Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-08 / 260. szám
2 KÖRKÉP 2014. NOVEMBER 8., SZOMBAT Aggódnak a kukoricatermelők kivárás Akár december elejéig is elhúzódhat a betakarítás A lábon álló kukoricának magas a nedvességtartalma, ezért nem sietnek a gazdák a betakarítással Átalakul a mezőgazdasági szaktanácsadás JEGYZET FÜLÖP ZOLTÁN Cigánybűnözés, ami nincs is megjelent egy tanulmány a közelmúltban. A szerzői Ke- rezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet főtanácsosa, valamint Gosztonyi Márton és Polák Attila. A lényege egyetlen mondatban összefoglalható: nincs olyan, hogy cigánybűnözés. És ezt a mondatot nem követi semmilyen „de”. Nincs. Pont. A kutatók ugyanis nem végeztek félmunkát. Elsőként kiválasztották azt az 513 magyar települést, ahol a lakosok közül legalább százan cigánynak vallották magukat, és megvizsgálták, hogy ezeken hogy alakultak a bűnözési statisztikák az eltelt tíz évben. Az eredmény: egyértelmű csökkenés. Vizsgálatuk ezenfelül arra is rámutatott, hogy hazánkban pont ott követik el a legtöbb bűncselekményt, ahol a cigányok aránya elmarad az országos átlagtól. tetszünk érteni? Összeraktuk a két fontos megállapítás következményét? Hogy tehát pontosan úgy van cigánybűnözés, ahogy van kéksze- mű-bűnözés. Azaz vannak cigányok, akik bűnözők, és vannak kék szeműek, akik bűnözők - de a bűn elkövetésének semmi köze ahhoz, hogy ők éppen cigányok vagy kék szeműek. A kettő között nincs összefüggés. Nincs. Pont. a tanulmány persze magyarázatot is ad arra, miért terjedt el mégis a kifejezés. Azért, mert a bűnözés megítélésében rosszak a beidegződéseink. Ha valaki ellop egy tyúkot, az tolvaj, és nagyon gyűlöljük. Ha tisztára mos hatszázmillió forintot, akkor az ügyes, és kicsit irigykedünk rá. A ingerküszöbünk már régen megbolondult, a tyúkért büntetést követelünk, a hatszázmillióra rálegyintünk. pedig inkább arra nincs bocsánat. Nincs. Pont. dél-dunántúl Most kivételesen nem az időjárás miatt aggódnak a régió agrárgazdálkodói. Kaszás Endre A viszonylagos meleget és napsütést is hozó november eleji napok kedveztek a kukorica betakarításának, mégsem kapkodnak a vágással a termelők. A kivárás oka nem más, mint az, hogy gyakorlatilag nincs kereslet a DélDunántúlon is igen nagy területen termesztett takarmánynövényre. A piaci pangás okozója elsősorban az orosz export besülése, hiszen a biztos kiviteli irány megszűnése miatt a felvásárlók nem, vagy csak nagyon óvatosan kezdtek az első tételek lekötéséhez. Pedig két szűkebb esztendő után idén végre jó termés ígérkezik Tolna megyében. Tavaly több mint 6 tonna termett a kukoricából hektáronként, egy évvel korábban ennél is kisebb volt az átlag. Az idei évben viszont sem aszály, sem fertőzés nem tizedelte a termést, úgyhogy újra remény van a 7 ton- na/hektáros átlag elérésére is. A gazdáktól érkezett információk szerint ezt igazolják az első vágások is. Az üzletkötésre váró termelők gondjait az orosz export elakadása mellett az Európai Unióból érkező hírek is gyarapíthatják. A közösség országaiban ugyanis - a magyar- | hoz hasonlóan - rekord közeli 1 hozamot várnak, ami nemcsak a hazai termés európai kivitelét gátolhatja, hanem a további külpiacokon is komoly konkurenciát jelenthet a magyar kukoricának. Hogy egyelőre még sincs pánik a termelők körében, ahhoz mégis köze van az időjárásnak. A zömében még lábon álló kukoricának ugyanis nagyon magas a nedvességtartalma, így tonnánként akár 4-5 ezer forintos szárítási költséggel is számolniuk kell a gazdáknak. Nem meglepő tehát, hogy sokan inkább késői, akár december eleji betakarításban gondolkodnak, hogy kedvező időjárás esetén lábon száradjon ki a kukoricatermés zöme. ► 7. OLDAL A nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) látja el az Országos Szaktanácsadási Központ feladatait október 1-től. A támogatott szaktanácsadást a jelenlegi rendszerben csak névjegyzékben regisztrált szaktanács- adó végezhet, úgynevezett Területi Szaktanácsadó Központon keresztül. A TSZK köt szerződést az ügyféllel, és a szaktanácsadóval is. jelenleg 87 akkreditált TSzK folytat támogatott szaktanács- adási szolgáltatást. Ahhoz, hogy az általuk országosan, elszórtan végzett tevékenység átláthatósága biztosított legyen, szükség van egy központi szakmai koordináló szervezetre. Ezt a szerepet tölti be az Országos Szaktanácsadási Központ, amelynek feladatait október elsejétől a NAK látja el. a központ a TSzK-k által kötött szerződések adatainak - integrált elektronikus rendszeren keresztüli - nyilvántartása és MVH felé továbbítása mellett a szaktanácsadók továbbképzésével, munkájuk értékelésével foglalkozik. Tartja a kapcsolatot a nemzetközi társszervezetekkel, és ellátja a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait is. Alacsonyan az árak az alig mozduló piac tanúsága szerint azok jártak jól, akik már tavasszal lekötötték az idei termés egy részét. Azok a szerződések ugyanis tonnánként akár 48-50 ezer forintot is érhetnek, szemben a most 32-35 ezer forintot köttetett megállapodásokkal. Az előjelek kapcsán sajnos nem is várható ennek a szintnek az elmozdulása. A gazdák így nosztalgiával emlékezhetnek vissza a két évvel ezelőtti, tonnánkénti 60 ezerforintos fel- vásárlási tarifákra. Igaz, 2012- ben komoly aszály tizedelte a termést, ami néhol alig érte el az 5 tonnás hozamot. Visszakaphatja a kajdacsi templom késő barokkos külsejét kajdacs Folyik a katolikus templom felújításának második üteme. Az elsőben a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a másodikban a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány pályázati támogatása biztosít forrást. De - mint Sebestyén-Molnár Árpád plébános kifejtette - sokkal többről, többek segítő támogatásáról van szó. Első lépcsőben a toronysisak és a torony felújítása történt meg. Erre 15 millió forintot nyertek el az MVH-tól. A második pályázatnál az igénylő az önkormányzat volt. Az atomerőmű térségfejlesztési alapítványa lehetőséget biztosított arra, hogy az önkormányzatok ne csak saját tulajdonú ingatlanra pályázzanak. A kajdacsi faluvezetés a község műemléktemplomának rendbe hozatalára kért és kapott támogatást.- Óriási dolog, hogy az ön- kormányzat nem saját, hanem egyházi tulajdonú épületre pályázott, és az is, hogy az atomerőmű figyelme kiterjed ilyesmire - hangsúlyozta Sebestyén Molnár Árpád. Ebben a szakaszban új cserepezést kap a tető és új vakolatot a templomhajó. De nem egyszerű felújítást végeznek, hanem rekonstrukciót, szeretnék ugyanis a régi állapotot visszaállítani. - A ma már műemlék templom az 1750-es évek elején épült. Mostani formáját 1894-ben nyerte el. Legutóbb 1978-ban esett át felújításon, de a legnagyobb gond nem a leromlott állapota volt, hanem az, hogy egy II. világháború utáni, szakszerűtlen beavatkozás során kőporos vakolatot kapott, és így elveszítette eredeti, késő barokkos megjelenését - vázolta a plébános. ■ Vida T. Az atomerőmű segít a felújításban A leggazdagabb Paks, a legszegényebb Alsószentmárton vásárlóerő A többi megyéhez képest Baranya és Tolna a közép-felső kategóriába tartozik, az ország maga lemaradóban dél-dunántúl A napokban látott napvilágot egy felmérés a vásárlóerő alakulásáról. A vásárlóerő az adózás után, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti. Kiderült, Magyarország ebben most rosszul áll, hiszen a legtöbb szomszédunk, a balti államok, sőt már Törökország is megelőznek minket. Ha az európai (tehát nem EU-s) vásárlóerőt vesszük 100-nak, Magyarország mindössze 37,7-et ér el. Ha nem másokhoz viszonyítjuk a hazai teljesítményt, csak az országon belüli állapotot nézzük, akkor sem sokkal jobb a helyzet, egyes régiók ugyanis teljesen leszakadtak. A legszegényebb magyar települések az északkeleti és a délnyugati határ közelében vannak, és egyértelműen nő a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb térségek között. Baranya megye 90,6 százalékkal a középmezőnybe tartozik, Tolna (valószínűleg Paksnak köszönhetően) 96 százalékkal pedig a tágabb élvonalba. A legrosszabbul Sza- bolcs-Szatmár-Bereg áll: az ott élők mindössze az országos átlag 73 százalékát tudják elkölteni havonta. Míg Telkiben egy lakos átlagosan 8 ezer euróból (2,4 millió forint) gazdálkodik évente, Tiszaburán mindössze 1500 euróból (460 ezer forint). ■ K. E. I. A magyar lakosság vásárlóereje elmarad a legtöbb szomszédunkétól Magyarország megyéinek vásárlóereje Budapest 128.6 Feiér 111.6 Komárom-Esztereom 111 Pest 107.1 Vas 104 7 104,5 Veszprém 101,2 Heves 96.6 Tolna 96 ^Zala __ 95 .6 Csnngrád 91 7 Baranya 90 6 lász-Nagykun-Szolnok 88.1 Rorsori-Ahaiíj-Zemplén 85 5 Nógrári 85.4 Békés 84.9 84.6 Hajdú-Bihar _____________ __83A So mogy 81.7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 73,2 A két véglet a térség két példával is „büszkélkedhet”, ha a szélsőségekről van szó: míg a Tolna megyei Paks elölről, a Baranya megyei Alsószentmárton hátulról vezeti a települések listát. Az ezer fő feletti települések közül ugyanis Tiszabura, Tiszabő, Hernádvécse, Szendrőlád és Alsószentmárton a legszegényebb, míg a leggazdagabbak közé Telki, Üröm, Budapest, Csopak és Paks került. A megyeszékhelyek közül Nyíregyháza, Salgótarján és Kaposvár áll a legrosszabbul - az élen Székesfehérvár, Budapest és Győr szerepel.
