Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-13 / 264. szám
2014. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG - KÜLFÖLD Intelligens várossá teszik iovore Nyíregyháza Udvarias vendég Obama kína ígérgetett a világ két legnagyobb légszennyezője digitális A jövő év végig Nyíregyházán minden háztartásba eljuttatja a nagy sebességű, szélessávú internetet a Magyar Telekom. Ez lesz az első olyan város, ahol a cég megvalósítja a digitális Magyarország vízióját - jelentette be Christopher Mattheisen, a társaság vezér- igazgatója szerdán Budapesten. A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyet 2015 végéig több százmillió forintos beruházással intelligens várossá teszik. A fejlesztéseknek köszönhetően megnyílik az út ahhoz, hogy Nyíregyháza digitális várossá váljon és a legújabb infokommunikációs megoldásokra alapozva még magasabb minőségű városi szolgáltatások váljanak elérhetővé. Mattheisen elmondta, hogy 2018-ig további hasonló fejlesztéseket terveznek, felhasználva a nyíregyházi program tapasztalatait. ■ Csepreghy Nándor: öt uniós pályázat milliárdokért öt európai uniós pályázat nyílt | meg szerdán, a kiírások keretében több mint 61 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: az ifjúsági garancia keretében a 25 évnél fiatalabb, szakképesítéssel nem rendelkezők elhelyezkedését segítő pályázat keretösz- szege 36 milliárd forint. ■ MTI Csepreghy Nándor Kormányterv: nőne a reklámadó felső kulcsa javaslat A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzet- gazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről. Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit, részben úgy, hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Az emelést valószínűleg csak az RTL Klub fogja megérezni. ■ MW Nem volt nagy barátkozás az APEC-csúcson. Középen Hszi Csin-plng kínai államfő, két oldalán Barack Obama és Vlagyimir Putyin A globális klímavédelem terén fordulatot eredményezhetnek az amerikai és kínai elnök tegnapi pekingi tárgyalásai. A megbeszélések hangnemét alapvetően befolyásolta, hogy a világ két legnagyobb gazdasága kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik egymással. Pekinget egyedül az az amerikai kezdeményezés aggasztja, amely egy olyan csendes-óceáni szabadkereskedelmi térséget hozna létre, amely a jelenlegi tervek szerint nem terjedne ki Kínára. Tar Gábor Akár áttörést is hozhatnak a globális klímavédelmi célok kitűzésében azok a bejelentések, amelyek a Pekingben tárgyaló Barack Obama amerikai elnök és kínai vendéglátója, Hszi Csin-ping tegnapi hivatalos megbeszélései után hangzottak el. Mindketten ugyanis új célkitűzéseket határoztak meg az üvegházhatású gázok kibocsátása terén. Barack Obama egyenesen „történelminek” nevezte azon bejelentését, miszerint az USA 2025-re 26-28 százalékkal kívánja csökkenteni az emisszió mértékét a 2005-ös szinthez képest. Korában ugyanis a hivatalos amerikai cél az volt, hogy 2020-ra 17 százalékkal csökkentik a kibocsátás mértékét. A kínai államfő nem jelentett be konkrét célkitűzést, azonban azt közölte, hogy 2030-ra eléri csúcspontját az emisszió mértéke Kínában. Ez annyiban jelent újdonságot, hogy Peking most először nevezett meg dátumot arra vonatkozóan, hogy mikor tetőzhet a kibocsátás szintje. A mostani nyilatkozatoknak azért van nagy jelentőségük, mert az USA és Kína számít a világ két legnagyobb légszeny- nyezőjének, közösen a globális szén-dioxid-kibocsátás 45 százalékáért felelnek. A nem várt bejelentés erősítheti annak esélyét, hogy a 2020 utáni emissziócsökkentésre vonatkozó nemzetközi megállapodás jövőre Párizsban tető alá kerülhessen. barack Obama a pekingi tárgyalásait követően tegnap este Mianmarba utazott a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozójára. Hétvégén pedig már az ausztráliai Brisbane-ben a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak csúcstalálkozóján vesz részt, amelynek egyik napirendi pontja várhatóan az ukA két államfő tárgyalásain természetesen más kérdések, így gazdasági, illetve biztonságpolitikai témák is szerepet kaptak. Az amerikai diplomácia Kínával kapcsolatban alapvetően arra törekszik, hogy „erős és együttműködő” viszony alakuljon ki a világ két legnagyobb gazdasága között. A Kínával kapcsolatos „együttműködő” amerikai politika jeleként Obama a teljeskörű szabad választójogot követelő hongkongi tüntetésekkel kapcsolatban úgy próbálta kifejezni az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos amerikai aggodalmakat, hogy azzal véletlenül se sértse meg nyütan vendéglátóit. Gesztusként lehet értékelni azt a bejelentést is, miszerint Washington meghosszabbítja a kínaiaknak kiadott vízumok érvényességének időtartamát. Eszerint a turajnai válságkezelése lesz. Utóbbi fórumon ismét találkozhat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel éppen az ukrajnai helyzet miatt nem felhőtlen a viszonya. A pekingi APEC-csúcson a beszámolók szerint csak