Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-28 / 251. szám

2014. OKTÓBER 28., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 Tolna megyében összesen harminchét talajgenerátor működik, közülük az egyik Szekszárdon. A jégkár a védett területeken kisebb (archív felvétel) Még több védőháló kellene nefela A védett területen kevesebb volt a kár az országos átlagnál A roma és a német önkormányzat is megalakult PAKS Megtartotta alakuló ülését a Paksi Német Nemzetiségi Ön- kormányzat, valamint a Paksi Roma Nemzetiségi Önkormány­zat. A német önkormányzat el­nökké Féhr Györgyöt, elnökhe­lyettessé Racskó Stefiit válasz­totta. A testület két bizottsá­got hozott létre, és megválasz- • tóttá ezek elnökeit és tagjait is. A pénzügyi bizottságot Tresz- nics Károly vezeti, külsős ta­gok Hirth József és Feil Gábor; az oktatási és kulturális bizott­ság elnöke Racskó Steffi, külsős tagja Koczka Tibor és Wiszthal- ler Zoltán lett. A német önkor­mányzat háza táján nem történt jelentős változás, hiszen az el­múlt négy évben is Féhr György illetve Racskó Steffi töltötte be a vezető tisztségeket. A Paksi Roma Nemzetiségi Önkormányzat az október 12- i választások eredményeként megújul, a következő öt évben Farkas Attila, Gomán István, Gomán János és Takács And­rás képviseli a paksi cigányság érdekeit. ■ Vida T. lehetőségeiken „merengtek” a szakemberek szekszárd „Merengés” a szoci­ális szolgáltatások szakmai kér­dései címmel tartott szakmai ta­nácskozást Szekszárdon a Tol­na Megyei Integrált Szociális In­tézmény. A rendhagyó címvá­lasztást az intézmény alapításá­nak ötödik évfordulója, az ehhez kapcsolódó visszatekintés indo­kolta. A tanácskozást ezen túl a tengelici Csilla Otthon módszer­tani feladatellátásában vállalt közreműködéséhez kapcsolódva szervezték. Pál Mária, a megyei integrált szociális intézményve­zetője elmondta, szakmai műkö­désük mozgatórugója a segítő hi­vatás, amely megkülönbözteti a szociális szakembert a szociál­politikusoktól. A területen dolgo­zó szakemberek a szakpolitikai döntések által meghatározott ke­retek közt igyekeznek hivatásu­kat gyakorolni, hogy a lehetősé­gekből és saját személyiségük­ből a legjobbat hozzák ki a kö­zösség javára. A megbeszélésen a megyei intézmény különböző területeken dolgozó munkatár­sai tartottak előadást. ■ B. K.. Idén 24. védekezési szezonját fejezte be a Nefela Jégeső­elhárítási Egyesülés. Május 1. és szeptember 30. között nyolcvankétszer kellett be­avatkozniuk a viharos idő­járás miatt. Tolna megyében 37 helyen telepítettek gene­rátorokat, melyeket a közelgő vihar előtt és alatt üzemeltet­nek, így próbálják meg aprí­tani a jégszemeket. Mauthner Ilona Az . ország egyetlen jégesőel­hárítási rendszere, amely a dél-dunántúli megyéket (Bara­nya, Somogy, Tolna) védi ered­ményesen, befejezte az idei 24- dik védekezési szezonját is, tá­tájékoztatókat És ismertető anyagokat kért az agrártárca a Nefelától az országos talaj­generátoros jégesőelhárítás létrehozásának feltételeiről. passzív védekezésként ele­mi károk esetén a termelő az országos kárenyhítési alaphoz fordulhat kárainak csökkenté­se érdekében, valamint az ön- gondoskodást elősegítve a mi­nisztérium a növénybiztosítá­jékoztatta lapunkat Huszár Ist­ván igazgató. A három aszályos év után idén újra csapadékos volt az időjárás. A védekezési időszak öt hónapja alatt sok he­lyen lehullott az éves csapadék- mennyiség.- Talán ez az év meggyőzte azokat a termelőket, akik a csa­padékhiányt, az aszályos éve­ket, a Nefela tevékenységének tulajdonították, hogy erre nincs ráhatásunk, mondta Huszár István. Az időjárás természete­sen az üzemidőkre is hatással volt, az évi 50-60 helyett 82 be­avatkozást kellett végrehajtani. A generátor üzemidő is lényege­sen meghaladta az 5 éves átla­got, 73 órával többet működtek a generátorok, ami 12 millió fo­rintos plusz költséget jelentett az egyesülésnek. soknál akár 65 százalékos ál­lami támogatást is biztosít. a nefela Egyesülés az orszá­gos talajgenerátoros jégesőel­hárítás létrehozása érdekében december hónapban konferen­ciát szervez a Magyar Meteo­rológiai Társaság, a MTA Me­teorológiai Tudományos Bi­zottsága és a horvátországi (DMHZ) jégesőelhárítással karöltve. A biztosítótársaságok pon­tos káradatai még nem állnak a Nefela rendelkezésre, de a társaságok információi alap­ján a védett területen jóval az országos átlag alatti károk ala­kultak ki, mondta az igazgató. Az előzetes becslések alapján a mezőgazdasági kultúrákban 4 milliárd forint kármegtaka­rítást lehetett elérni, és körül­belül hasonló nagyságrendűt a lakossági károknál is. Az el­ért eredmények ellenére ezt a közhasznú tevékenységet to­vábbra is nehéz fenntartani; mivel szelektív jégesőelhárí­tást (a megye csak azon terüle­teit védik, ahol fizetik a tagsá­gi díjat) nem lehet folytatni. A 2014-es évben 53 termelő csat­lakozott a fenntartók közé, és további 300 támogató járult a mezőgazdasági termelőknek az elemi károk közül az aszály után a jégverés jelenti a legtöbb problémát. Az ország különböző tájain már többször tervezték, hogy a Nefela egyesüléssel karölt­ve, agy önállóan hozzanak létre jégesőelhárítási rendszereket. A pozitív törekvések mellett az or­szágos hálózat létrehozása előtt azonban fontos kormányzati fel­adat lenne a jégesőelhárítás fenn­hozzá a rendszer működtetésé­hez. Ezzel a Nefela egyesülés taglétszáma 900 fölé emelke­dett és további 900 szervezet, egyén, járult hozzá a rendszer fenntartásához, de sajnos még mindig sokan vannak, akik csak az előnyeit élvezik a szol­gáltatásnak. Kormányzati szinten is hat­hatós intézkedések történ­tek az elemi károk által oko­zott veszteségek enyhítése ér­dekében. Az aktív védekezést elősegítve a Földművelésügyi Minisztérium meghosszabbí­totta és felemelte a jégesőel­hárítás támogatási összegét, ez az egyesülés éves költsé­geinek körülbelül a negyven százalékát biztosítja, tájékoz­tatta lapunkat Huszár István igazgató. tartását törvényi szintre emelni. Ennek megvalósulása esetén a működő rendszer jelenlegi tagjai­nak, támogatóinak kisebb költsé­get jelentene a fenntartás. A létre­hozandó és meglévő kárcsökken­tő rendszerek állami támogatás nélkül is biztonságosan tudná­nak működni. Ez elősegítené azt, hogy a termelők, önkormányza­tok, a kamara jégesőelhárításo­kat hozzanak létre az országban. Használják Medinán a napelemeket MEDINA Működnek a napele­mek. Vén Attila polgármes­ter elmondta, az óvoda és az egykori malom épületére sze­reltek fel áramtermelő nap­elem-rendszereket, melyek használatára megkapták a szükséges engedélyeket. A te­lepülésen a középületek ener­giaellátásának költsége ezzel minimálisra csökkent. ■ B. K. Támogatói bált rendezett az egyesület bataszek Először rendezett tá­mogatói bált a Bátaszéki Felvi­dék Néptánc Egyesület szom­baton, a művelődési házban. Péter Péter, a szervezet elnök- helyettese elmondta, a költsé­geik fedezésére, főként a vise- letek beszerzésére szeretnék a bevételt fordítani. A bálon az utánpótlás és a felnőtt csoport adott műsort a támogatói kör­ből megjelenteknek, mintegy 80 vendégnek. Sokan támoga­tói jegy vásárlásával nyújtot­tak segítséget. ■ H. E. Valóban értékes volt az együtt töltött idő grábóc Szép programot szervezett a bibliotéka „Az értékes idő múlása” cím­mel. A rendezvényt a me­gyei könyvtár és a helyi ön- kormányzat támogatta. Az eseményen fellépett a decsi nyugdíjasklub egy-egy tánc­cal, majd a grábóci ifjúsági galeri egy dalcsokorral, vé­gül Ékes László, a Magyar Kultúra Lovagja, aki a Sza­vakba mentett falu címmel tartott író-olvasó találkozót. A rendezvény során - amely­re a helyi fiatalasszonyok sü­teményt sütöttek - az időse­ket is köszöntötték. ■ V. B. Kultúra és vidámság megfért Nefela: decemberben konferenciát szerveznek Egyre több megyében szorgalmazzák a kialakítását Érdemes naponta többször sarkig tárni az ablakokat egészségóvás A lakás levegőminősége légtisztítókkal javítható, de a penész és atka megszüntetésére nem alkalmas A megfelelő szellőztetésre a fű­tési szezon idején is gondot kell fordítani, máskülönben a lakás levegőjében felhalmozódik a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A ned­vesség penészgombák és por­atkák megjelenésével, ezáltal különböző légúti megbetegedé­sekkel jár. Többnyire asztmát, illetve allergiát okoz. A meg­előzés érdekében az Országos Környezetegészségügyi Intézet nyújt fontos tanácsokat. Azt javasolják, hogy amennyi­ben nincs az ablakokban légbe­vezető rés, érdemes azt beépíte­ni. A légbevezető résen át meg­induló légáram elegendő ahhoz, hogy javuljon a levegőminőség, a légszennyező anyagok és a pá­ra szintje jelentősen csökkenjen. Egyes esetekben azonban arra is szükség lehet, hogy a friss le­vegő beszívását valamilyen gépi berendezéssel oldják meg. Ám, ha a ily’ módon nincs le­hetőség a friss levegő bevezeté­sére, akkor napi többszöri szel­lőztetésre van szükség. Lehető­leg rövid ideig, de intenzíven, vagyis érdemes pár percre sar­kig kitárni az ablakokat, de azt nem ajánlott megvárni, hogy kihűljenek a falak. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a párás, szeny- nyezett meleg levegő kitódul­jon a lakásból, és helyette szá­raz, friss, tiszta levegő áramol­jon be. Rendszeres szellőztetéssel megelőzhető a penész kialakulása A Országos Környezetegész­ségügyi Intézet részéről arra is felhívták a figyelmet, hogy a fűtés megkezdése előtt fontos a portalanítás. A bútorokon, a sző­nyegekben, a kárpitozott bútoro­kon megült porban ugyanis sok, nyáron leülepedett pollen hal­mozódik fel, és ezek a fűtésnél felkavarodnak, lebegnek, légző­szervi panaszokat okoznak. E szennyeződések lerakodhatnak a fűtőtesten vagy a meleget adó klímarendszerben. Amikor ezek hosszú idő után ismét működni kezdenek, a feláramló meleg le­vegő magával ragadja a szennye­zőanyag szemcséit, amelyeket így belélegez az ember. A fűtőtes­tek letakarítása, a klímák kitisz­títtatása ezért különösen fontos. A lakás levegőminősége légtisz­títókkal is javítható. Légtisztító vásárlása előtt azonban érdemes elkérni a készülék hatékony mű­ködését bizonyító laboratóriumi tesztek jegyzőkönyvét - ha van ilyen, azt a forgalmazó be tudja mutatni. A légtisztítók elsősor­ban a por, a pollen, dohányfüst és a baktériumok szintjét csök­kentik a lakótérben, de egyes tí­pusaik a vírusok és illékony ve- gyületek, szagok kiszűrésére is alkalmasak. Penész és atka szennyeződés megszüntetésére viszont nem alkalmasak, mivel ezeknél a kiváltó okot, vagyis az épületanyag nedvesedését kell megakadályozni. ■ H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents