Ezenfelül a természetes lemorzsolódással is számolni kell, amikor például az egész család elköltözik, s emiatt a diák is más iskolában folytatja a tanulmányait. (Az egyszerűség kedvéért fordítsuk le mindezt most a számok nyelvére: a törvény szerint ha egy harminc fővel induló osztályból öt év múlva bármilyen okból kifolyólag csak huszonhármán érettségiznek, akkor be kell fejezni a képzést.) Áz iskolák eredményessége mindemellett a jelenlegi rendszerben is kiváló: az itt végzett diákok többsége ugyanis rendelkezik egy felső- és egy középfokú nyelvvizsgával, így részint a munkaerőpiacra is jó eséllyel érkeznek, részint az egyetemi jelentkezésnél jelentős előnnyel indulnak vetély- társaikhoz képest. A kéttannyelvű iskolák eredményessége mindemellett a jelenlegi rendszerben is kiváló Gyönkön nem aggódnak TOLNA MEGYÉBEN CSClk egy gimnáziumot, a gyönkit érinti a kéttannyelvű oktatással kapcsolatos szigorítás, mondta Gerzsei Péter, a KUK szekszárdi tankerületének vezetője. Véleménye szerint a Hőgyé- szi Hegyhát Általános Iskola és Gimnázium Tolnai Lajos Gimnáziumi és Kollégiumi Tagintézményében tanuló diákok a szigorított elvárásnak is megfelelnek, azaz megütik azt a mércét, mely elvárható. Ennek okát egyszerűen abban látja, hogy a diákok és szüleik önként vállalták a kéttannyelvű oktatással járó minden feltételt, és céljuk, hogy minél jobban elsajátítsák a német nyelvet, (mi) A francia nagykövet bízik a gyors korrigálásban november végén avatták fel a pécsi Leőwey Klára Gimnázium új szárnyát, amelyben a francia kéttanyelvűsök kaptak többek között három osztálytermet. Az átadón jelen volt Roland Galha- rague, Franciaország magyar- országi nagykövete is. A diplomata az avatóünnepségen kiemelte, hogy a francia kéttany- nyelvű képzés komoly adu Pécs és a régió kezében, s a verseny- képességet nagymértékben elősegíti ez a típusú oktatás. A nagykövet szerint éppen ezért fontos ügyelni arra, hogy a legjobb feltételek között működhessen ez a típusú oktatási rendszer, ám a kormányzati törekvések éppen ennek ellehetetlenítését vetítik elő. ahogy lapunk kérdésére megerősítette, a nagykövetségek folyamatos tárgyalásban állnak egymással azért, hogy elérjék a rendelet mielőbbi megváltoztatását. Hozzáfűzte: semmilyen előzetes konzultáció nem volt ez ügyben, őket csak a kész tényekkel szembesítették. Véleménye szerint a kéttannyelvű oktatás egyik egyértelmű előnye az, hogy egy idegen nyelvből magas szintű tudást ad - ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy az ide járó diákok nagy többsége ezenfelül egy másik nyelvet is legalább középszinten megtanul. Elmondása szerint ezzel a tudással a nemzetközi piacon is van keresnivalójuk a fiataloknak. A gyógyászati célú marihuána legalizálására készíti Horvátország thc Magyarországon a bíróságok akár egyetlen füves cigaretta elszívása miatt is börtönt szabhatnak ki Várhatóan tovább enyhítik Horvátországban a marihuánával kapcsolatos szabályozást: a kanabisz orvosi célú fel- használását, valamint háztáji előállítását is engedélyezhetik. A horvát egészségügyi miniszter tervét a kormányzó párt is támogatja, így komoly esély van annak megvalósítására. Eszéki újságírók szerint az elképzelés megosztja a horvát közvéleményt. Tapasztalataik szerint azok, akik valamilyen módon érintettek, örülnek, a nem túl hangos, de mégis a társadalom jelentős részét jelentő ellentábor tagjai viszont azzal érvelnek, hogy így azok is könnyebben hozzájuthatnak a marihuánához, akik élvezeti céllal használják. Például, ha megveszik azoktól, akik legálisan beszerezhetik. Mindez legalábbis felveti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországra is több kanabisz érkezhet, különösen annak ismeretében, hogy várhatóan 2015-től a határellenőrzés is megszűnik. Kizárni mindezt ugyan nem lehet, de azért attól minden bizonnyal nem kell tartani, hogy szabad lesz a vásár. A határtól távolabbi ellenőrzés lehetősége megmarad, amivel az új helyzet ismeretében a hatóságok egész biztosan fokozottabban élni fognak. ■ Máté Balázs A magyar törvények szigorúan büntetik a marihuána fogyasztását Itthon nőtt a szigor a horvátországi - várhatóan - megengedőbb szabályozásnak természetesen semmilyen hatása nincs a magyar törvényekre, amelyek tavaly nyár óta jelentősen szigorodtak. Már csak korlátozottan választható az elterelés, ma már csak azok kérhetik a gyógykezelést a büntetés helyett, akik ellen két éven belül nem volt eljárás kábítószerrel való visszaélés miatt. Minden más esetben a büntetési tételek szigorodtak, a bíróságok akár egyetlen füves cigaretta elszívása miatt is börtönbüntetést szabhatnak ki. Mire alkalmazzák? ahol használják a gyógyításban a marihuánát, ott jellemzően fájdalomcsillapításra, a kemoterápiához mellékhatásként társuló hányinger csökkentésére, illetve többek között a szklerózis multiplex kezelésében alkalmazzák. Kaliforniában például már 1996 óta lehet orvosi célból marihuánát forgalmazni: az esetek negyven százalékában fájdalomcsillapításra, húsz százalékában a HIV/AIDS-szel összefüggő panaszok enyhítésére, tizenöt százalékban pedig hangulatzavarok kezelésére használják. >
