Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-03 / 231. szám

2014. OKTÓBER 3., PÉNTEK 7 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ A járműgyártás huzza még mindig akivitelt EKB: kezdődik a vásáriás valutaunió Az alacsony infláció már nagyon aggasztja Draghiékat Az ukrán és az orosz gazdaságot is visszaveti a konfliktus KSH Az export 9,2, az import 9,0 százalékkal nőtt euróbán számolva júliusban az egy évvel korábbihoz képest, az előző havi 6,0, illetve 5,2 szá­zalékos növekedés után - je­lentette második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez jóval magasabb az első becslésben közölt adatok­nál: szeptember 8-án a kivitel 8,4 százalékos, a behozatal 7,9 százalékos növekedéséről adott hírt a KSH. Ez azt is jelenti, hogy a júliusi exporttöbblet 498 millió euróról, hajszálnyi­val, 482 millióra csökkent, ami 50 millióval több az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában a kivitel euróbán számolt értéke megközelítette az 50 milliár- dot és 5,1 százalékkal nőtt. Az import hasonló, 5,0 százalékos emelkedésével 3,766 milliárd kereskedelmi többlet alakult ki, 237 millióval nagyobb az egy évvel korábbinál. Az export forintban mért árszín­vonala január-júliusban 0,4 százalékkal emelkedett, az importé 0,2 százalékkal csök­kent, a cserearány 0,6 száza­lékkal javult. Magyarország a behoza­tal 75, a kivitel 79 százalékát bonyolította le az EU tagálla­maival. Az unióval folytatott export- és importüzletek ér­téke azonos mértékben, 0,5 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához képest. A kivitel és a behozatal mint­egy felét adó gépek és szállító- eszközök exportvolumene 10, az importé pedig közel azonos mértékben, 9,3 százalékkal bővült 2013 január-júliushoz képest. A kivitelben a legna­gyobb súlyt képviselő közúti jármű kivitele csaknem más- félszerese volt az egy évvel ez­előtti szintnek. Glattfelder Béla, a Nemzet- gazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért fele­lős államtitkára az adatokkal kapcsolatos közleményében kiemelte: a kormány szerint a külkereskedelmi forgalom hosszú ideje tartó bővülése a jövőben is folytatódhat, ezt támogathatja többek között a hároméves csúcson lévő ipa­ri növekedés mellett a belső fogyasztás több mint egy éve tartó növekedése is. ■ VG Tüntetések közepette ült össze az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Olaszországban döntöttek a fedezett kötvények vásár­lásáról, miközben a meg­szorítások ellen tiltakozókat j a rendőrök vízágyúval osz­latták. Hornyák lózsef Az Európai Központi Bank már két hét múlva elkezd fedezett kötvényeket vásárolni - jelen­tette be Mario Draghi, a jegy­bank elnöke a kamatdöntés utáni tájékoztatón, ahol nem változtattak a 0,05 százalékos irányadó rátán. Draghi kiemel­te, hogy az euróövezet országai között növekvő különbsége­ket lát a monetáris kondíciók­ban. Mindez azt jelzi, hogy a transzmissziós mechanizmus javítására van szükség, vagyis arra, hogy az EKB monetáris politikája minden országban egyaránt hatékony legyen. A vásárlások minimum két éven keresztül tartanak, ami megnö­veli az EKB mérlegét is. A köz­ponti banknak az a célja, hogy az élénkítő programok előtti 2 ezer milliárd euró körüli mérle­gét 3 ezerre pumpálja fel. Draghi azt mondta, a kor­mányzótanácsban egyetértés van arról, hogy további mone­táris ösztönzést - nem konven­cionális eszközöket - vessenek be, ha szükségessé válik. Azt azonban nehéz elhinni, hogy Jens Weidmann, a tanács né­met tagja is így gondolja, hi­szen ő eddig elzárkózott az élénkítéstől. A fedezett eszközvásárlási program Görögországon és Cip­ruson is segíthet, de az EKB fel­tételekhez köti ezen országok­ban a beavatkozást. Nem is lett volna sok értelme a lazításnak, ha nem vásárolnak „bóvli” esz­közöket, hiszen így kimarad­tak volna a programból a leg­nagyobb bajban