érintőlegesen egyeztetett egymással a két politikus, amelyen Ukrajna mellett Szíriáról és Iránról is beszéltek. rista és üzleti célúakét egy évről a maximális tíz évre növelik. Barack Obama már hétfőn Pekingbe érkezett, a kínai fővárosban rendezték meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésben (APEC) résztvevő országok csúcstalálkozóját. A 21 tagállam vezetőinek kétnapos értekezletének legfőbb bejelentése az volt, hogy támogatást kapott az a kínai kezdeményezésű terv, amely az Ázsiai és Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP) létrehozására irányul. Ha az APEC 21 tagállama részvételével valóban létrejön az FTAAP, akkor az a világ legjelentősebb szabadkereskedelmi térsége lenne. Az amerikai-kínai együttműködést azonban beárnyékolja, hogy az USA a csendes-óceáni térségben egy 12 országot felölő szabadkereskedelmi övezetet (TPP) szeretne létrehozni, amely jelen állás szerint nem terjedne ki Kínára. A TPP keretében ugyanis olyan környezetvédelmi és szabadpiaci előírásokat kellene majd betartani, amelyeket jelenleg Kína nem teljesít. Bár a hivatalos washingtoni álláspont szerint az USA reméli, hogy idővel Kína is csatlakozhat a TPP-hez, Peking a kezdeményezést gyanakvással figyeli, miután azt a térségbeli amerikai jelenlét vele szembeni erősítésének eszközeként látja. Sűrű program: csúcsról csúcsra Építészek rohama a Fehér palota ellen gigantománia Azt kérik a pápától, kerülje el az „illegálisan” épült rezidenciát Török építészek felszólították Ferenc pápát, hogy ne vegyen részt azon a ceremónián, amelyet a tiszteletére tartanak november 28-án a nemrég átadott új török elnöki palotában, mert szerintük az illegálisan épült fel egy természetvédelmi területen Ankara szélén. A katolikus egyházfő az első külföldi államfő, akit a több mint 150 milliárd forintért épült ezer szobás palotában, közkeletű nevén az Ak Sarayban (Fehér palota) fogadnak. A Hürriyet Daily News angol nyelvű hírportál jelentése sze- rint a török építészkamara an- J karai tagozata levélben kérte a I pápát, hogy jelenlétével ne légi- A török államfőnek nagy álma volt egy pompás hivatal és rezidencia timálja a nemzetközi törvények szerint illegális építkezést. A levélhez csatolták azokat a bírósági dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök törvénytelenül emeltette az „új Törökország” nagyságát hirdetni hivatott fényűző palotáját. A török természetvédelmi hatóságok 2012-ben hét hektárra csökkentették az Ankara nyugati peremén elterülő nemzeti park területét, hogy azon felépülhessen a hivalkodó, a washingtoni Fehér Háznál, a moszkvai Kremlnél vagy a londoni Buckingham-palotánál is nagyobb új államfői hivatal és rezidencia. ■ BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. november 11.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49800 Malmi búza Index 2014. dec. 49800 Takarmánybúza 2014. dec. 45 000 Takarmánykukorica 2014. dec. 38000 TakarmánykukoricaHndex 2014. dec. 38 000 Takarmányárpa 2014. dec. 41000 Olajnapraforgó 2014. dec. 95000 Olajnapraforgó Index 2014. dec. 95000 Repce 2015. márc. 98000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. november 12.) €/Ft 306,38-1,19 Ft □ $/Ft 245,54-1,45 Ft □ CHF/Ft 254,83-0,78 Ft □ €/$ 1,2468 0,0016 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. november 12.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 298,38 316,84 CIBBank 295,27 319,87 Citibank 295,34 320,35 Erste Bank 298,99 316,21 FHB Bank 298,49 316,31 K&H Bank 298,97 316,19 MKB Bank 297,77 316,83 OTP Bank 299,08 316,32 Raiffeisen Bank 304,67 310,83 Eszközkezelőt hoz létre a jegybank hitelátvétel a Magyar Nemzeti Bank hamarosan felállítja azt az eszközkezelőt, amely a kereskedelmi bankok problémás kereskedelmi ingatlanhiteleit veszi majd át, a hivatalos nevén Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (MARK Zrt.) 100 százalékos tulajdonosa az MNB lesz - derül ki a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által elfogadott pénzügyi jelentésből. A dokumentum szerint a monetáris tanács 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá a cég számára, amelyből várhatóan a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek könyv szerinti értéken 800 milliárd forint körüli potenciális portfoliójának jelentős részét fel lehet majd I vásárolni. ■ Újabb holttestek a maláj gép roncsai között azonosítás Hosszú hetekig nem érkeztek hírek az Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállítóval kapcsolatban, ám a holland szakértők közel vannak a vizsgálat végéhez, így csepegtetik az információkat. Tegnap azt közölték, hogy négy hónappal a tragédia után újabb holttesteket találtak. Norvégia tegnap „vészjelzéseket” küldött. A védelmi minisztériumra hivatkozva a Verdens Gang napilap azt közölte, hogy az ország légterének határán orosz Szu-34-es vadászgépek portyáztak, amelyet a norvégok nyugtalanítónak neveztek. A hír kiszivárogtatásával két hetet vártak. ■ MW
