Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-01 / 229. szám
2014. OKTÓBER 1., SZERDA VG-KONFERENCIA 5 Az Audi piaca nem a miénk, sajátot kell teremteni magunknak Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke források A rendszerváltás óta ez az első' kormány, amelyik kijelentette, hogy a magyar gazdaság csak úgy tud létezni, ha exportorientált - mondta Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke a Világgazdaság konferenciáján. Az előző kormányok ezt elhanyagolták, vagyis most egy korrekciós kísérletet láthatunk. „A belföldi piaci nem képes a növekedést biztosítani”- jelentette ki a szakértő, aki úgy látja, hogy ezen segíthet az export. Arra sem lehet építeni, hogy az uniós források majd segítik a céget. „Sok vállalattulajdonos az üzleti terveiben semmilyen EU-támogatást nem szerepeltet, ami helyes magatartás” - hangsúlyozta Horváth Miklós. „Nem jön örökké az EU-pénz, egyszer el fognak fogyni a források” - tette hozzá. „Az egyik legfontosabb kérdés, hogy tudjuk, honnan indulunk, ebben pedig nincs tisztánlátás” - mondta a külgazdasági szövetség elnöke az exportsikerek lehetősége kapcsán. „Egy olyan terv, aminek nincs kiindulópontja, az nem terv. Lehet, hogy ez a kép túlzottan riasztó, de őszintének kell lenni önmagunkhoz.” Szerinte az exportoffenzívához elsősorban bizalom kell. „A magángazdaságnak bizalomra van szüksége, és hinnie kell abban, hogy ez működik. A rendszerváltás óta a vállalatok a kormányokban nem szoktak bízni” - vélekedett. „A piac is fontos része a sikernek, de az Audi piaca nem a miénk. Lehetünk termelési központ, de soha nem leszünk az Audi piaca” - hangsúlyozta. Láthatunk, hogy milyen rizikós állapot, ha egy olyan nagy gyár, mint a Nokia bezár. A probléma csak az, hogy a piacára nincs ráhatásunk. „Ha az export piacának 85 százaléka a multinacionális vállalatoké, akkor ki lehet jelenteni, hogy az országnak van 15 százalék saját piaca. Ezt az arányt valóban növelni kellene, ahogy a kormány is szeretné, de ehhez bizalom és idő kell” - emelte ki. „Bizonyos piacokon nem is ismerik a magyarokat, és a piacot mástól kell elvenni.” Az árualap mellett elkötelezett tulajdonos és szakképzett munkaerő is kell az exportsikerekhez. „Az export egy nagyon drága műfaj, és azokat a vállalkozókat keressük, akik meg akarják hódítani a világot” - mondta Horváth. Akkor lesz jó a helyzetünk, ha lesz száz darab 40 milliárd forintos magyar cég. Jelenleg 2500 exportőr vállalat van, a kormány 10 ezret szeretne, amihez idő kell. „Az exporttal bizonyos vállalatméter alatt nem szabad foglalkozni, de a méter iparágilag különböző lehet. A magyar cégek mérete kicsi, nem elég nagy a piac, és a vevők száma kevés” - mondta Horváth Miklós. ■ Integrált külgazdaság minisztérium A kormány átszervezte az intézményrendszert Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium átszervezéséről beszélt Magyarország győztes szeretne lenni az új világrendben - mondta a Világ- gazdaság konferenciáján Szijjártó Péter. A miniszter a külgazdasági és külügyi tárca teljes átszervezésével az exportra koncentrál. Hornyák József A pénzügyi és gazdasági válság alapvetően változtatta meg a Magyarország körüli világ- politikai, és mostanra a katonai, védelmi helyzetet is - mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a Világgazdaság Exportexpanzió című konferenciáján. Négy éve az volt a cél, hogy Európa termelési központjává váljunk, most pedig minél több K+F és innovációs kapacitást szeretnének hozni az országba. „Az a célunk, hogy belátható időn belül Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-n belül EU-s összehasonlításban, most a 3-5. hely között vagyunk” - mondta Szijjártó. „Második célunk, hogy uniós összevetésben nálunk legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-ben, most a másodikak vagyunk Szlovákia mögött. Azt is szeretnénk elérni, hogy közép-európai összehasonlításban nálunk legyen a legmagasabb a külföldi tőke beáramlása. Jelenleg a csehek mögött a második helyen állunk” - foglalta össze a miniszter. Ehhez „a magyar külpolitika feladatát, szemléletét teljes mértékben át kell szervezni”. Szavai szerint az új feladat a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben. A kormány átszervezte a külügyi intézményrendszert: a külpolitika, a külgazdaság és a diplomácia minden egyes feladatköre egy intézményhez került. Erre még Magyarországon nem volt példa, de nem találtuk fel a spanyolviaszt, számos európai ország is így tesz - emelte ki a miniszter. Szijjártó szerint két lábra kell állítani az exportot. „Minden egyoldalúság kiszolgáltatottságot jelent, ha a magyar export 80 százaléka egy irányba megy, és az a térség komoly gondokkal küzd, akkor figyelni kell arra, hogy más exportpiacokat is keressünk” - mondta a miniszter, utalva az EU gyengélkedésére. A miniszter úgy látja, több intézmény segítheti a sikert. Ilyen a stratégiai megállapodások rendszere, a HIPA, az Exim- bank bátor hitelezési politikája, valamint a kereskedőházak is. Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter aktívabb finanszírozást vár el az Eximbanktól, Nátrán Roland, a pénzintézet vezetője a konferencián tartott előadásában elmondta: az Eximbank hitelkihelyezésének bővítését célzó stratégiája 2012 végén indult, amelynek eredményeképpen tavaly rekordszintű, 200 milliárd forint értékű folyósítást hajtottak végre. Idénre 350 milliárdos értékkel számol az Eximbank. Szijjártó kiemelte: „legfontosabb feladatunk egy totális integráció a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a külügyi és külgazdasági gondolkodásnak egymásba kell fonódnia. Miden nagykövetségünkön külgazdasági diplomatának kell tevékenykednie, kivéve a Vatikánban.” Hazai exportőrök keleti tapasztalatai megbízások A válság miatt keresett új piacokat a CÉH-csoport és a Pont Systems Tóth Attila, a CÉH-csoport elnök-vezérigazgatója és Kovács László, a Pont Systems vezérigazgatója az export nehézségeiről beszélt Két hazai exportőr cég vezetője a keleti piacokkal kapcsolatos tapasztalatait ismertette a konferencia „Mi így exportálunk ...” című panelbeszélgetésén. Tóth Attila, a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó CÉH-csoport elnök-vezérigazgatója a cég azerbajdzsáni megjelenéséről elmondta: miután a válság után lefeleződött a magyar építőipar, kénytelenek voltak új lehetőségek után nézni, így éppen kapóra jött egy Azerbajdzsánból érkező, kórháztervezésre, -építésre vonatkozó megkeresés. Tóth Attila kiemelte: az azeri megbízásaiknak köszönhetően 12 kisebb céget vittek a kaukázusi országba alvállalkozóként, vagy beajánlották azokat más projektekbe. Más keleti piacokon is jelen lévő CÉH-csoport termelésének 20-30 százaléka exportteljesítmény, a cél az 50 százalék elérése - mondta. „Az exportunk olyan országokba irányul, ahol egy bizonyos tudáshiány van, és így ott értékesíteni tudjuk a saját szakértelmünket” - tette hozzá. A szoftverfejlesztéssel foglalkozó Pont Systems vezérigazgatója, Kovács László cégük vietnámi megbízásának körülményeit ismertette. „A válság minket is érzékenyen érintett, miután megrendelőink visz- szafogták megbízásaikat, így mi is kerestük a külföldi lehetőségeket” - emelte ki. Egy népesség-nyilvántartó rendszer kiépítését célzó vietnámi megbízáshoz úgy jutott hozzá a cég, hogy Magyarország kötött segélyhitelre vonatkozó megállapodást kötött Vietnámmal. A cégnek a vietnámi terjeszkedés előtt már voltak külpiaci tapasztalatai, miután korábban Romániában és Szerbiában leányvállalatot hoztak létre, illetve németországi megbízásokat is teljesítettek. A külpiacok felé 2005-2006 óta kezdtek el folyamatosan nyitni. Kezdetben 15 százalék volt a cég exportaránya, a céljuk most az, hogy meghaladják az 50 százalékot. Mindkét cégvezető arról számolt be, hogy az azeri, illetve a vietnámi vállalati kultúra igen hierarchizált. „Ha az adott megbízó cég főnöke akart valamit, akkor azt azonnal kellett teljesíteni, ilyenkor nagy sietség volt, pár óránk maradt elkészíteni az adott munkát, amúgy meg sokszor alig történt valami” - mondta Tóth Attila. ■ A válság kitörése óta sokkal változékonyabbak a devizapiacok veszteség Sajnos nem veszik túl komolyan a kis- és közepes vállalatok a devizaárfolyam-kockázat kezelését, de javuló tendenciát láthatunk - mondta Mauthner András, a Citi Treasury osztályának szakértője a konferenciáján. Sokkal változékonyabb és kiszámíthatatlan a környezet a válság óta, ami a devizapiacokon is látszik. A válság előtt nem volt nagy tétje a devizakockázat kezelésének, hiszen hetekig 250 forint körül mozgott az euró árfolyama, legfeljebb egy-két | forinttal változott. „Most viszont napon belül is több százalékot is mozoghat az ár- } folyam” - emelte ki. „A rossz hír pedig az, hogy nem lehet kiszámítani az árfolyam alakulását. Ha holnap felkelünk, nem tudjuk, hogy mennyibe kerül az euró” - hanhsúlyozta. Hozzátette, a cégvezetőkben sokszor van egy reményfaktor, ami a pénzügyi tervezésnél nem jó tanácsadó. Három technikával lehet fedezni a kockázatot - mondta Mauthner. Határidős ügyletekkel, opciós ügyletekkel és strukturált ügyletek. „A legnépszerűbb a határidős ügylet - még a nagy cégeknél is -, mert nincs díja és fix ár- | folyamon tudják a vállalatok biztosítani a beérkező deviza átváltását” - mondta Mauthner András ■ VG Jövőre negyven kereskedőhöz segítheti a kkv-kat Kerekes György, az MNKH vezér- igazgatója támogatás Az év végéig a jelenlegi 15-ről a tervek szerint 25-re nő az EU-n kívüli exportpiacokon létesített kereskedőházak száma - mondta a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója. [ Kerekes György hozzátette: azt tervezik, hogy 2015-ben már 40 kereskedőház működik. Kiemelte: a direkt exportban csak 15 százalék a kkv-k részesedése, miközben a munkavállalók 73 százalékát foglalkoztatják. „Ahhoz, hogy érdemben nőjön a kkv-k exportban való részesedése, alapvetően öt akadályt kell leküzdeni.” Azzal kapcsolatban, hogy mely cégek lehetnek az MNKH ügyfelei, elmondta: minden olyan céget szívesen látnak, amely külföldön értékesít terméket vagy szolgáltatást. | Háromszáz olyan cég van Magyarországon, amely konkrét külpiaci stratégia mentén terjeszkedik külföldön. Emellett három ezer olyan kkv működik hazánkban, amely rendszeresen exportál, de ad hoc alapon terjeszkedik külföldön. „Továbbá harminc ezer olyan cégről tudunk, amely eladott | már valaha valamit külföldre.” * A »
