Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-23 / 248. szám

7 2014. OKTÓBER 24., PÉNTEK GAZDASÁG - KÜLFÖLD Felháborodás az intemetadó miatt tiltakozás A Fidesz beadott egy módosító indítványt, mely szerint 700 forint lesz a felső határ Óriási tiltakozáshullám indult el az internetadó javaslata el­len a szakmai szervezetek, az ellenzéki pártok és a civil szféra részvételével. A felhábo­rodás után az adótörvényeket még melegen üdvözlő Fidesz is már puhítana a gigabyte-on- ként 150 forintnyi adón. Éber Sándor A tervezett internetadó megfizeté­sénél is meg kellene határozni egy felső korlátot, annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszéda­lapú telefonálásra korábban elfo­gadott adótörvényben szerepel - közölte szerdán a Fidesz-frakció. A képviselőcsoport arra kérte az adótörvényeket benyújtó nem­zetgazdasági minisztert, hogy a parlamenti vita előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel az adófi­zetési felső korlát bevezetéséről. A KEDDEN BENYÚJTOTT JAVASLAT szerint jövőre az internetszolgál­tatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívá­sok, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók (magánszemélyek után 2, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és meg­kezdett percenként). Az adó mér­téke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz. A javaslat nem tiltja az adó át­hárítását a fogyasztókra, amit más hasonlók adók esetében meg is tettek a cégek. Rogán Antal frakcióvezető em­lékeztetett, a távközlési adót két éve vezette be az Országgyűlés, „az adó egyike a nagyvállalatok­ra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fize­tik”. A képviselőcsoport most is ragaszkodik ahhoz, hogy az adat- forgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslat­hoz. „Szigorú intézkedéseket ja­vaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre sem­milyen formában ne lehessen át­hárítani. A magánszemélyek elő­Amikor az információs társadalom az egész világon kialakult, igen nagy lemaradást hozhat, ha a fiatal generációk hátrányt szenvednének az adó miatt fizetéseire jutó adót a távközlési szolgáltatóknak a saját profitjuk terhére kell megfizetni” - han­goztatta Rogán. módosítás A Fidesz már be is adott egy módosítót, mely szerint az internetadó felső korlátja ma­gánszemélyeknél 700, a cégeknél 5000 forint lenne, ugyanannyi mint a telefonadónál. Ezt az ér­téket valószínűleg sokan elérik, mivel ez azt jelenti, hogy magán­emberként havi 4-5 gigabájtnyi forgalmat érnek el, a cégeknél pe­dig mintegy 30 gigabájtot. digitális szakadék Az inter- netadó ötlete már 2008-ban, az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció idején is felmerült. Akkor a Fi­desz ezt élesen ellenezte, Nyitrai Zsolt képviselő akkor azt mondta, hogy elvi alapon nem támogat­nak semmilyen adóemelést vagy új adónem bevezetését, különö­sen akkor, ha az az internetre vo­natkozik, hiszen az tovább mélyí­ti a digitális szakadékot. A kormányzat épp akkor vezet­né be az internetadót, amikor a jelenlegi trendek szerint az egész informatika kezd átállni az online szolgáltatásokra. Az adatok (már ingyenessé váló) megosztása, a kommunikáció és a dokumentu­mok kezelése, az adatok mentése, tárolása is mind online alapúvá kezd válni, egyre terjednek a „fel­hő alapú szolgáltatások”. A kor­mányfő az év elején azt közölte, Magyarországon 2018-ra minden háztartásban lesz szélessávú in­ternet. így nehéz lesz. TILTAKOZÁSOK Az internetadó ellen a Facebookon már több til­takozócsoport is megjelent, az egyik például a Százezren az in­ternetadó ellen néven. Ők számon kérik a Fidesz radikális adócsök­kentési ígéretét, miközben 27 szá­zalékra emelték az áfát. A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTE­TŐ tanács a javaslat visszavoná­sát sürgeti, mert az „ésszerűtlen, abszurd, ellentmondásos”. A leg­nagyobb vesztesek a hazai in­formációs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások, közin­tézmények lennének. Ellentmond a kormányzat szándékainak a digitális Magyarország fejleszté­seit illetően, ellentétes a digitális szakadék felszámolásával. A ta­nács szerint az adó akár évi 100 milliárdos terhet is jelenthet. Az Informatikai, Távközlési és Elekt­ronikai Vállalkozások Szövetsége is a terv visszavonására szólít fel. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZER­VEZETE szerint a tervezett inter­netadó súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az infor­mációs szabadságot, a tanítás sza­badságát, a tanuláshoz való jogot. ellenzék az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt-PM is tiltakoztak. Az LMP szerint számos előfize­tés ára akár meg is duplázódhat, mert az adóterhelést nyilvánvaló­an tovább hárítják a szolgáltatók. A MÉRTÉKADÓ VILÁGSAJTÓ ÍS igen bő terjedelemben és kritikai éllel foglalkozik a témával. Mennyit is kellene fizetni? AZ INTERNETADÓ BEVEZETÉSÉVEL egy komolyabb, 10 gigabájtos já­ték letöltése mintegy 1500forintba kerülne, egy DVD minőségű, 4-5 gigás filmé 600-750forintba. Pár ilyen film letöltése után egy inter­netes havidíjnak megfelelő össze­get kellene még fizetni az internet­használat után. Egy 25 gigás Blu-Ray lemez 3750forintba. A UPC-nél 300gigabájtban határoz­ták meg az extrém adatforgalmat, ami után 45 ezer forintot adót kel­lene fizetni. A benyújtott változat­ban nem szerepelt a Fidesz által most már követelt felső határ. Mennyi bevételt is hozna? BANAi Péter benő, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium államház­tartásért felelős államtitkára azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a táv­közlési adó kiterjesztéséből. Ezt az összeget 133 millió gigabyte-os éves lakossági adatforgalomból számolták ki. Az Index szerint ez a szám alábecsült, a BIX-en pél­dául 630 millió gigabájt lehet az éves adatforgalom, ami 95 milli­árd bevételt jelentene. Tavaly má­jusban a vezetékes szélessávú in­ternet-előfizetések becsült száma Magyarországon 2,213 millió volt. A kétgyermekes családok 2016-tól kaphatnak több pénzt Duplájára nő 2016-tól négy év alatt a két gyermekes családok családi kedvezménye - áll többek között a kedden benyújtott adó­törvényekben, mely 382 paragra­fust érint és 37 törvényt írnának át. Az összevont adóalapot csök­kentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyerme­kenként a jelenlegi 10 ezer forint­ról 2018-ra 20 ezer forintra (éven­te 2500 forinttal) emelkedik. házasságkötés fövő évtől min­den olyan ifjú pár, amelynek leg­alább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezmény­re való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adó­csökkenést eredményező mérték­ben csökkentheti az adóalapját. cafeteria lövőre kevesebbet ér majd a cafeteria, mivel nő az utána kifizetendő közteher. A bé­ren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni (a jelenlegi 35 százalék helyett), a munkáltató által szabályozott mó­don béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pe­dig 65,79 százalékot. szerencsejáték Az állam is­mét bezárja a kaput az online fo­gadóirodák előtt. A sportfogadás ezentúl a neten újra az állami Szerencsejáték Zrt. reszortja lesz, míg a kártya- és kaszinójátékok­kal a koncessziós üzemeltetésre jogot nyert cégek élhetnek. áfacsalás lövőre elektroni­kus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert vezetnek be az áfacsa­lások visszaszorítására, a az áruk valós útjának nyomon követésé­re. A kockázatos számlázási lán­colatok hatékonyabb felderítése, és a feketegazdaság visszaszorí­tása érdekében a tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatárt 2 millióról 1 millió forintra szállítaná le a javaslat. pálinka A jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfő­zés keretében előállítható párlat mennyisége, a kedvezmények csak a gyümölcstermesztő ma­gánszemélyekre vonatkoznának. A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adó­mértékének 50 százalékára vál­tozna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. Az előállított párlat utána magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizet­nie. A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezs­gő és a köztes alkoholtermék ese­tén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millióról 600 milli­óra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. befektetési alap Kiterjesztik a különadót a befektetési ala­pokra, Az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, be­vallania és befizetnie, mértéke a forgalmazói díj 25 százaléka. tyst dst mS a -fl#. Főbb adóváltozások ► Kedvezmény az első házasoknak ► Több mint 11 százalékkal nő a béren kívüli juttatások terhe ► Nem csökken a 19 százalékos nyereségadó ► Négy év alatt megduplázódik a kétgyermekesek adókedvezménye ► Korlátozzák az otthoni pálinkafőzés jogát ► Különadót kell fizetni a külföldi befektetési alapok után is ► Internetadót vetnek ki a távközlési cégekre ► Felsőoktatás is támogatható a nyereségadóból ► Bármit megadóztathatnak az önkormányzatok ► Lépések az áfacsalások megakadályozására VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYOjTf.S Szijjártó Péter a bizonyítékok feltárását kérte Washingtonban korrupció Victoria Nuland európai és eurázsiai ügye­kért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Szij­jártó Péter magyar külügy­miniszter megállapodtak abban, hogy együttműködnek a demokráciával, a korrupció­val és a beruházási légkörrel kapcsolatos aggályok orvoslá­sában - közölte az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője. Szijjártó kedden uta­zott Washingtonba, Nulanddal megvitatták az egyes jelenlegi és volt magyar hivatalos sze­mélyek új keletű beutazási tilalmát. Ezeket a tilalmakat a 7750-es elnöki proklamáció égisze alatt vezették be, amely felhatalmazást nyújt a vízum megtagadására olyan jelenlegi és volt kormányzati tisztség- viselőktől, akik közhivatalnoki korrupció részesei. A szóvivői szerint a hiteles információk a civil szervezetektől, a közér­dekű bejelentőktől és a civil társadalmi csoportoktól hozzá­férhetők. Szijjártó kijelentette, hogy a magyar-amerikai gazdasági együttműködés igazi siker- története a kétoldalú kapcsola­toknak, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a legvonzóbb befektetési kör­nyezetet biztosítsa Európában. A külügyminiszter elmondta: Magyarország nem fogadja el, hogy megkérdőjelezzék de­mokratikus elkötelezettségét és ismételten kérte, hogy az Egyesült Államok tárja fel a korrupcióvádakkal kapcsolatos bizonyítékait. Ezt az amerikai fél a jogszabályokra hivatkozva nem teheti meg. ■ Engel: illiberális keresztény­demokrácia nincs Strasbourg Magyarországon a civilszervezeteket a hatósá­gok szankcionálják, reklámadót vezettek be, az új választási rendszer pedig torz viszonyokat teremtett - fejezte ki aggodal­mát Strasbourgban Martine Reicherts az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, ahol éles szócsaták jellemezték a de­mokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetéről folytatott plenáris vitát. Az alapjogi biztos az Euró­pai Bizottság álláspontját hang­súlyozva elmondta: mindenkivel szeretnék betartatni az alapvető uniós és emberi jogi normákat. A legélesebb hangon a libe­rálisok, de velük együtt a szoc- demek és zöldek is felvetették az igazságszolgáltatás függet­lenségét, a média szabadságát, a reklámadó ügyét, s az egyes civilszervezetekkel szembeni hatósági fellépés. Sok képviselő, köztük elsőként a néppártiak többsége, azért kiállt a magyar kormány mellett, mondván, az elhangzott vádak a magyar választásokon vesztes baloldal politikai egyoldalúságából fa­kadnak. A néppárti luxemburgi Frank Engel azért kijelentette: a magyarok különleges embe­rek ugyan, de annyira nem, hogy képesek legyenek fel­találni az olyan keresztényde­mokráciát, amely illiberális. ■

Next

/
Thumbnails
Contents