Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-19 / 269. szám

3 2014. NOVEMBER 19., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Sokan nem kémek a lakásotthonból közmeghallgatás Nem feltétlenül sikerült eloszlatni a lakossági aggodalmakat Valószínűleg részvételi csúcs született a tolnai közmeg­hallgatások történetében hét­főn este. A városi sportcsar­nokban mintegy kétszázan vettek részt azon a fórumon, amelyen a Tolnára tervezett két lakásotthon volt a téma. Steinbach Zsolt TOLNA Felkorbácsolta a hangu­latot a városba tervezett lakás­otthonok ügye. Az ellenzők sze­rint az állami gondozott gyere­kek deviáns viselkedésükkel megzavarnák a környék nyu­galmát és biztonságát. Mint megírtuk: a helyiek sok száz tiltakozó aláírást gyűjtöt­tek össze. Az ügyben az önkor­mányzatnak nincs döntési ha­tásköre, a közmeghallgatást a lakosság tájékoztatása érdeké­ben hívták össze. Jelen volt a megyei gyermekvédelmi intéz­ményrendszer több vezetője és a rendőrség képviselői is. Posta Zoltán, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgató­ság Tolna megyei igazgatója el­mondta: a faddi nagyobb létszá­mú, leromlott állagú nevelőott­hont szeretnék kiváltani legfel­jebb 8-12 fős, családiasabb kö­rülményeket, az egyéni törő­dést jobban segítő, modernebb lakásotthonokra, ahol 12-18 éves gyerekeket helyeznének el. (A megyében jelenleg 12 lakás­otthon működik. - A szerző.) Érre a célra uniós pályázatot nyertek. Eredetileg Székszár- don, egy telken terveztek felépí­teni 5 lakásotthont, ám ekkora, mindenben megfelelő ingatlant nem találtak. Ezután döntöttek a több településen való elhelye­zésről. Őcsényben és Szekszár- don egy-egy, Tolnán két alkal­mas lakóházat találtak, utóbbi ingatlanokat a Táncsics, illetve az Alkotmány utcában. A tulaj­donosokkal előszerződést kötöt­tek, de a lakásotthonok létesíté­se még nem dőlt el. Hátra van - a megváltozott tervek miatt - a pályázati támogatási szerző­dés módosítása, illetve a nem­zeti vagyonkezelő jóváhagyása a házak megvásárlásához. Az igazgató felhívta a figyel­met: ha már eleve, „vakon” el­utasítják ezeket a gyerekeket, az esélyt sem adják meg nekik, hogy bizonyítsanak, és hasz­A lakásotthonok ügye erős indulatokat kavart, de a közmeghallgatáson a hozzászólók - egy-két kivétellel - igyekeztek tárgyszerűek maradni nos tagjai lehessenek a társada­lomnak. Tájékoztatója után ve­títéssel színesített előadások­kal igyekeztek közelebb hozni a hallgatósághoz a faddi gyer­mekotthon jelenlegi lakóit. Far­kas Rita, a Tolna Megyei Gyer­mekvédelmi Igazgatóság ve­zetője úgy fogalmazott: céljuk, hogy ezek a gyerekek képesek legyenek beilleszkedni a társa­dalomba, és legalább szakmát szerezzenek. A legvégső cél pe­dig, hogy az ő gyerekeik már ne ugyanitt nevelkedjenek. Ne jöjjenek Tolnára!- „A lényegről beszéljenek!” - hangzott el háromnegyed óra után egy bekiabálás, majd a hall­gatóság részéről sorra hangoz­tak el az aggodalmak, kételyek, bírálatok, panaszok. Volt, aki tudni vélte: a faddi otthont azért kell kiüríteni, mert a szekszárdi polgármester olcsó pénzért meg­vette az ingatlant. Ezt Posta Zol­tán a leghatározottabban cáfolta, hozzátéve: ő örülne a legjobban, ha lenne vevő az épületre. Akadtak, akik szerint a Tán­csics utca és az ott kiszemelt ház sem megfelelő egy 12 fős la­kásotthon elhelyezésére. A han­gos többség azonban inkább ab­ban értett egyet, hogy lakásott­honokra sehol nincs szükség a városban, egyáltalán ne jöjje­nek Tolnára ilyen gyerekek! Egy fiatal férfi felháborítónak tartotta, hogy az itt élők torkán le akarnak nyomni egy ilyen döntést, úgy, hogy a lakosságot nem kérdezték meg. Szakem­ber véleményét idézte az állami gondozott gyerekek lelki sérü­léseiről, magatartásbeli problé­máiról. Mint mondta, a lakosság attól fél, hogy ezek majd rajtuk csapódnak le. Ő és egy idősebb nő is jelezte: hajlandóak a vég­sőkig elmenni, ha kell, élő lán­cot alkotva tiltakoznak a lakás­otthonok ellen. Egy másik hoz­zászóló népszavazást javasolt. Elutasítás és befogadás Appelshoffer Ágnes polgár- mester elismerte, neki is van­nak aggályai, de hangsúlyoz­ta, hogy ezekkel a gyerekekkel is kezdeni kell valamit. A hall­gatóság részéről ezzel kapcsolat­ban olyan javaslatok hangzottak el, mint hogy maradjanak a gye­rekek Faddon, vagy kerüljenek inkább Szekszárdra, ahol több szakmunkásképző iskola is van. Esetleg tanyákra kellene költöz­tetni őket, ahol úgymond megta­nulnának dolgozni. Az ellenzők között volt, aki rendőrségi hírekkel igyekezett bizonyítani, hogy a lakossági fé­lelmek nem légből kapottak, hi­szen az országban súlyos bűn- cselekményeket is elkövettek már állami gondozott gyerekek. Ő úgy vélte, a közbiztonság sérü­lése mellett az ingatlanok árai is csökkennének a városban a la­kásotthonok miatt. Az ellenzők megszólalásai mellett elvétve akadtak más hangok is. Egy asszony azt mondta, őt lesújtotta az aláírás- gyűjtés. Szerinte a városban a tiltakozás nagyobb hangot kap, mint az elfogadás. Egy férfi sze­rint, ha ezek a gyerekek nem kapnak segítséget a társadalom­tól, soha nem jutnak semmire. Appelshoffer Ágnes polgár- mester a fórumon bejelentette: a jövő heti testületi ülésen na­pirendre tűzik a lakásotthonok ügyét, és várhatóan olyan hatá­rozatot hoznak, amelyben kér­ni fogják az illetékesektől, hogy keressenek más megoldást a tol­nai lakásotthonok létesítése he­lyett. Hozzátette: egy ilyen hatá­rozat nem kötelező érvényű, ko­rántsem biztos, hogy ezzel meg lehet akadályozni a tolnai lakás­otthonok létesítését. Képviselők is ellátogattak Faddra a képviselők közül az elmúlt héten többen is meglátogatták a faddi gyermekotthont. Baksainé Kenessei Éva azt mondta, sem­mi olyat nem tapasztalt, ami miatt eleve félni kellene ezen gyerekek Tolnára költözésétől. Jelezte, megérti az ellenvetése­ket is, kétségtelenül vannak rossz példák, de nem szabadna ismeretlenül rásütni a bélyeget ezekre a gyerekekre. ÜrmösM. Attila és Herczig Zoltán azt kifo­gásolták, hogy nem kellő idő­ben történt meg a lakosság és a képviselők tájékoztatása. Népszavazás nem dönthet a kérdésben ezerné dr. HuberÉva jegyző felhívta a figyelmet: a lakásott­honok kialakítása állami fel­adat, azt sem a képviselő-testü­let, sem népszavazás, sem népi kezdeményezés nem akadályoz­hatja meg. Hozzátette, a heves ellenállással legfeljebb azt lehet elérni: azért nem hozzák Tolná­ra a gyerekeket, hogy megvéd­jék őket. Sterczné Asztalos Zsu­zsanna képviselő is azt mondta: sajnálja a gyerekeket, akiket nem szabadna kitenni annak, hogy ilyen előzmények után ide­költöztessék őket. Sikeresek voltak a múlt heti véradások TOLNA MEGYE Kiemelkedően sikerültek a múlt heti kiszál- lásos véradások. A dunaszent- györgyin 76 donor jelent meg, míg az atomerőművesen száz­hetvenen vettek részt. Csütör­tökön Gyönkön, a Művelődési Házban várják az önkéntese­ket 9.30-tól 16 óráig. ■ H. E. Brillíroztak az ifjak a tatai versenyen bonyhád-tata Aranyérmes lett a Petőfi Sándor Evangéli­kus Gimnázium csapata - Ta­kács Marcell, Scheidler Bar­nabás, Török Zsombor, Döm- södi Bálint - a 35. Öveges Em­lékversenyen, Tatán. Egyéni összetettben Dömsödi Bálint 1., Török Zsombor 6., egyéni matematikában Dömsödi Bá­lint 2., Török Zsombor 3., míg egyéni fizikában Dömsödi Bá­lint 4., Takács Marcell 6., Tö­rök Zsombor pedig a 7. helyet szerezte meg. ■ V. B. Bemutatkozott a megyei egyesület SZEKSZÁRD A Béla téri Tapint­ható láthatatlan projekt foly­tatásaként a Rotary Clubban tartott előadást és érzékenyí- tő tréninget a Vakok és Gyen- génlátók Tolna Megyei Egye­sülete. Kovács Lászlóné elnök bemutatta a szervezetet, be­szélt gondjaikról, örömeikről. Ezt követően a jelenlévők egy filmet láthattak arról, hogy megváltozott emberi adottsá­gokkal is lehet teljes életet él­ni. Zárásként a születésétől nem látó Bálványossy Zoltán beszélt az életéről. ■ V. M. Libacomb, töklámpás a Márton-napon kölesd Az alsós diákok sző­lősgazdákhoz látogattak, ahol a szőlőművelés és borkészítés eszközeivel ismerkedtek az is­kola Márton-napi rendezvé­nyén. A gyerekek emellett ori- gamiztak, lúdtollat faragtak, villámkérdésekre feleltek, raj­zoltak, szólásokat, közmondá­sokat értelmeztek. A vetélke­dő győztes csapatának min­den tagja sült libacombot, a többiek libazsíros kenyeret és libatöpörtyűt kaptak. Nem maradt el a töklámpa faragás, a lampionos felvonulás és a tá­bortűz sem. ■ B. K. Beszámoltak eredményeikről tudomány Sokakat vonzottak a muzeológusok előadásai Mindig képes megújulni kiállítás Bíró Sándor többféle technikát megmutat SZEKSZÁRD Múzeumi Tudomá­nyos Délelőtt elnevezéssel elő­adásokat tartottak kedden a Wosinsky Mór Megyei Múze­umban. Az intézmény szakmu- zeológosai számára harmadik alkalommal rendeztek olyan eseményt, ahol mindannyian beszámolhattak aktuális kuta­tásaik eredményeiről, tapasz­talatairól. Odor János Gábor múzeumigazgató köszöntője után tízen tartottak előadást. A sokakat vonzó délelőttön töb­bek között a Petrits mézeskalá- csos dinasztiáról, Bátaszék el­ső fényképészéről, Récsei (Ro- vácsek) Pál és a regölyi pan­non királyság lakóiról hallha­tott a közönség. ■ H. E. Dr. Balázs Kovács Sándor a Gemenc történetéről beszélt a hallgatóságnak SZEKSZÁRD „Beszédes hallga­tás”. Bíró Sándor képeivel kap­csolatban ezt érzi Horváthné Kiss Ida, a szekszárdi Csapó Dá­niel Középiskola megbízott igaz­gatója. Ő nyitotta meg a kakas- di művész kiállítását. Elmond­ta, kevesen képesek arra, hogy problémáikon felül emelked­ve teljessé tegyék életüket. Bíró Sándor viszont igen. A siket-né­ma alkotó munkájában újból és újból képes a megújulásra. A kö­zépiskola könyvtárában látható képek, szobrok is ezt bizonyít­ják. A cél az volt, hogy a kiál­lító minél többféle, általa hasz­nált technikát megmutasson az érdeklődőknek. A tárlat egy hó­napig látható. ■ B. K. Bíró Sándor egy kakasdi faluházat ábrázoló képet ajándékozott az iskolának »

Next

/
Thumbnails
Contents