Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-04 / 256. szám
2 2014. NOVEMBER 4., KEDD KÖRKÉP A család és a könyvtár olvasás Vannak, akik havonta összejönnek megbeszélni élményeiket Németh Judit, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója szerint ajánlott olvasmány a Politikai divatok A mi ötvenhatjaink nehéz ünnep - írta fiatal kollégám úgy negyedszázada, a rendszerváltás hajnalán, 1956 kapcsán. Meg is kapta érte a magáét, dühös öregurak estek neki verbálisán, mondván, hogyan meri így minősíteni a forradalom évfordulóját. Ők úgy gondolták, mindenkinek „egyhangúlag” lelkesednie kell, sőt, csak azt szabad. Pedig akkor még nagyon sokan éltek a résztvevők közül, azok is, akik a barikád egyik, azok is, akik a másik oldalán álltak abban a rövid két hétben. Azok is, akik a súlyos ferdítéseket tartalmazó fehér könyveknek, „pártos” történelmi műveknek hittek, meg azok is, akik jól emlékeztek, milyen érzések töltötték el őket az október végi, november eleji napokban. MÁMOROS. LELKESÍTŐ időszak emlékei vésődtek bele az én memóriámba is, pedig tízesztendős sem voltam. Szomorú, szorongássokkal teli hetekre emlékszik az egyik, hozzám hasonló korú ismerősöm. Neki bujkálnia kellett, nekem csak némi megtorlástól tartani: súlyos anyai pofonok vészterhes ígéretével vissza kellett húznom a padláslyukon a nem sokkal előbb kitűzött, kissé szakadt trikolórt. ahányan vagyunk, annyi ‘56 él bennünk. Van, akiben többféle is. Előfordult már az is - nem is akárkivel -, hogy újságcikkben szitkozódva emlegette az „‘56- os ellenforradalmat”, évekkel később viszont megvilá- gosult: népfelkelést és szabadságharcot látott az akkori eseményekben. Én, a történelem iránt laikusként érdeklődő, inkább az utóbbi minősítés felé hajlok. Az objektív igazság feltárása, vagy ebben az esetben inkább csak alátámasztása meg a történészek dolga lenne. Olyan tudósoké, akiket nem az éppen aktuális politikai kurzus mozgat. Majdnem mindenki olvas, ha mást nem, hát az őt érdeklő információkat a világhálón. Sokat tanulhatunk korunkról is a magyar klasszikusok műveiből. Ihárosi Ibolya szekszárd Életemben először öt éves koromban voltam könyvtárban édesapámmal, mesélte Németh Judit, aki 32 éve könyvtáros. Még arra is emlékezik, hogy egy kevés szöveget tartalmazó leporellót választottak. (Nem mondta, de aki ismerte édesapját, Németh István evangélikus lelkészt, tudja, hogy ő maga is írt és publikált is novellákat.) Úgy véli, bizonyos életkor után eljön annak az ideje, hogy az ember újraolvassa azon könyveket, amelyeket évtizedekkel korábban szeretett, vagy a szülei szerettek. Vagy azért, mert néhány részletet elfelejtett, vagy pedig magáért a szöveg szépségéért. Sok kedvenc írója van, mindenekelőtt Mikszáth Kálmán, akinek egyik könyvét kérte halála előtt a kórházban az édesapja. Érdekesnek tartja, hogy azon értelmiségiek, akik a könyvtárban a „limonádék” közt válogatnak, kéretlenül is, mindig valamiféle önfelmentő magyarázatot fűznek hozzá. Például olyasmit, hogy a rengeteg munka miatt csak könnyű olvasmányokra vágynak. Ugyanakkor még ma is van igényes olvasás, és az olvasmányélményeket az emberek szeretik megosztani egymással, olykor a könyvtárossal. Neki is vannak ismerősei, akikkel szívesen beszélget könyvekről. Egy különleges történetről, meglepetésére, egy „bürokratától" értesült. Mint kiderült, a száraz hivatali munka ellensúlyozásaként néhányan havonta összejönnek, és könyvekről, művészetekről beszélgetnek. Egy hónappal korábban megbeszélik, hogy mit olvasnak el valamennyien a megjelent kritikák, vagy a megfilmesítés okán. Olykor a filmet is megnézik, majd egy vacsora és borozás közben meg is beszélik élményeiket. Némi nosztalgiával szólt Németh Judit a Népújság hetvenes, nyolcvanas évekbeli hét végi, Csányi László szerkesztette művészeti mellékletéről, amelyet Illyés Gyula utólag Közép-Európa egyik legjobb hét végi irodalmi lapjának nevezett. A napokban ünnepli a könyvtár, hogy 20 éve vette fel az író-költő nevét. A könyvtár olvasói közül akik még tanulnak, a kötelező olvasmányokat, vagy a taa felnőtt internetezők 16 százaléka inkább rövidebb terjedelmű szövegeket olvas, nem könyveket, derült ki az eNET felmérésből. Miközben a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság 28 százaléka öt évvel ezelőtt is ugyanannyit olvasott, mint mostanában, csak 15 százalék azoknak az aránya, akik most olvasnak többet. A manapság többet olvasók 48 százalékának több ideje van erre, 40 százaléknál pedig az érdeklődést felkeltő nulmányaikhoz szükséges tankönyveket, szakmunkákat keresik. A Gyermekkönyvtár kiváló munkája nyomán sok értékes irodalmat is olvasnak a gyerekek, fiatalok. Egyre népszerűbbek utóbbiak körében az ismeretterjesztő munkák, ezért sok olyan anyagot vásárol a könyvtár, amelyek hozzákönyvek számának növekedése játszott szerepet az aktivitás változásában. A felmérés szerint a digitális könyvek elterjedése hozhatja mega korszakváltást az olvasási szokásokban. Miközben 30 százaléknál a könyvolvasás szórakoztató jellege, addig 23 százaléknál a könnyű hozzáférhetőség a fő szempont. Egyelőre még kisebbségben vannak azok, csupán a felnőtt internetezők 5 százaléka, akik hajlandóak fizetni is az elektronikus tartalomért. járulnak az élethosszig tartó tanulás folyamatához. Nagyon mennek mostanában a vámpíros történetek is. A következő nagyobb olvasói kör a nyugdíjasoké, akikről megint csak azt lehet mondani, hogy olvasója válogatja, ki, mit olvas. Ismét megjelentek a két világháború közti szerzők művei, de vannak, akik a krimit, mások a szerelmes regényeket, vagy a történelmi regényeket kedvelik. A legkevésbé olvasó réteg az aktív dolgozóké, de közülük is sokan tanulnak, és a könyvtárból veszik az ehhez szükséges anyagot. Szó esett még a beszélgetésben sok más témáról, a könyvtárak átalakulásától kezdve az interneten át a hangos könyvekig. Németh Judit azt javasolta, hogy aki jobban meg akarja érteni korunkat, olvassa el, vagy újra Jókai Mór Politikai divatok című regényét. Vagy Az arany embert, teszi hozzá e sorok írója. A két informális megbeszélést követi a formális akisvárosban gyönk Több fordulós konzultációs formát választott a gyön- ki képviselő-testület a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) megvitatására. Egy nem formális megbeszélése már volt a képviselőknek, kedden lesz a következő. Ezt követően fogadhatják el testületi ülésen az SZMSZ-t, erre várhatóan a jövő héten kerül sor, tudtuk meg dr. Baranyai Eszter jegyzőtől. Mint arról már beszámoltunk, bizottságokról nem döntött alakuló ülésén a testület, ugyanis előbb új működési szabályzatot kell létrehozniuk. Mint akkor a megbeszélésen elhangzott, a jelenlegi ellentmondásokat, elavult részleteket tartalmaz. A jövő heti ülésen viszont az új SZMSZ elfogadásával együtt a bizottságok megalakulásáról is döntenek Gyönkön. Az előzetes tárgyalások szerint négy bizottság dolgozik a kisváros önkor■ Azt már elfogadták, hogy az alpolgármester ne főállású, hanem társadalmi megbízatású legyen mányzatában, képviselő- és külsős tagokkal. A tagokat a szabályzat elfogadása után választják a képviselők. A jövő heti testületi ülésen tehet javaslatot újra Katz Gyula István polgármester az alpolgármester személyére is. A településvezető erre a posztra az alakuló ülésen Dörmer Csaba Bélát ajánlotta, ám a képviselők titkos szavazáson három igennel, három nemmel szavaztak egy tartózkodás mellett. A testület Katz Gyula István javaslatára ugyanakkor elfogadta azt az előterjesztést, hogy a település alpolgármestere, ahogy korábban is, ne főállásban, hanem társadalmi megbízással végezze teendőit. Gyönkön a képviselőjelöltek közül Waffenschmidt Ibolya, aki független jelöltként indult, Péter András függetlenként, Farkas Dezső független induló, Dörmer Csaba Béla a Fi- desz-KDNP színeiben, Fekete József független jelölt és Drá- novics László Fidesz-KDNP-s induló került be a testületbe, amely október 22-én alakult meg. ■ B. K. Új korszakot jeleznek a digitális könyvek évforduló Azokra emlékezünk ma, akik 58 éve életüket vagy szabadságukat áldozták azért, amiben hittek tolna megye November 4-e tragikus napja a magyar történelemnek. Mint ismeretes, 1956- ban ezen a napon kezdte meg végzetessé váló, általános támadását a szovjet túlerő az elszánt magyarországi forradalmárok ellen. Az addig Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok egy részét ekkor kivonták az országból, attól tartva, hogy az itt töltött idő alatt szimpátia alakult ki bennük a magyarok és az ország iránt. Helyettük a határon kívülről új egységek érkeztek, amelyek megtámadták a szuverén magyar államot. A forradalom leverését követően azok számára, akik részt vettek a harcokban, érintettek voltak az ‘56-os eseményekben, a megtorlás sötét időszaka következett. A történelem megyénket sem kímélte. Azon az ötvennyolc évvel ezelőtti november 4-én tragikus, több ember életét követelő események történtek Tolnában is. Dunaföldváron egy szovjet tank állt meg a település főterén, és lövéseket adott le: két, őrszolgálatot ellátó helybeli személyvesztette életét. „Dunafóld- vár irányából tüzérségi párbaj hallik, a torkolattüzek és villanások Dunakömlődön is jól láthatók” - áll egy Dunakömlődről származó jelentésben. „Nyolc perccel később a tolnanémedi, majd kevéssel később a bölcskei Az október 23-i megemlékezés után ma gyertyák gyúlnak az emlékműnél nemzetőrségtől érkezett hasonló jelzés. Mint később kiderült a szovjet tankok éjjel 2-től 3 óráig rövid megszakításokkal lőtték a magyar laktanyát. A nemzetőrség 3 óra 24 perckor azt jelentette, hogy a településen nincs áram, az okozott kár nem állapítható meg, a helyi Nemzeti Tanáccsal képtelenek az összeköttetést felvenni. Ismereteik szerint Dunaföldváron négy orosz hadosztály tartózkodik.” Ezen a napon még nagyobb veszteséget szenvedett - emberéletben - egy másik Tolna megyei település. Tamásiban a laktanyához érkező szovjet csapatoknak nem nyitottak kaput az őrség kiskatonái. A megszállók brutalitását jelzi, hogy minden további felszólítás nélkül két harckocsi szétlőtte a kapuőrség bódéját, amelyben három fős személyzet tartózkodott. A negyedik áldozat az udvaron szolgálatot teljesítő szakaszvezető volt, akit géppuskasorozat terített le. Ezen a napon, a nemzeti gyász emléknapján a tisztelet szavai, a gyászlobogók, a kegyelet gyertyái azokra emlékeznek, akik életüket, vagy szabadságukat áldozták azért, amiben hittek. Ez alkalomból tisztelgő ünnepségek lesznek megyeszerte, Szek- szárdon 17 órakor várják az em- lékezőket az ‘56-os emlékműnél gyertyagyújtásra. ■ V. M. »
