Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-20 / 245. szám

2014. OKTÓBER 20., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 Negyedszázados a segítők képzése vágyálom Az lenne a jó, ha nem lenne szükség hazánkban szociális munkásokra Kocsis Erzsébet kezdetektől részt vett a képzés elindításában Stratégia: a helyi szereplők véleményére is szükség van szekszárd Második alkalom­mal tartottak workshopot a na­pokban a Vármegyeházán a Nemzeti Intelligens Szakosodá­si Stratégia (S3) kapcsán. Első körben, szeptember 15-én meg­határozták a megye fejleszté­si prioritásokat. A mostani talál­kozó célja az volt, hogy vélemé­nyezzék az első körben megha­tározott fejlesztési irányok alap­ján elkészített nemzeti S3 doku­mentumot. Erre azért van szük­ség, mert a 2014-2020-as Euró­pai Uniós tervezési időszakban kutatás-fejlesztésre és innováci­óra (KFI) hazánk várhatóan több mint 700 milliárd forint Európai Unió által társfinanszírozott tá­mogatást költhet el. A támogatá­sok folyósításának egyik feltéte­le, hogy az egyes területi egysé­gek gazdasági és kutatási terüle­teken szakosodjanak, mely irá­nyokat nemzeti intelligens sza­kosodási stratégiába (S3) szük­séges foglalni. Ilyen szakoso­dás az egészséges társadalom és jólét, fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák, tiszta és megújuló energiák, fenntartható környezet, egészséges helyi élel­miszerek, agrár-innováció. ■ A cél, hogy a stratégia- készítésbe a helyi gazda­ság, társadalom képvise­lői is bekapcsolódjanak Magyarország S3 tervezési fo­lyamatait a Nemzeti Innováci­ós Hivatal koordinálja. A straté­gia készítés fontos része, hogy a munkába a helyi gazdaság, tár­sadalom képviselői az S3 terve­zet véleményezésével is bekap­csolódjanak. A fejlesztési irányo­kat úgy kellett kijelölni, hogy a helyi szereplők a térségi gazda­ság és társadalom változásainak folyamatos elemzésével, az érin­tettek széles körének aktív rész­vételével, hozzanak meg a tér­ség szempontjából tartós fejlő­dést eredményező döntéseket. A Nemzeti S3 dokumentum terve­zetével kapcsolatosan lehetőség nyílik a véleményezésre: a me­gyei workshopokon, és a straté­giai egyeztető felületen (www. s3magyarorszag.hu) is, amelyen október 3-tól október 17-ig továb­bi, a stratégia tervezet pontosí­tásával kapcsolatos javaslatokat várnak minden érintettől, minél szélesebb körben. ■ V. B. Sokat változtak negyed­század alatt a hallgatók és az oktatók. Mielőbb szükség lenne a szociális munkások, szociális szférában dolgozók életpályamodelljének beveze­tésére. Ihárosi Ibolya szekszárd Huszonöt éves a szociális munkás képzés a PTE Illyés Gyula Karon. Ko­csis Erzsébet, vagy ahogy min­denki ismeri Liza, a kezdetek­től részt vesz ebben a munká­ban. Azóta nappali és levelező tagozaton összesen körülbelül háromezer szociális munkás végzett az intézményben. Mi­vel kötelező alaptantárgyakat oktatott, valamennyien talál­koztak is vele tanulmányaik során. Az évforduló alkalmá­ból nagysikerű, reggeltől es­te fél hatig tartó konferenciát szervezett az Iskolaszövetség, vagyis a Magyarországi Szoci­ális Szakemberek Képzéséért Egyesület, - amelynek Kocsis Erzsébet az elnöke - és az Ily- lyés Gyula Kar. A konferencián több nézőpontból tekintették át az elmúlt 25 évet. A képzés a Közművelődési Tanszék keblén indult. Kezdet­ben rajta kívül főállású okta­tó volt, az akkor már a főisko­lán tanító Lovász Zsuzsa pszi­chológus és Soponyainé Urbán Irén, aki andragógiát (felnőtt- képzés) tanított, majd ő is el­végezte az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem másoddiplo­más szociológia szakát. Főtit­kár volt akkoriban a főiskolán Szöllősi Gábor, s kívülről jött Papp Győző is, akik szintén a Ferge Zsuzsa nevével fémjel­zett képzésre jártak. Vezető­jük Jánosi György, a későbbi képviselő, akkor főigazgató-he­lyettes volt.- Nagyszerű érzés volt részt venni valami újnak a létreho­zásában, kialakítani valami szépet és hasznosat, úgyszól­ván a semmiből, s ráadásul nagyszerűen tudtunk együtt dolgozni a kollégákkal, mond­ta Kocsis Erzsébet a hőskorról. Kezdetben a tanagyag nagy ré­sze fordítás volt, amelyhez per­sze hozzátette a magyar szak­ma is a hazai sajátosságokról szóló részt. Sok külföldi oktató Névjegy KOCSIS ERZSÉBET Gyönkön szüle­tett, az érettségi után ott kezdte pedagógus pályáját képesítés nél­küli tanítóként. A főiskola elvégző-. se után az ifjúsági mozgalomban dolgozott, közben elvégezte az EL­TE szociológia szakát szociálpoliti­ka szakiránnyal. Ferge Zsuzsa ajánlásával került az akkor még Kaposvári Tanítóképző Főiskola Kihelyezett Tagozatán induló kí­sérleti szociális munkás képzés kezdő csapatába, 1989-ben. Okle­veles szupervtor. Szakterületei: helyi szociális ellátórendszerek, helyi közösségek, szakmai etika. Negyven év munkaviszony után tavaly novemberben ment nyugdíj­ba, mint főiskolai docens, intézeti vezető koordinátor, de ma is vezet egy-egy kurzust, s ezt a jövőben is vállalja. Elnöke az Iskolaszövet­ségként emlegetett Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesületnek A munka és a köz­élet mellett alig maradt szabadide­je, azt a barátokkal, a családdal töltötte és olvasással töltötte, egy ideje a Liszt Ferenc Pedagóguskó­rusban énekel. érkezett Magyarországra, így Szekszárdra is, hogy átadják a tapasztalataikat. Sokat segí­tettek a tananyag építésében azon intézmények szakembe­rei, amelyben a tereptanulmá­nyaikat végezték a hallgatók.- Mi mindig azt mondtuk, hogy a szociálismunkás-kép- zés gyakorlat-orientált képzés. Maga a tudomány is a gyakor­latból építkezik, alapja az em­pirikus tudás. Az oktatás kö­rülbelül 40 százaléka terep- gyakorlat, mondta Kocsis Er­zsébet. Arra a kérdésre, hogy mennyit változik az idők folya­mán a hallgatók, az válaszol­ta, hogy nagyon sokat, mint ahogy általában változott a vi­lág és benne a fiatalok. Az el­ső évfolyamokra jelentkezők még semmit sem tudtak erről a szakmáról, volt bennük egy jó adag kíváncsiság, érdeklő­dés, majd lelkesedés is szak­ma iránt. Más volt közösség is, mert az elején délutáni, esti közös programokat is szervezetek maguknak oktatók és hallga­tók. Filmeket néztek, beszél­gettek, tea, vagy forralt bor mellett. - Családias hangula­tú volt a képzés, ezzel azt is közvetítettük a diákoknak, hogy a szociális munka lénye­ge a partnerség. E segítő szak­ma csak akkor működhet, ha a felek partnernek tekintik egy­mást, fogalmazott a szakem­ber. Nyilván senkit sem lehet akarata ellenére megváltani. Nagy volt a nyitottság a diákok részéről a társadalmi problé­mák iránt, az órákon renge­teget kérdeztek. Egy idő után már nemcsak a kíváncsiság, az érdeklődés hozta ide a hall­gatók egy részét, hanem oly­kor csak az, hogy legyen va­lamilyen diplomájuk. Fordula­tot jelentett az is, amikor meg­szűnt a felvételi, ahol elsősor­ban nem a lexikális tudást kér­ték számon a diákoktól, hanem a nyitottságot és szociális érzé­kenységet is figyelték. Ugyanakkor a szekszárdi szociális munka szakra jelent­kezők közül sokan maguk is hátrányos helyzetű környezet­ből érkeznek, jellemzően Tol­na, Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyéből. Régebben működött Székesfehérváron kihelyezett tagozat, ahova so­kan jártak Budapestről, Győr­ből, Komáromból, s jól látható volt, hogy merőben más kör­nyezetből, más szemlélettel és tudással rendelkeztek. Ami a szakma társadalmi presztízsét illeti, Kocsis Erzsé­bet azt mondta, soha sem érez­te úgy, hogy megfelelő helyre került volna a szociális munka a szakmák rangsorában. Hoz­zátette azt is, hogy ez kisebb mértékben azon is múlik, hogy mennyit harcolnak ki maguk­nak az e körben dolgozók mun­kájukkal, illetve szakmai szer­vezeteik révén. Egy korábbi fellendülés ellenére ma ismét küzdeni kell, például azért is, hogy egyáltalán legyenek az is­kolákban szociális munkások. A jogszabályi háttér sem min­denben megfelelő, hiába mond­ják a szakmai szervezetek évek óta, hogy szigorúbban kellene szabályozni azt, hogy az effaj­ta szaktudást igénylő munka­körbe csak szociális munkást lehessen alkalmazni. Ami a jövőt illeti, az utób­bi években annyian jelentkez­tek az egész országban szoci­ális munkás szakra, mint a fénykorban Szekszárdra. Eh­hez a helyzethez az is hozzá­járult, hogy két éve már csak legalább egy tantárgyból meg­szerzett emelt szintű érettségi­vel lehet jelentkezni. Az okok között szerepel az is, hogy a társadalomtudományok terü­letén csökkent az államilag fi­nanszírozott helyek száma, s erre a területre általában olya­nok jelentkeznek, akiknek a családja nem tudja megfizet­ni, még a szándékosan alacso­nyan tartott költségtérítés ősz- szegét sem. Némiképp bízta­tó, hogy hallani lehet arról, miszerint tervezi a kormány­zat a szociális szférában dol­gozók életpálya-modelljének a bevezetését is. Ma ugyanis elő­fordul, hogy a szociális mun­kásnak nem több a jövedel­me, mint annak, akit valami­lyen szempontból segíteniük e kell. Végül egy fontos gondolat, amit Kocsis Erzsébet mondott: Az lenne az igazán jó, ha egyál­talán nem lenne szükség szoci­ális munkásokra se óvodában, se iskolában, se az idősgondo­zásban, se munkanélküli ellá­tásban, se a hivatalokban, se a kórházakban. HIRDETÉS MŰTRÁGYA 0 * AGROKERN Műtrágya megnevezése Kiszerelés (zsák) Bruttó fogyasztói ár (Ft/zsák) Bruttó egységár (Ft/kg) NPK MŰTRÁGYÁK Lubofos NPK 5-10-25 50 kg 7 600 Ft 152 Ft Lubofos 12 NPK 0-12-20 50 kg 6 200 Ft 124 Ft Lubofos NPK 0-14-24 50 kg 6 800 Ft 136 Ft NPK 4-20-20 50 kg 8 100 Ft 162 Ft NPK 15-15-15 50 kg 8 500 Ft 170 Ft EGYÉB MŰTRÁGYÁK MAP (NP) 11-52 50 kg 10 800 Ft 216 Ft DAP (NP) 18-46 50 kg 10 400 Ft 208 Ft Kálisó 60% 50 kg 7 600 Ft 152 Ft Szuperfoszfát (18P+12S) 50 kg 5 800 Ft 116 Ft NITROGÉN MŰTRÁGYÁK Pétisó 27% 50 kg 5 750 Ft 115 Ft Ammónium-nitrát 34% 50 kg 6 750 Ft 135 Ft Raktár nyitva tartása: hétfőtől péntekig 7-14 óra között Bankkártyával is fizethet! Elérhetőségünk: Agrokern Kft. raktára, 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 120. (volt Volán buszbontó, 2. kapu). Telefon: 30/943-4797 Növényvédő szer • Tápanyag utánpótlás • Vetőmag Betakarítanak, szántanak, vetnek a gazdálkodók tolna megye Jól haladnak az őszi munkákkal a gazdálko­dók, tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Agrárkamara. Tolna megyében a napraforgó beta­karítását már befejezték, idén 30 681 hektáron vetettek be­lőle, a hektáronkénti termésát­lag 3,55 tonna lett. Az ország­ban ebből a növényből 615 ezer hektáron vetettek és 2,67 ton­nás átlaggal takarították be. A kukorica vágása lassabban ha­lad, országosan 1 millió 224 ezer hektáron vetettek belőle, Tolnában 105 ezer hektáron, a betakarított terület 20 száza­lék körül van, a megyei átlag 7,3 tonna, az országos 6,9 ton­na, hektáronként. A már felsza­badult területeken az őszi veté­sű növényekkel is foglalkoznak a gazdák, repcéből 11 ezer hek­tárt vetettek, őszi árpából 5900 hektárt, de a terv 9700 hektár, rozsból pedig 700 hektár. Az őszi búza vetése is megkezdő­dött, a tervek szerint 44 ezer hektáron vetnek ebből a nö­vényből, eddig 9 ezer hektáron fejezték be a munkát. A talaj minősége kiváló, hi­szen csapadék is volt bőven szeptemberben, így a tavaszi vetések alá is elkezdték a ter­melők a talaj-előkészítést mély­szántással. Tolna megyében a 110 ezer hektárnyi területből eddig 11 ezer hektáron fejezték be a mélyszántást. ■ M. I. HIRDETÉS Jli Mii Wfll* Id'll készszönyey F</tíb helyett www.profipadlo.hu Profi Padló Lakberendezés Bonyhád, Dózsa Gy. u. 2/B. Tel.: 74/453-881 Boltjaink: Dombóvár, Adv E. u. 46. Tel.: 74/464-722 Pécs, Siklósi u. 22. Tel.: 72/222-378 PlfSt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents