Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-26 / 275. szám

2 JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Spórolósan amikor azt a szót látom, hallom, hogy települési ön- kormányzat, még véletle­nül sem Budapest vagy va­lamely kisebb-nagyobb vá­ros képe jelenik meg lelki szemeim előtt. Mindig azok a törékeny kis falvak buk­kannak elő, amelyek példá­ul Bonyhádról Dombóvárra vagy Harcról Pincehelyre utaztomban kerülnek elém, az út két szélén, általában a patakvölgyekben meg­húzódva, ahol a törökdúlás után betelepített többnyi­re német lakosság új hon­foglalóként létrehozta őket. A lakók már jórészt kicse­rélődtek, változott a falvak képe is, de sok porta mint­ha megrekedt volna a tör­ténelemben. Az újak között rogyadozó házak, cserepü­ket vesztett tetők, kidőlt ke­rítés látványa fogadja az át­utazót. Azok, akik ezekben laknak, nagyon szegény emberek, egy részük talán már azt is elfelejtette, hogy az a természetes, ha az em­ber minden reggel munká­ba indul. állami És helyi pénzek bán­ják a nagy szegénységet, el­végre senkit nem halhat éhen. A polgármestereknek, a képviselőtestületek tagja­inak fő a fejük, hogy miből tartsák fent a működőké­pességet, fizessék a legsür­getőbb kiadásokat. Attól tar­tanak, hogy a közös, állami kasszából csordogáló pén­zek csökkenésének pótlásá­ra helyi adók, bevételek nö­velésére, a kiadások vissza­fogására szorítják őket. valamikor, 1970 körül - ak­kor sem volt kolbászból az ország kerítése - meghir­dették a takarékossági évet. - Mivel takarékoskodjunk mi? - tette fel a kérdést a szerkesztőségi értekezle­ten az egyik kolléga - ta­lán a gémkapoccsal?! - Az­zal is! - jött a határozott vá­lasz a gazdasági főnöktől. Nos, talán a falusi önkor­mányzatok is visszafoghat­nák a gémkapocs-felhasz- nálásukat. A hatékonysághoz is vélemények A költségvetési koncepció elkészítése még KÖRKÉP pénz kell önmagában kevés 2014. NOVEMBER 26., SZERDA Országszerte szinte minden­hol megalakultak már az új önkormányzati testületek, amelyeknek legfontosabb feladata most az, hogy el­fogadják a következő időszak költségvetési koncepcióját. Ahhoz, hogy ez sikeresen, időben megtörténhessen, ki kell alakítaniuk az új, ötéves időszak működésének cél­rendszerét, és át kell tekinte­niük az elmúlt ciklus teljes gazdálkodását. Vízin Balázs Ez szakértők bevonásával is legalább három hónapos inten­zív munkát jelent - állítja Pető Gábor, az önkormányzati szer­vezetfejlesztéssel és igazgatás- szervezéssel foglalkozó Multi- Contact Consulting Kft. ügyve­zetője. A szakértő szerint az ön- kormányzatok többsége most a korábbinál jobb helyzetből in­dul, a költségmegtakarítási le­hetőségek és új bevételi forrá­sok feltárása tovább javíthat a testületek gazdálkodási moz­gásterén. Az önkormányzatok mintegy 456 milliárd forintnyi adós­ságának állami átvállalásával 2014-ben számos területen vál­tozott a feladatellátás rendsze­re, például a közoktatásban, a kulturális és egészségügyi in­tézményeknél, illetve szociális és gyermekvédelmi területen. Ezen kívül, a jegyzői hatósági jogkörök részben a járási hiva­talokhoz kerültek és megala­kultak a közös önkormányzati hivatalok. A központi költség- vetés jelenleg az önkormány­zatok kötelező feladatait finan­szírozza, míg az önként vállalt feladatokat az önkormányzatok saját bevételekből hajtják vég­re. Ezek a változások új fejlő­dési lehetőségeket nyitottak az önkormányzatok életében és megteremtették egy eredmé­nyes és hatékony gazdálkodási rendszer kialakításának alap­jait, de az új rendszerhez illesz­kedő testre szabott gazdasági stratégiák mindeddig hiányoz­tak - foglalta össze a szakértő.- Az új önkormányzatoknak most, a választások után lehető­ségük nyílik arra, hogy a köz­szolgáltatási tevékenységek fe­A települések vezetői bíznak benne, hogy a községek jövője érdekében nem csökken tovább a forrás lülvizsgálatával és a költségek racionalizálásával a korábbinál jobb minőségű, jobban műkö­dő struktúrákat alakítsanak ki - hangsúlyozta Pető Gábor, aki arra is kitért, hogy az elmúlt évek jelentős változásai miatt nehezen becsülhető meg, mek­kora lehet az elérhető megtaka­rítás, de a nagyságrendet jól ér­zékelteti, hogy egy valamivel több mint ötezer fős település önkormányzatánál egy korábbi szakértői átvilágítás közel 150 millió forint éves megtakarítá­si lehetőséget, illetve éves szin­ten 30 millió forint bevételi le­hetőséget tárt fel. Az említett élő példa alap­ján a teljes, 148 millió forintos éves megtakarítási lehetőség közel 70 százaléka az önkor­mányzat által finanszírozott in­tézmények hatékonyabb műkö­désének eredményeként, mint­egy 15 százalék az önkormány­zat gazdálkodásában, 10 szá­zaléka nem szakmai területen - azaz a támogató tevékenysé­geknél, mint a takarítás, vagy a karbantartás -, 7 százalék az étkeztetésben, és közel 3 szá­zalék a meglévő szinergiák ki­használása révén jelentkezett. A nagyobb lélekszámú telepü­léseken, vagy megyei jogú váro­sokban jóval nagyobb hatékony- sági potenciál is lehet, de a lako­sok számától, az önkormányzat által működtetett intézmények számától, az aktuális pénzügyi helyzettől és a korábban élet­be léptetett helyi költségvetési megszorításoktól függően nagy­ságrendileg is eltérhetnek a megtakarítható összegek, illet­ve az új bevételi források.- Lényeges azonban - folytat­ta a szakértő -, hogy az újonnan megalakult testületek minél előbb elindítsák az eddigi gaz­dálkodás felülvizsgálatát, hi­szen erre az új gazdasági stra­tégiák elfogadásáig hátralévő öt hónapból körülbelül hármat rá kell szánniuk. Amint rendel­kezésre állnak a stratégiai cé­lok, azonosíthatók a működés szempontjából kritikus pon­tok, vizsgálható az egyes költ­ségek szükségessége és megfe­lelő mértéke; és egy sor konk­rét lépés felvázolható, amelyek révén az önkormányzat a kö­vetkező öt évben gazdaságo­san, hatékonyan és eredménye­sen működhet. A Tolna megyei polgármesterek óvatosak, az országos költségvetés elfogadására várnak a lapunk által megkérdezett Tolna megyei polgármesterek reményüket fejezték ki, hogy finanszírozási szempontból nyu- godtabb lesz a 2015-ös év a mostanihoz képest.- mivel a Parlament még nem fogadta el az ország 2015-ös költségvetését, így mi sem lát­juk a sarokszámokat, amelyek alapján tervezhetnénk. Minden­esetre a sajtóban már megje­lent, egymással ellentétes infor­mációk is azt jelzik, hogy még nagyon nem tisztult le a kép - nyilatkozta Takács László. Grá- bóc polgármestere kifejtette, egy sor megválaszolatlan kérdés „lóga levegőben”. Példaként a segélyezési, kontra közmunka program részletszabályozását, a lakásfenntartási támogatás­hoz nyújtott önkormányzati hoz­zájárulást, és magát, az állam­tól érkező működési forrás mér­tékét említette. de mint fogalmazott: ami még ennél is jobban aggasztja, az a települések adókivetési jogának bővítése. - A tervezettnek óha­tatlanul is van egy olyan üzene­te, hogy a településeknek a kü­lönböző adótípusok bevezetésé­vel (vagy a meglévők emelésé­vel) kell kompenzálniuk azt a kiesést, ami a feladatalapú fi­nanszírozásra szánt összeg csökkenéséből ered. Bízom ben­ne, hogy nem ez a szándék, mert itt Grábócon - sok község­hez hasonlóan - már nem lehet újabb sarcokat kivetni, az itt lakók döntő többsége a létmini­mum közelében él - állapította meg keserűen Takács László. A költségvetésnél maradva rávilá­gított: egyrészt nem szeretnének felvenni, másrészt már egyéb­ként is nagyon nehéz hitelhez jutni, amiből esetlegesen pótol­hatnák a hiányt; és olyan va­gyona sincs az önkormányzat­nak, ami akár egy éves kitekin­tésben tartalékul szolgálhatna. reméli, HOGY a 2014-es költség- vetéshez képest - amely feszes és szigorú volt - nem szembe­sülnek újabb „meglepetések­kel”, amikora 2015-ös előirány­zatot tanulmányozzák át tüzete­sen. Ugyanis elmondása szerint már nincs miből lefaragni, az ésszerűség határain belül már minden takarékossági intézke­dést megtettek az elmúlt idő­szakban. Olyannyira, hogy ön­erőből már a fejlesztések is csu­pán hiú ábrándoknak tűnnek. Pénzügyeit tekintette át és a határidőket tisztázta a társulás teit A települések legfontosabb feladata a kommunikáció és az ellenőrzés, a bizalom kiépítése és fenntartása kalocsa-paks Rendkívüli ülé­sen tekintette át pénzügyeit a Társadalmi Ellenőrző Informá­ciós és Területfejlesztési Társu­lás. Bálint József elnök azt mond­ta, az év vége az elszámolások időszaka, több új polgármester is van, ezért fontosnak tartot­ták, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket tisz­tázzák. Ebben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek, valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft.-nek a kép­viselői is a településvezetők se­gítségére voltak. Honti Gabriel­la, az RHK Kft. kommunikációs vezetője kifejtette, a települések a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­riummal állnak szerződésben, a forrást a kommunikációs és egyéb tevékenységre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bizto­sítja. - Mi közreműködőként ve­szünk részt ebben a szerződéses viszonyban, és az elszámolások­ra vagyunk nagy figyelemmel - hangsúlyozta Honti Gabriella, aki Lovas Szilvia térségi szakér­tővel együtt vázolta az RHK Kft. által megfogalmazott, illetve az atomtörvényben is rögzített el­várásokat. A települések legfon­tosabb feladata a kommuniká­ció és az ellenőrzés, a bizalom kiépítése és fenntartása - ese­tükben - a Kiégett Kazetták Át­meneti Tárolója kapcsán. A for­rásokat településfejlesztésre és működésre is fel lehet használ­Bálint József elnök és Gáncs István társelnök az ülésen ni. A szakmai beszámoló elké­szítésének határideje december 3. Honti Gabriella hozzáfűzte, hogy 2015-ben is szándékukban áll az atomtörvény által nyújtott keretek között együttműködni a településekkel. Kitért arra is, hogy szeretnék, ha a kommuni­kációban idén tapasztalt fejlődés folytatódna. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t képviselő Kováts Balázs elmondta, hogy a TEIT 1992-es alakulásánál is bábáskodott, csakúgy, mint a 2008 végén kötött tízéves keret megállapo­dás megszületésénél, amely­nek létrehozásánál az volt a ve­zérelv, hogy szabályozott legyen az atomerőmű és TEIT kapcso­lata, illetve hosszú távon lehes­sen tervezni. Ezt a megállapo­dást 2013-ban áttekintették, ak­tualizálták, így mind a támo­gatási, mind az együttműködé­si szerződés 2018. december vé­géig érvényben van. Kováts Ba­lázs beszélt arról, hogy minden év márciusáig el kell juttatniuk a tagtelepüléseknek az atomerő­műhöz az éves tervüket, amely­nek megvalósításáról zárójelen­tést kell készíteniük. Az együtt­működési megállapodás kereté­ben elvégzett feladatokról ne­gyedévente kell beszámolót ké­szíteni tagtelepülésenként és a társulás egészét illetően. A ne­gyedéves beszámoló most ese­dékes, tette hozzá. ■ V. T. « t I t

Next

/
Thumbnails
Contents