Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-17 / 267. szám
2014. NOVEMBER 17., HÉTFŐ KORKÉP Faültetés Huszonnégy facsemetét ültettek el szombaton az idén született babák szülei Bátaszéken, a Népcsoportok parkjában. Negyedszerre szervezte meg a programot a nagycsaládosok egyesülete és könyvtár. Már 85 fa áll a parkban, kis táblán a gyerekek nevével. Idén először sorsolással döntötték el, melyik gyerek nevével, melyik fát hova ültetik. Az új polgárokat rövid műsor (képünkön), majd dr. Bozsolik Róbert polgármester is köszöntötte. ■ 1.1. A vad néha kárt is okoz felelősség Ha nem tudnak megegyezni, ezután is a bíróság dönthet Őrizetbe vették a bolti tolvajt Szekszárdon SZEKSZÁRD Több bolti lopás is történt a megyeszékhelyen július 14. és október 21. között. A Szekszárdi Rendőrkapitányság nyomozói ismeretlen tettes ellen folytatták a nyomozást, amelynek során kiderült, hogy hat ügyben azonos lehet az elkövető, ezért ezeket egyesítették. A rendőrök november 11-én elfogták a 33 éves szekszárdi S. J.-t, majd gyanúsítottként hallgatták ki több rendbeli lopás vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A férfi a bűncselekmények elkövetését részben beismerte. A bizonyítékok szerint, az eladók figyelmetlenségét kihasználva, lopott többek között mobiltelefonokat, élelmiszert és motorolajat különféle szekszárdi üzletekből. A gyanúsítottat a rendőrök őrizetbe vették, majd kezdeményezték előzetes letartóztatását, tájékoztatta lapunkat Huszti Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság sajtszóvivője. ■ 1.1. Kiadványok az évfordulók tiszteletére SIMONTORNYA A szerző halálának 60. évfordulója alkalmából a Simontomya Múltjáért Alapítvány újra megjelenteti dr. Kiss István: Simontomya krónikája című művét. Mint arról Varga László, a város kommunikációs munkatársa tájékoztatta lapunkat, a hasonmás kiadás várhatóan december elsejétől juthat el az érdeklődőkhöz. Tóthné Unghy Ilona, a kiadványt megjelentető Simontomya Múltjáért Alapítvány elnöke elmondta, a település várossá válásának 20. évfordulója alkalmából - amely jövőre esedékes - szeretnék megjelentetni Simontomya képes krónikáját, amely főként az 1938-tól napjainkig eltelt időszak történéseit dolgozza fel. A alapítvány várja ehhez a lakosság segítségét akár személyesen, akár telefonon. Elsősorban fényképek és dokumentumok formájában, amelyeken olyan eseményeket örökítettek meg, amelyeknek meghatározó jelentőségük volt a település élete, története szempontjából. ‘ ■ V. M. Tolnában köztudottan sok a nagyvad. Ez jó a vadászoknak, a vadásziatoknak, nem jó viszont azoknak, akinek kárt okoznak. Akár úgy, hogy megdézsmálják a termést, akár úgy, hogy országúti baleset résztvevői lesznek. Gyuricza Mihály- A vadkár mértékét főként a nagyvadállomány száma határozza meg, de belejátszik például a gabona felvásárlási ára is - mondja Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Vadászati és Halgazdálkodási Osztályának vezetője. - Ha például adott évben olcsó a kukorica, akkor kevesebb vadkárt jelentenek, mint amikor drága. Tény, hogy most a nagyvadlétszámmal problémák vannak. Pontosabban talán nem is annyira a nagyvad létszámával, hanem a területi elhelyezkedésével. Ott, ahol viszonylag sok nagyvad él, a gazdák már megtanulták, hogy védekezniük kell. Ahol kerítéssel, villanypásztorral védik a területet, kisebb helyre koncentrálódik a vad, és ott nyilván jelentősebb kárt okoz. A sok kerítés következményeként mind jobban kiszorul az erdőből és a mezőgazdasági területről - ezért aztán ahol nem védekeznek ellene, hatványozottan jelentkezik a kártétel. A vadászatra jogosultaknak alapvető érdekük, hogy a területükön gazdálkodókkal jó viszonyt ápoljanak. Ez többnyire így is van, Tolna megyében viszonylag alacsony az ezzel kapcsolatos perek száma. A kérdésre, hogyan oszlik meg a vadkár a tulajdonos és a vadászatra jogosult között, azt a választ kapjuk, hogy alapvetően a vadászatra jogosultnak kell megtérítenie a kárt. Természetesen a földtulajdonos, a terület használója sem „ülhet a babérjain”: neki is van védekezési kötelezettsége. Nem mondhatja, hogy „az én a vad-gépjármű ütközésnél a szakemberek, illetékesek azt javasolják az autósoknak, hogy minden esetben értesítsék a rendőrséget és a területileg illetékes vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult elérhetőségét a megyei földművelésügyi Igazgatóság megadta a Közútföldem, és én nagyon jól meglennék vad nélkül”. Annál is inkább, mert mi hódítjuk el folyamatosan az élőhelyet a vadtól. Másrészt vannak olyan területek, ahol nagyon oda kell figyelni a megelőzésére és vannak olyan területek, ahol nem kell foglalkozni a vadkár problémakörével. Neuralgikus pont a vad és a gépjárművek ütközése a közutakon. Kosaras Zoltán elmondja, hogy tavaly változott a Ptk. erre vonatkozó része. Eddig a gyakorlatban - szakkifejezéssel - veszélyes üzemek találkozásának számított a vad gépjárművel történő ütközése. Mert az volt a gépjárművezetés és a vadászat kü- lön-külön is. Tehát, ha a gépkocsi a közúton elgázolt mondjuk egy őzet, az két veszélyes üzem találkozása volt, és ha nem jött létre kezelőnek és a rendőrhatóságnak is. Adott esetben - balesetnél - ők, vagy a rendőrség megmondják, hogy kit kell értesíteni. Mindkét érintett félnek az a jó, ha vadászatra jogosult képviselője kimegy a helyszínre, s részt vesz a helyszínelési eljárásban. egyezség, akkor a bíróság többnyire azt vizsgálta, hogy az esemény bekövetkeztére, kinek volt nagyobb ráhatása. Ha ezt nem lehetett megállapítani, mindenki viselte a saját kárát. Előfordult, hogy egy BMW-s a szalonból jövet a vadonat új kocsijával egy őzzel találkozott, és totálkárosra tört a jármű. Ebben az esetben ugye nem kétséges, hogy ki járt rosszabbul: a BMW-s vagy a területen vadászó vadásztársaság. Ellenpélda is van, ha például egy Trabant fényszóróját töri ki egy 600 grammos trófeájú őzbak. Itt ez utóbbi érhet több millió forintot is. Mindkét fél kárt szenvedett, és azt kell vizsgálni, hogy az esemény bekövetkeztében kinek volt nagyobb a felelőssége. Egyébként a komolyabb ütközéseknél sokszor az derül ki, hogy az autós sem 90 kilométerrel hajtott - például az a vezető, aki vaddisznót ütött el, úgy, hogy kettészakadt az állat. A kárszakértő szerint minimum 160 kilométeres sebességgel haladt a jármű. Most, a változás után, a felelősség objektív, s már csak a gépjármű- vezetés veszélyes üzem. Gyakorlatilag többnyire a vadászatra jogosultnak helyt kell állnia, de ha nincs egyezség, továbbra is a bíróság dönt a kártérítésről. A regölyi kutatás eredményeiről beszélt a régész dombóvár Perzsák Pannóniában - Pannóniából Perzsiába: régészeti időutazás címmel dr. Szabó Géza Phd régész tartott előadást nemrégiben Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény Szepessy Szalonjában. A régész már számos feltárást vezetett a város területén, ám ezúttal nem a dombóvári eredményekről számolt be, hanem a Regölyben 2011-ben kezdődött ásatásokról beszélt. Mint mondta, a Szkítakori, mintegy 2600 éves halomsír feltárása sok izgalmas pillanatot tartogatott. A település legmagasabb pontján a 2700 évvel ezelőtt a törzs vezetőinek sírja fölé emelt hatalmas halomba a kései utódok pincét, tyúkólat vájtak, mintegy háromnegyedét pedig a környező vertfalú házak építése során hordták el. A sírhalom feltárása során geometrikus díszű csontfaragvá- nyok, bronz lószerszámdíszek, háromtollú nyílhegyek, pikkelypáncélok lemezei kerültek elő, melyekhez hasonlatosak tőlünk keletre, mintegy tízezer kilométerre, az i.e. 7. századi belső-ázsiai nomád népek hagyatékában találhatóak meg. Emberi test maradványait, csontokat azonban nem találtak a feltárás során. Ezek hiánya és a halom alsó szintjén feltárt cölöpös szerkezetű épület arra a temetkezési szokásra utal, hogy a földet nem szeny- nyezheti be sem emberi test, sem más anyag, így a halottakat kövekből emelt emelvényekre helyezték. Előadásának második felében dr. Szabó Géza perzsiai, a mai Irán területén végzett kutatásairól beszélt, melynek azzal a céllal vágott neki, hogy korábbi felvetéseit igazolja. ■ H. E. Dr. Szabó Géza régész Ez a teendő, ha vaddal ütközik a kocsi Értéktár. Kiállítás nyílt a helyi értéktár bizottság szervezésében Őcsényben a Közösségi Házban régi népviseleti fotókból és rajzokból. Skultéty Erzsébet, a bizottság elnöke a kutatás során találta meg Varga Istvánná Bálint Judit rajzait a helyi viseletekről. A megnyitón mások mellett Illés Vanda etnográfus, a Hagyományok Háza munkatársa tartott előadást a sárközi viselet mai felhasználási lehetőségeiről. ■ 1.1. Tízévesen népzenével ünnepeltek vetővirág Gazdag repertoárjukból erdélyi, tolnai dallamokat is játszanak PAKS Alkalmi együttzenélésből, egy népzenei fesztiválra szóló felkérésből született meg tíz évvel ezelőtt a Vetővirág népzenei együttes. A korábbi létszám változott, fejlődött, ma kilencen alkotják az együttest, hárman furulyán, hatan citerán játszanak és mindenki énekel. Szerencsére nemcsak a maguk, hanem mások örömére is. Repertoárjuk széles - és egyre szélesedik - játszanak mindent, amit „elbír” a citera. Tolmácsolnak erdélyi és Tolna megyei dallamokat, de palettájukon az összes népzenei di- álektus megjelenik. Az alapítás tizedik évfordulóját a Dunaköm- lődi Faluházban ünnepelték. - Felemelő, megható, izgalommal Telt házas koncertet adtak, pótszékekre is szükség volt teli érzés - mondta a készülődéskor Kovács Lajos, az együttes vezetője. - Mint mindig, most is azon izgulunk, hogy legyen kinek játszani - árulta el. Teljesen felesleges volt az aggodalom, pótszékekre volt szükség a ju- , bileumi koncerten. A Vetővirág tolnai, nagykunsági, rábaközi, Kalocsa-menti baranyai dalokkal készült az alkalomra, amelyre meghívták a Tekerős barátok névre keresztelt tekerőlantos együttest is. Kovács Lajos azt mondta, 15-20 éve úgy érezte leáldozóban van a népzene, örömmel látja, hogy ez változóban van. Egyik céljuk az, hogy a fiatalokkal megismertessék, megszerettessék a népzenét. ■ V. T.