lévő országok. A fedezett kötvényekre és az eszközfedezetű értékpapírokra - amelyekről később határoz­nak - összesen 1000 milliárd euró áll rendelkezésre. Az euró árfolyama jelentősen ingadozott Draghi szavaira, de A jelenlegi folyamatok sze­rint az alapkamat a mostani, 2,1 százalékos szintjén ma­rad a jövő év végéig - mond­ta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio konferenciáján. Ki­emelte, a jegybank megala­pozottan csökkentette az alapkamatot az elmúlt idő­a közös európai deviza nem ért el új kétéves mélypontot a dol­lárral szemben. Az euró végül még kissé erősödött is, miköz­ben a tőzsdeindexek lefelé vet­ték az irányt. Az EKB-n folyamatosan nö­vekszik a nyomás, hiszen az inflációval egyre nagyobb a baj. Draghi is kiemelte, hogy a korábbinál alacsonyabb inflá­ciót várnak, mindez pedig azt jelenti, hogy már középtávon is komoly nehézségekbe ütközik a 2 százalékos cél elérése. Sze­rinte a gazdasági növekedés visszatérésével sikerülhet újra elérni a célt, a bővülés azonban egyelőre vérszegény, ráadásul a valutaunió országai között is komoly eltérések figyelhetők meg. Szeptemberben 0,3 száza­lékra, ötéves mélypontra süly- lyedt az infláció az előző havi 0,4-ről, vagyis az EKB 2 száza­szakban. Elemzők szerint ahhoz, hogy az MNB-nek ne kelljen kamatot emelni a jö­vő év közepén, erőteljes lazí­tásra lesz szükség az EKB részéről is. A Fed jövőre emelni fogja a 0-0,25 száza­lékos kamatrátáját, ami tő­kekivonást okozhat a feltö­rekvő piacokról is. lékos célja továbbra is veszély­ben van. Leginkább az energia­árak 2,4 százalékos csökkené­se húzza le az indexet, pedig az euróövezetben nincs is rezsi­csökkentés. Draghi már nem csak az energiaárakra hivatko­zik, elismerte, hogy az infláci­ót a magas munkanélküliség is mérsékli. A legerősebb fegyver egy pénznyomtatási program len­ne, ezt azonban nem veti be az EKB. A válság tapasztalatai sze­rint az állampapír-vásárlás a leghatásosabb a defláció elkerü­lésére és a gazdaság élénkítésé­re. Draghi arra a kérdésre, hogy vesznek-e majd állampapír, nem válaszolt érdemben. Végső soron az látszik, hogy az EKB tényleg hajlandó sok mindent megtenni az euró megmentésé­ért - ahogy Draghi két éve ígér­te -, de már az alapvető célja, a 2 százalékos infláció eléréséhez is túl kellene lépnie a hagyomá­nyosnak tekintett monetáris politikai eszközökön. A pénz­nyomtatás legnagyobb ellen­zője Jens Weidmann, a fiskális megszorításokat pedig Angela Merkel és pénzügyminisztere Wolfgang Schäuble erőlteti rá a valutaunióra. Ezzel a politiká­val a költségvetések stabilizálá­sa mellett sikeresen taszították a defláció és a recesszió szélére az euróövezetet, ami ellen Ná­polyban tüntettek. Az MNB nem emelne kamatot recesszió Várhatóan nyolc százalékkal csökken Ukrajna hazai összterméke (GDP) idén a kelet-ukrajnai harcok miatt - közölte a Világbank ukrajnai főképviselője. Egy másik nem­zetközi szervezet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Ukrajnában az idén sú­lyos, és jövőre is mély recesszi­ót vár. A bank elemzői 2014-re 9 százalékos, 2015-re további 3 százalékos ukrán GDP-zuha- nást jósolnak. A konfliktus negatívan be­folyásolja az orosz gazdaságot is. A Moszkva által - az uniós gazdasági büntetőintézkedések elleni retorzióként - augusz­tus elején bevezetett élelmi­szer-behozatali tilalom miatt jelentősen emelkednek az árak Oroszországban - közölte An­ton Sziluanov orosz pénzügy- miniszter a moszkvai nemzet­közi befektetési fórumon. Az orosz jegybank elnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy az idén nyolcszázalékos lehet az infláció, vagyis nem tudják tartani az ötszázalékos célt. Elvira Nabiullina és Szi­luanov abban mindenesetre egyetértenek, hogy nem sza­bad változtatni az inflációs célon, mivel a pénzromlás gyorsulásának hátterében rövid távú tényezők vannak. Az embargón kívül rubel gyengülése jövőre is befolyá­solhatja az oroszországi árak emelkedését, de egyelőre nem vizsgálják felül az előrejelzé­süket, amely szerint 2015-ben 5,5 százalékos inflációval szá­molnak. ■ VG Visszaeső import Ukrajna 85,9 százalékkal csökkentette gázimportját augusztusban a tavalyi év azonos hónapjához képest és visszaesett a gázbehoza­tal az első nyolc hónapban is. Az ukrán energiaügyi minisztérium adatai szerint a múlt hónapban 403,5 mil­lió köbméterre esett a gáz­import. Oroszország június 16-án állította le a gázszál­lítást Ukrajnának. Az or­szágban tavaly 20,4 milli­árd köbméter földgázt ter­meltek és 27,9 milliárd köb­métert importáltak. Nem győzte meg az EP-képviselőket Navracsics Tibor meghallgatás A magyar politikusnak írásban kell válaszolnia a frakciók újabb kérdéseire Újabb kérdéseket tesznek fel Navracsics Tibornak az Euró­pai Parlament (EP) kulturális bizottságának képviselői, akik a csütörtök esti meghallgatás nyomán nem döntöttek arról, támogatják-e a biztosjelöltet. A magyar politikus az új Európai Bizottság oktatásért, kulturá­lis, ifjúsági és uniós polgársági ügyekért felelős tagja lehet, ha a képviselők erre rábólintanak. A néppárti jelölt ellen azonban a liberálisoknak, a szociálde­mokratáknak, illetve több ki­sebb csoportnak is kifogásai vannak. A frakciók tegnap dél­utánig újabb két-két kérdést intézhettek Navracsicshoz, aki­iek hétfőig írásban kell választ adnia ezekre, a képviselők ezt követően szavaznak a támoga­tásáról. Az EP-nek és a bizott­ságnak ugyanakkor nincs le­hetősége vétót emelni egy-egy jelölt ellen, a plenáris a testület egészéről szavaz majd, várha­tóan október 22-i ülésén. Ha a jövő héten sem győzi meg a politikus a szakbizottságot, elv­ben elképzelhető személycsere, illetve az, hogy új, esetleg szű­kített portfolióval bízza meg őt a bizottság luxemburgi elnöke. (Ez történt 2004-ben Kovács Lászlóval.) A magyar politikus szerda esti meghallgatásán hat célt vázolt fel az oktatással és az ifjúságpolitikával kapcsolat­ö 9 Navracsics a meghallgatáson ban. Beszélt többek között arról, hogy el akarja érni, az európai egyetemek a legjob­bak között legyenek a világon, illetve, hogy a fiatalokat be akarja vonni a politikakészí­tésbe. A volt külügyminiszter, aki a második Orbán-kormányban az igazságügyi tárcát vezette, több kérdést kapott miniszteri tevé­kenységével és a hazai belpoliti­kai viszonyokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta: több vitás kér­désben - például a sokat bírált médiatörvény ügyében - tett arról, hogy a magyar jogszabály összhangba kerüljön az európai normákkal. Visszautasította, hogy ne lenne elkötelezett eu­rópai. Mint mondta: ő akkor is kiállt az európai integráció mellett, amikor az nem volt kü­lönösebben divatos Magyaror­szágon. Navracsics ugyanakkor igyekezett elhatárolódni min­den olyan kérdésről, amely azt firtatta, Orbán Viktor korábbi helyettese a magyar kormány- politika vonalát követné-e uniós biztosként. ■ VG Alku része a támogatás? A MEGHALLGATÁSOK legrázó- sabb napja, a szerdai nem oko­zott meglepetést: Navracsics Tiboron kívül a brit Jonathan Hill sem győzte meg az EP szakbizottságát A politikus­nak a pénzügyi szolgáltatások felügyeletét szánta Jean-Claude Juncker, a jelölést korábban is éles bírálatokkal illették a frak­ciók, újabb meghallgatása szintén a jövő hét elejére várha­tó. A legtöbb kritika a spanyol Miguel Arias Canete jelölését érte. Neki az energiaügyeket szánta Juncker, holott családja több olajcégben is érdekelt Az őjelölésének jóváhagyását for­rások szerint a szocialisták at­tól tették függővé, hogyan érté­kelik meghallgatásán Pierre Moscovicit A gazdasági és pénzügyi posztra szánt francia politikus jóváhagyásáról lap­zártánkig nem döntöttek az illetékes bizottság tagjai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents