Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-15 / 266. szám

4 2014. NOVEMBER 15., SZOMBAT KÖRKÉP Tanulmányok: megjelent a megyei levéltár újabb kötete Néha meglepődik a régész is leletek Mozaikokból állhat össze egy-egy terület gazdag történelme szekszárd Megjelent a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kö­tete, Tanulmányok címmel, 450 példányban. A könyvet pénte­ken mutatták be a társszakmák és intézmények képviselőnek. Mint dr. Várady Zoltán, kandi­dátus, a Magyar Nemzeti Levél­tár Tolna Megyei Levéltára igaz­gatója, aki maga is közreműkö­dött lektorként, elmondta, a há­rom szerző munkája nem kap­csolódik évfordulókhoz, ugyan­akkor az abban közölt erede­ti források és tanulmányok ki­emelkedő jelentőségűek. A forrásmunkákat, vagy azok részleteit betűhíven közlik, meg­értésüket szószedetek segítik. Szilágyi Mihály helytörténész egy korábban már többször idé­zett, de elveszettnek hitt történe­ti forrást ismertet. Takács Ádám szekszárdi főbíró 1726/26 évi számadása a hajdani mezővá­ros életébe enged bepillantást. A szerző betegsége miatt a mun­kában részt vett Aradi Gábor le­véltáros is. Csema Anna, főlevél­táros, igazgató helyettes Bartal György (1785-1865) Pro memo­ria című emlékiratait, valamint a zálog- és bevalló leveleket, test­vérek birtokfelosztásait közölte, amelyeket a korszak nemesi tár­sadalmának alapos ismeretéről tanúskodó tanulmány egészít ki. A Link Dóra, főlevéltáros által feldolgozott forrás közreadása, A szekszárdi plébánia 1828. évi egyházlátogatási jegyzőköny­ve, a magyar társadalom-műve- lődéstörténet-írást, a pécsi egy­házmegye kibontakozóban lévő újkori kutatásait és szekszárdi helytörténeti kutatást is gazda­gítja. A szerző az újkori magyar egyházi latinság ismeretében, pontos és árnyalt fordítást nyújt az olvasónak. ■ 1.1. Sb Aradi Gábor és dr. Várady Zoltán Mindenkit váratlanul ért, amikor néhány hete besza­kadt a föld egy autó alatt a szekszárdi Bezerédj utcában. A kellemetlen esetnek van pozitív hozadéka is. Gyuricza Mihály Most kezdenek összeérni az elmúlt évek kutatási eredmé­nyei - mondja dr. Szabó Gé­za PhD, régész, örökségvédel­mi szakértő. Évtizedek óta ku­tatja szinte az egész megyét, a legkülönbözőbb témákban. Néha meglepetés is éri, mint például legutóbb a szekszár­di Bezerédj utcában az omi­nózus autóbeszakadást köve­tő leletmentés során. Ez, sze­rinte, önmagában nem túlsá­gosan jelentős régészeti feltá­rás volt, csak egy apró mozaik, amely viszont segített tovább­lendíteni, összerakni a képet. A Bezerédj utcát évtizedek óta figyelték, hiszen onnan került elő korábban például egy tur- bános, török kori sírkő is - ez az egyedüli ilyen lelet a szek­szárdi múzeum gyűjteményé­ben -, és ugyancsak itt találtak egy török kori síita imapecsé­tet. Tehát tudták, hogy itt a kö­zépkorban temető lehetett, év­századokon át szakrális jelen­tősége volt a területnek, nem is építették be, egészen a XVI- II. századig, a németek betele­pítéséig. Akkor ott alakult ki a Német utca, a mai Bezerédj ut­ca. Ezen a területen X-XI. szá­zadi sírok is előkerültek. Ez azért meglepő, mert eddig ál­talában az Árpád-kori temető­re utaló leletek a közeli Béla ki­rály téren bukkantak elő, az el­múlt években is. A keresztény­ség felvétele előtt is temetkez­tek a Bezerédj utcai területen, talán ezért maradhatott meg a ! köztudatban pogány temető­ként, s ezért helyezhették ide a török korban a mi szempon­tunkból pogány, török temetőt. Van további érdekessége is ennek a helyszínnek, hiszen a leletek között nagy méretű ró­mai falazó- és tetőtéglák van­nak, amelyeken viszont nincs római kori habarcsnyom. Va- I lószínűleg akkor nem építő- : anyagként, hanem sírtégla­ként használták őket. Később ezeket a téglákat másodlago­Az autóbeszakadást követő leletmentés önmagában nem volt nagyjelentőségű, de segített továbblendülni, összerakni a képet san beépítették a XVIII. szá­zadi épületekbe. Nem kizárt, hogy ezen a területen később majd előkerülnek a rómaiak idejéből származó más lele­tek is. Régóta figyelték ezt a terüle­tet, s kerültek innen elő ősko­ri edénytöredékek is, egy ko­ra vaskori, elég jelentős telepü­lés nyomai ott vannak a föld­ben. Ahogy építkeznek, föld­munkát végeznek a környé­ken, újabb és újabb adatok ke­rülhetnek felszínre. Ezek az információmorzsák, mozai­kok árnyalhatják az eddigi ké­pet. - Figyelni kell, s akkor évtizedek alatt kirajzolódik a kép, meglátjuk, ennek a terü­letnek a településtörténetét az őskortól, egészen napjainkig - mondja a régész. Az egyik, erről a területről előkerült legfontosabb, legérde­kesebb lelet a síita imapecsét, amely a Bezerédj utca 24-es számú ház építésekor bukkant elő, 2006-ban. - Hosszú évekig nem tudtuk, mi lehet ez a ke­rek, nyolc centiméter átmérőjű, félbe tört agyagkorong, furcsa jelekkel, díszítésekkel - árul­ja el Szabó Géza. Körbeküldték a fotóját az országban a kollé­gáknak, de senki nem tudott hozzászólni. Tavaly München­ben volt egy továbbképzésen, s az ottani múzeumban az Afga­nisztánból hazatért német ka­tonák relikviáiból rendezett ki­állításon meglátott egy, a szek­szárdihoz hasonló agyagkoron­got. Kiderült, hogy nem más, mint egy síita imapecsét. Ezt a moszlim vallás síita irányzatá­nak képviselői használják. Ők főleg a mai Irak, Irán területen élnek. Náluk az ima csak ak­kor érvényes, ha közben Ker- bala szent földjét érintik. Ezért aztán az ottani földet összepré­selik, s kis gyöngyök vagy ko­rongok formájában maguk­kal viszik, bárhova is kerülje­nek. A mai napig használják. A lányok kilenc, a fiúk tizen­két éves korukban kapják meg, s végigkíséri életüket. A szek­szárdi imapecsét azért is érde­kes, mert a hódoltság kori törö­kök alapvetően szunniták vol­tak. A síitákat még a kereszté­nyeknél is kevésbé szerették. Azt, hogy hogyan kerülhetett ide egy ilyen személyes, féltve őrzött szent tárgy - tehát a tá­voli Perzsiából Szekszárdra - nem lehet tudni. Az is előfor­dulhat, hogy a tulajdonosa tit­kolta a vallását, esetleg keres­kedő volt, vagy elrabolták a tö­rökökkel ellenséges, más val- lású országból, s janicsárként szolgált a török seregben. A kérdésekre egyelőre nincs egy­értelmű válasz, de Szabó Gé­za, nem utolsósorban tapaszta­latai alapján azt mondja, hogy egy újabb építkezésnél, vízve­zeték-fektetésnél előbukkan­hatnak a történet megfejtésé­hez szükséges láncszemek, az­az leletek. Egy török kori síita imapecsétet is találtak a Bezerédj utcában Az iszlám vallásnak is több áramlata van az iszlám történeti fejlődése so­rán három markánsan elkülö­níthető áramlatra tagolódik, amelyek bár elismerik egymás létezését, tagjainak muszlim mi­voltát, örökös ideológiai harc­ban állnak egymással. Legtöb­ben a szunniták vannak, a síitá­kat 10-13 százalékra becsülik, a háridzsista egyéb irányzatok hí­veinek aránya 1-3 százalék le­het. A szunniták onnan kapták a nevüket, hogy szerintük a szunnát (Mohamed és társainak Koránban nem rögzített hagyo­mányait, a hadíszokat) ők köve­tik a leghívebben. A síiták (síat Ali, azaz „Ali pártja”) is követik a hagyományokat, azonban azokat újabbakkal egészítették ki (például Ali példabeszédeivel és leveleivel), illetve ők a szunni­ták egyes hagyományait nem tartják hitelesnek. HIRDETÉS Változatos programokkal mondtak köszönetét az időseknek szeretet Számos szép, és nagy sikert aratott rendezvényt hívott életre a Bonyhádi Gondozási Központ októberben bonyhád A Bonyhádi Gondozási Központban az október hónap az idősek világnapjához kapcsoló­dóan, annak szellemében telt. A szépkorúak napjait az intézmény sokoldalú kezdeményezései szí­nesítették. A rendezvénysorozat a TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0016 kódszámú, a „Szociális alapszol­gáltatások integrációja Bonyhá- don” című pályázat keretében, az „ŐSZIRÓZSA” támogatásával valósult meg. A remek hangulatú prog­ramokat a Városi Nyugdíjas Klub dalos délutánjával nyitot­ták, majd a Cikói Székely-Né­met Hagyományőrző Egyesü­let színvonalas műsora követ­kezett. Az időskori egészséges életmód kapcsán Kelemen Szil­via, a Bonyhádi Kórház és Ren­delőintézet dietetikusa beszélt az egészséges táplálkozás alap­elveiről, hasznos tanácsokkal szolgálva a szépkorúaknak. Meghatóan szép délelőttöt va­rázsoltak az Idősek Otthona fa­lai közé a Pitypang Óvoda nö­vendékei, akik nagy szeretet­tel köszöntötték a lakókat és az Idősek Klubjának tagjait. Vidám délután keretében egy izgalmas vetélkedőn mérték össze tudá­sukat, ügyességüket és szeren­cséjüket az intézmény által ellá­tott idősek. A jó időt kihasznál­va, a gondozónők segítségével ízletes pörkölt készült bogrács­ban az intézmény udvarán. A A tisztelet és a megbecsülés jegyében teltek az intézmény programjai programsorozatot zenés, táncos délután zárta, amelyet Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgár- mestere is megtisztelt jelenlété­vel, finom tortával és biztató sza­vakkal köszöntötte az időseket. A programok szervezésében és lebonyolításában önkéntesek is részt vettek. - A bölcs ember, a tisztességes és alázatos ember tudja, hogy időseink, bölcs öreg­jeink nélkül mi magunk sem lennénk: tőlük kaptuk az életet, a szellemi és a kulturális java­inkat, az ő kezük munkájából épült fel mindaz, amit mi a sa­ját munkánkból építhetünk to­vább - mondta a program zárá­saként Varga Gyöngyvér, az in­tézmény vezetője. ■ Vízin B. ||J SZÉCHENYI TERV 4 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents