Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-07 / 234. szám
HÍRSÁV Tarlós: a választók félrevezetése a vita ÉRTELMETLENNEK TARTJA a főpolgármester-jelölti vitát Tarlós István, a Fi- desz-KDNP jelöltje szerint az a választók félrevezetése lenne és veszekedésbe torkollhatna. Tarlós István egy rendezvényen azt mondta: „nem tudom, miről beszélnénk az utolsó napokban azon kívül, hogy nyilván egy-két ember elkezdene nagyokat mondani”. ■ MTI Szivárogtatás miatt távozott a kabinetfőnök még múlt héten lemondott Trócsányi László igazságügyi miniszter kabinet- főnöke, Hajas Barnabás, „figyelemmel arra, hogy a józsefvárosi tűcsereprogrammal kapcsolatban felmerült személyes érintettsége” - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM). A Népszava internetes oldalán vasárnap este jelent meg egy cikk, amely szerint Hajastól - aki az ombuds- mani hivatal volt munkatársa - származhatnak azok a kifotózott ombudsmani hivatali levélrészletek, amelyek alapján a Magyar Nemzet közzétette a józsefvárosi tűcsereprogram ügyében írt cikkeit. ■ MTI Orvosi Nobel-díj agykutatásért AZ AGYKUTATÁS területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be a Karolinska Intézetben, Stockholmban. A kutatók fedezték fel az agy helymeghatározó rendszerét, azt a „belső GPS-t”, amelynek segítségével az ember képes a térben való tájékozódásra. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak. ■ MTI Most jön a neheze beruházások Működtetni is kell a többmilliárdos fejlesztéseket Az alkalmazottak bíznak a cégek ■ ■ / , | / J kilátásaiban g o G’ o © 2010 2011 2012 2013 2014 VG-GRAFIKA FORRÁS: GYEMS7.I Kórházak dologi költségei forint) személyi dologi kiadások kiadások dologi kiadások aránya Több száz milliárd forintból több tucat kórház, rendelő épült fel, illetve újult meg a most záruló uniós fejlesztési ciklusban. A beruházások nyomán létrejött épületek és berendezéseik üzemeltetése azonban költségesebb, az új szolgáltatások pedig csak akkor érnek valamit, ha azok működtetését finanszírozza az OEP. Márpedig a legújabb kormányhatározat szerint ez nem ronthatja a tb egyenlegét. Haiman Éva Mint a mesebeli lány, hozott is több pénzt, meg nem is a kormány a kórházaknak: a legutóbb lezárult uniós fejlesztések, onkológiai beruházások, rendelőbővítések, új CT-k, MRI-k tb-támogatásáról szóló kormányhatározat egyértelműen úgy fogalmaz, hogy e többletkapacitások finanszírozási igénye nem ronthatja az Egészségbiztosítási Alap költség- vetési egyenlegét. Pedig, mint arról a múlt héten maga Zom- bor Gábor egészségügyi államtitkár beszélt, még most is 160 helyszínen zajlanak egészség- ügyi fejlesztések és beruházások, több mint 330 milliárd forint értékben. Számos uniós fejlesztés tehát még be sem fejeződött, így a finanszírozandó egészségügyi szolgáltatások köre tovább fog bővülni jövőre. Ezek között olyan, nagy volumenű beruházás is van, amilyen a Semmelweis Egyetemen zajló, több mint 12 milliárdos Korányi projekt: egy húszezer a most záruló uniós ciklusban mintegy 480 milliárd forint EU-támogatást használhatott fel az egészségügy, amelynek döntő hányadát „betonba öntötték", vagyis infrastrukturális beruházásokra, főként kórház- és rendelő-felújításokra, -építésekre fordították. Az uniós támogatásokról készült kormányzati propagandaanyagok szerint 2007 és 2013 közötti ciklusban országszerte összesen 1510 négyzetméteres, hétszintes űj klinikai és diagnosztikai most- rum az Üllői úton. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György lapunknak azt mondta: az uniós fejlesztések nyomán nem bővült lényegesen az OEP-finanszí- rozta ellátások köre, viszont jelentősen nőttek a kórházak működési, fenntartási költségei. E miatt, valamint a béremelés folytatása és az adósságállomány növekedésének elkerülése érdekében jövőre mindenképpen forrásbővítésre egészségügyi intézmény kapottfejlesztési támogatást, jóllehet ezek között sok van például, amely a továbbképzéseket és a munkahelybővítést célozta. A következő hét éves fejlesztési ciklusban a hírek szerint már csak 130-180 milliárd forint áll majd az ágazat rendelkezésére, az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátásokat, így például a háziorvosi szolgálatok fejlesztését támogatja. van szükség az egészségügy- j ben. A kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Ve- j zetők Egyesülete (EGVE) már hozzálátott, hogy - a jövő évi j költségvetés tervezését elősegítendő - felmérje, milyen költségnövekedéssel jártak az uniós projektek. Az EGVE elnöke, Molnár Attila hozzátette: a korszerű épületek üzemeltetése bizonyos szempontból többe kerül, mint a régieké. Ezekben alapvető például a légkondicionálás, ám ezek működtetésére már nincs fedezet, ahogyan a folyamatos karbantartásukra sem. Hasonló a helyzet az új orvostechnológiai eszközökkel, berendezésekkel is, amelyek anyag-, javítási és egyéb járulékos költsége szinten nagyságrendekkel növeli a működési kiadásokat. Ezt viszont nem lehetett beletervezni a projektek költség- vetésébe, a kórházakéból azonban - emlékeztetett Molnár Attila - másfél-két havi apanázs hiányzik. Az új technológiák működtetését tehát legfeljebb j részben fedezi majd a tb-finan- [ szírozás, a valóságban ugyan- j azt a tortát fogják több szeletre vágni. Véget érnek a kórházépítések felmérés Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között - állapította meg a Trenkwalder, a Simcon- sult és a Devise Hungary közös felmérése. A tanulmány szerint a bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek. Az alacsonyabb besorolások esetében valamivel nagyobb növekedést mértek, mint a magasabb, vezetői szinteken. A felmérés 15 besorolási szintre bontva elemzi az egyes cégeknél alkalmazott béreket. Eszerint a legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 114 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten átlagosan 2,8 millió forintos alapbér jár, ami 25-szörös eltérést jelent. Az összjövedelem főként a műszaki, illetve a marketing-értékesítési szférában az átlag felett van, a termelésben és az adminisztratív területeken dolgozók fizetése azonban 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól. Kiemelkedő az elektronikai ipar és a járműipar bérszintje, legkevesebbet a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók kapnak kézhez. „Jelentős változást tapasztaltunk tavalyi évhez képest a cégek kilátásait illetően - mondta Molnár Mónika, a Trenkwalder HR Szolgáltatások üzletágának vezetője. - Míg tavaly a válaszadók 28 százaléka számított arra, hogy jó gazdasági évnek néz elébe, idén ez az arány elérte a 43 százalékot.” ■ VG Eltérések a bérek között (ezer forint/hó) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Vezetői Diplomás Fizikai 1-------------------munkakörök-----------------------1 VG-GRAFIKA FORRÁS: TRENKWALDER Csúcsra ugrott a forint, miután fontos lett Lakcímadatot is kiadnak a jelölteknek VOKS A törvény szerint a névjegyzéket meg kell semmisíteni árfolyam Kéthónapos csúcsra erősödött a forint az euróval szemben, és a fontos technikai szintnek számító 200 napos mozgóátlag sem állította meg a hazai devizát. Hétfőn rövid ideig 308 forintot kértek az euróért, ezzel pedig egyre távolabb kerül a forint a szeptemberben látott 315-ös kurzustól, ami két és fél éves mélypontot jelentett. Elemzők szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentései arra utalnak, hogy a kormány nem szeretné a forint leértékelődésén keresztül javítani a versenyképességet. - Korábban volt egy olyan várakozás a piacon, hogy a devizahitelek forintosítása után a kormány a hazai fizetőeszköz leértékelésével próbálkozik majd, de ez most mérséklődött - mondta lapunknak egy banki elemző. Varga Mihály szerint is fontos a forint árfolyama az államadósság szempontjából is, vagyis a kormány tudja, hogy a lakossági devizahitelek átváltása után sem lehet leértékelni a forintot az államadósság elleni harc miatt - magyarázta. Szerinte úgy tűnik, hogy fiskális oldalon szakítanak a Matol- csy-féle forintleértékelő politikával, és másképp javítanák a versenyképességet. Erre utal, hogy csökkentenék az újraelosztási rátát és szerkezeti reformokat hajtanának végre. ■ H. J. A vasárnapi önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az idén először megvásárolhatták a névjegyzékben szereplők név- és lakcímadatait - nyilatkozta lapunknak Listár Dániel, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) főosztályvezetője. Elmondása szerint 87-en éltek ezzel a lehetőséggel. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásra nyilvántartásba vett jelöltek és listát állító jelölőszervezetek kérhetik a választási irodáktól a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait közvetlen politikai kampánytevékenység végzése érdekében. Kiadhatják az adatait Ennek feltétele, hogy igazolja, 101500 forint adatszolgáltatási díjat befizetett az iroda számlájára. A megszerzett választói adatokat a jelöltnek, ületve a listát állító jelölőszervezetnek legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisítenie, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adnia az adatokat szolgáltató választási irodának. A szakember hangsúlyozta, hogy a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a megszerzett választói adatokat a jelöltnek, illetve a listát állító jelölőszervezetnek legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisítenie, és az erről készült jegyzőkönyvet pedig három napon belül át kell adnia az adatokat szolgáltató választási irodának. Ennek ellenőrzése azonban nem áll módunkban - tette hozzá. Az idén 13 ezerrel többen jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe, mint négy évvel ezelőtt, a 13 országosan elismert nemzetiség közül azonban csak a roma közösség tudta növelni választópolgárai számát: ők 24 ezerrel, azaz 18 százalékkal többen voksolhatnak. A legkisebb arányban - alig fél százalékkal - a szlovák nemzetiség szavazóinak száma csökkent, 12282-ről 12221-re. Ezzel szemben - majdnem ötödével - a többi 12 nemzetiség szavazóinak száma mérséklődött. ■ VG
