Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-01 / 279. szám
2 KÖRKÉP 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Művészet és gazdaság jó néhány területen Tolna nem tartozik az élbolyba, nem mi vezetjük a megyék rangsorát. így van például, ha a négyzetkilométerek számát vagy a lakosságot nézzük. Nem, hogy elől nem vagyunk, inkább a sereghajtók között találjuk magunkat. Ezek persze objektív dolgok, tulajdonképpen még a politikát sem nagyon okolhatjuk érte, pedig mostanában egyre több mindent varrunk a nyakába. Szerencsére másban meg majdhogynem verhetetlenek vagyunk: elég, ha a mező- gazdaság eredményeire, a borvidékeinkre gondolunk. Az ország áramtermeléséből is jócskán kivesszük a részünket. Azt hiszem, ha azt keressük, amiben pozitív értelemben kilógunk a sorból, feltétlenül eszünkbe kell, hogy jusson gazdag népművészetünk. Ezen a téren valameny- nyi tájegységünk kiváló teljesítményt nyújt, mind a tárgyi, mind a szellemi örökségünket illetően. Teli tárházat hagytak ránk eleink. Színpompás népviselet, dalok, táncok emlékeztetnek az ősökre. Nem akarok rangsorolni, inkább csak a legutóbbi események . juttatják eszembe akár a világhírű Bartinát, akár a paksi Tűzvirágot, de a kisebb falvak együttesei is ott vannak a sorban, meg a dobogón, most éppen a Mórágyi Német Nemzetiségi Táncegyüttes. Minek köszönhetjük ezt a hatalmas szellemi gazdagságot, vetődhet föl a kérdés. Valószínűleg az itt élők kreativitásának, rátermettségének, jó ízlésének - no meg szorgalmának. Annak idején a Sárközben akkor alakult ki, terjedt el a híres-színes népviselet, amikor az ármentesítéseknek köszönhetően megerősödött a gazdaság, mint alap, s megnőtt az ott lakók jövedelme. Mert a pénz ugyan nem minden, de akkor van az embernek jókedve, alkotó kedve, ha nem napi, megélhetési gondoktól fő a feje. Húsra négyezer, tojásra ötszáztíz létminimum Néha még a két kereső is kevés lehet a havi alsó határ eléréséhez tolna A legfrissebb számítások szerint havi 87 500 forint szükséges ahhoz, hogy valaki minden fényűzéstől mentesen, de elfogadható szinten megéljen. A létminimumon. Kaszás Endre Egy létminimumon élő ember havonta alig több mint 24 ezer forintot költ élelmezésére. A legtöbb (4500-4600) zöldségre és húsra jut, számottevő még (3500, 3900) a kenyérfélékre és a tejtermékekre szánt pénz, gyümölcsre 2300 forint körül marad. A sor végén a tojás (510), a cukor, kakaó, méz (560) és a száraz hüvelyesfélék (220) állnak. A mellékelt táblázat alapján - családtípustól függően - mindenki megvizsgálhatja, hogy vajon eléri-e a létminimum küszöbét. Sajnálatos módon egyértelműen kizárható ezek táborából az, illetve annak családja, aki munkanélküli, vagy valamilyen rendszeres szociális segélyen él, de ide sorolhatók azok a családok is, amelyekben egy vagy két közmunkás van. De nem feltétlen éri el a létminimumküszöböt az sem, akinek rendszeres munkajövedelme van, mert például a vendéglátásban, de akár az építőiparban dolgozók esetében egy négytagú családban két kereső is kevés ehhez. Mintaértékű programokkal ismerkedtek látóút Mindenki kapott olyan ötletet, amelyet a saját településén használhat Díjat kap a Roger Schilling Zenekar tolna megye A Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodája és az intézet Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központja kétnapos úgy nevezett látóutat szervezett, amelyen polgármesterek, közművelődési szakemberek vettek részt az ország számos megyéjéből. Gyulajra, Udvariba és Györkönybe, mentek el azzal a céllal, hogy az elmúlt években, évtizedekben megvalósult mintaértékű gazdaság- és társadalomfejlesztési programokkal, helyi közösségi kezdeményezésekkel ismerkedhettek, mondta Braun Zoltán tart tájékoztatót a látóút résztvevőinek Czink Judit az intézmény vezetője. Hozzátette a fogadó települések kiválasztásában ezen szempontok mellett szerepet játszott, hogy egymástól eltérő adottságúak legyenek, természeti környezetük, társadalmi összetételük, lélekszámúk, társadalmi rétegzettségük, térségükben betöltött szerepük és még számos egyéb szempont szerint is, hogy minden résztvevő kapjon olyan ötleteket, amelyek esetleg - az adott környezethez, körülményekhez igazítva - a saját településére is adaptálhatók. ■ V. T. Paks A német nemzetiség érdekében tevékenykedők köréből idén a paksi Roger Schilling Zenekar kapja a „Pro Cultura Minoritatum Hungáriáé", azaz a Magyarországi Nemzetiségek Kulturális Tevékenységéért Díjat. Tresznics Károly a Német Zenebarátok Egyesületének elnök-helyettese elmondta, a díjat a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett, december 7-i Nemzetiségi Gálán adják át a Budai Vigadó Színháztermében. Az elismerést a kisebbségek napjához kötődően adományozzák. ■ V. T. Míg lesz tyúk az ólban, addig bizony a róka oda visszajár kellesz Hadházy Ákos szerint korrupció mindig volt, de most különösen magas ennek a szintje, tenni kell ellene Korrupció ellenes szövetség (Kellesz) alakult pár napja, melynek egyik alapítója dr. Hadházy Ákos állatorvos, volt Fide- szes, ma LMP-s szekszárdi politikus. - Azzal a céllal alapítottuk meg ezt a szövetséget, hogy elbizonytalanítsuk a politikai elitet. Eddig ugyanis úgy tűnhetett, mindent megtehetnek. Szeretnénk elérni, hogy a korrupciós ügyeknek végre legyenek jogi következményei is. Ehhez az kell, hogy kőkeményen bizonyítani tudjuk az igazat, így az ügyészség se tehesse meg azt, hogy megkerüli ezeket az ügyeket. Úgy gondolom, most ezek feltárására jó alkalom, hogy nagyobb a külföldi figyelem hazánk iránt. Ennek oka, hogy sok korrupciós ügy uniós pénzeket is érint. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy nekünk magunknak kell megoldani, feltárni a gondokat, és a politikai elitet rákényszeríteni arra, hogy ne lehessen következmények nélkül saját zsebre dolgozni. Dr. Hadházy Ákos elmondta, már feljelentést tett az Öveges program során tapasztalt visszaélések ügyében, amelyben azt sérelmezi, hogy városonként 300 millió forintot költhettek el az önkormányzatok, aminek csak nagyjából az egyharmadá- ból készültek el a fejlesztések, a többit céghálózatok tették zsebre. Arról is beszélt, egy másik, Dr. Hadházy Ákos a Kellesz egyik alapítója Szekszárdot érintő ügyben is tanúskodik a következő héten. Arra a kérdésre, nem fél-e attól, hogy esetleg hátrány éri a tevékenysége miatt, dr. Hadházy Ákos azt válaszolta: nem akar olyan országban élni, ahol nincs következménye a korrupciónak. - Gyakorlatilag ellenzék nélkül, kétharmaddal irányítják az országot, az ügyészség, a számvevőszék élén pedig mind a kormányhoz tartozó ember áll. Nincs ami visszatartaná őket - magyarázta a politikus. - Ha a tyúktolvaj végig mehet minden nap a főutcán, kezében egy tyúkot lóbálva, anélkül, hogy bárki megállítaná, akkor ezt nem is fogja abbahagyni, míg lesz tyúk az ólban. Ezért alapítottuk meg a Kellesz-t - tette hozzá. Majd arról beszélt, tisztában van azzal is, hogy a korrupció teljesen nem szüntethető meg, de csökkenthető és csökkenteni is kell. Évente 500-1000 milliárdot is meg lehetne ezzel spórolni, ami elég lenne például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetésének a megduplázására. A Kellesz célja, hogy minél több ügyet hozzanak nyilvánosságra. Egy bankszámlaszámot is nyitnak, melyre adományokat várnak bejelentők számára, például ha emiatt elveszíti az állását, legyen miből őt támogatni. f t »
