Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-10-19 / 40. szám

13 2014. OKTÓBER 19., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Majdnem megbékélt a filmszakma mustra A békeidőket idézte a Magyar Filmhét megnyitója, de Pálfi nem rendez Toldit A filmhét ma ér véget, díjkiosztót az idén nem tartanak. Lesz azonban magyar filmdíj, amit jövőre adnak át. Egy filmtörténeti kuriózum­mal, a Casablanca rendező­jének, Kertész Mihálynak 100 éves, felújított filmjének bemutatójával kezdődött az első Magyar Filmhét, amely csütörtökig a filmszakmai megbékélés ünnepe volt. Akkor kiderült, hogy a Filmalap nem támogatja Pálfi György grandiózus filmtervét. VR-összeállítás A filmszakma megbékélt az új filmfinanszírozási rendszerrel - vonhatta le a sajtó a következ­tetést az első Magyar Filmhé­ten megszólaló alkotók szavai­ból. A békés ünnep hangulata leginkább a hétfői megnyitón, a Művészetek Palotájában volt érezhető, ahol egy filmtörténe­ti ritkaságot, Kertész Mihály | A tolonc című 100 éves, felújí- 5 tott, digitalizált filmjét vetítet- = ték. A mozgóképet 10 éve talál- | ták meg a New York-i Magyar Intézet pincéjében - idézte fel a megnyitón a film sorsát Ha­vas Ágnes, a Magyar Nemze­ti Filmalap vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a gyúlékony nitrokópiát repülőn nem is le­hetett hazahozni, ezért a Duna Televízió akkori elnöke, Cse- lényi László hajóval hozatta el Portugáliába, majd onnan autó­val Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Filmarchívum gon­doskodott felújításáról. A meg­nyitón Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező emlékez­tetett: A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film. Az MTI tudósításában Szabó István ki­emelte: a 2006-ban fellelt, szin­te teljesen tönkrement cellu­loidszalagokon, A tolonc egyet­len létező kópiáján Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszere­pében látható. A százéves film felújítására és digitalizálására a Magyar Nemzeti Filmalap 14 millió forintot fordított. (A fil­met nagy sikerrel mutatták be csütörtök este a lyoni Lumiére Filmfesztiválon, a bemutató után több nemzetközi fesztivál képviselője meghívta program­jába az alkotást.) A filmhéten az elmúlt három és fél év filmtermését, 332 alko­tást vetítettek, összesen 12 ezer 620 percnyit: 105 dokumen­tumfilm, 87 fikciós rövidfilm, 62 animáció, 36 ismeretterjesz­tő film, 26 egész estés játékfilm és 16 tévéjátékfilm került vá­szonra. A mustrát több premier is gazdagította: Török Ferenc Senki szigete című romantikus komédiája, Tolnai Szabolcs Az erdő című magyar-szerb kopro­dukcióban készült drámája, N. Forgács Gábor legutóbbi filmje, SOK-SOK FILMMEL, valamint arcfestéssel, ujjbáb- és homok- képkészítéssel is várja a gyere­keket a hétvégén a Magyar Filmhét a Cinema City MOM Park moziban. Vetítik a Tüske­vár című ifjúsági filmet, vasár­nap délután pedig azAl-es animációs blokkban Horváth Mária rendezésében látható Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című meséjének adaptációja és a Cigánymesék sorozat egyik epizódja. Rófusz Ferenc, Kossuth- és Oscar-dí­a Pillangók, Kincses Réka első játékfilmje, a Szex, szülőföld és más kellemetlenségek, emellett végre a nagyközönség is meg­tekinthette Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagya­rázhatatlan című alkotását. A filmhéten újra vetítettek korábban már bemutatott mű­veket is, köztük az idei magyar Oscar-nevezést, a Fehér istent, Szász János, A nagy füzetét, Bo- dzsár Márk Isteni műszakját, Deák Krisztina Aglaja című filmjét vagy Császi Ádám Vi­jas animációs rendező Hoppi mesék című rajzfilmsorozata az 2-7 éves korú gyerekeknek szól, Goda Krisztina és Udvar- di Jenő animációiban pedig Berti, a rózsaszín barika izgal­mas kalandjait követheti nyo­mon a közönség. Szintén eb­ben a válogatásban lesz látha­tó Szoboszlay Péter, a Gyere­kek vörös tájban című animá­ciós filmje, amelyben a rende­ző a 2010-es vörösiszap ka­tasztrófának állít emléket. VASÁRNAP DÉLELŐTT 26 Bogyó harsarok című alkotását, emel­lett olyan közönségfilmek is újra vászonra kerültek, mint a Megdönteni Hajnal Tímeát és a Corning Out. Csütörtökön vetítették a Sza­badesés című filmet, amellyel Pálfi György három díjat is el­nyert az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon. A Filmalap pont erre a napra időzítette, hogy bejelentse: nem támogatja a Hukkle és a Taxi- dermia rendezőjének grandió­zus filmtervét, a Toldit, amely­és Babóca epizódot nézhetnek meg a gyerekek, utána pedig ismét lepereg azAFes animá­ciós blokk, benne az Észter- lánc című filmmel. Délután ve­títik a versfilmek sorozatot, amely animációs rövidfilmek . formájában dolgoz fel kortárs magyar gyerek verseket. SZINTÉN DÉLUTÁN kerül a vá­szonra Mátyássy Áron Bero- sált a rezesbanda című gyer­mekfilmje, este pedig Bernáth Zsolt Sherlock Holmes nevé­ben című alkotását vetítik. nek 2013-ban még 900 millió forintnyi támogatást szavazott meg. Azóta a film költségveté­se 2,5 milliárd forintra nőtt, a tárgyalások .pedig elhúzódtak. Sajtóhírek szerint a konflik­tus hátterében a bizalmatlan­ság volt, a filmipari kormány- biztos, Andy Vájná nem bízott abban, hogy a művészfilmes háttérre] rendelkező alkotó meg tudná rendezni az akció­jeleneteket, amelyekért - mint lapunknak korábban elmondta - Pálfi az egész filmtervet ki­találta. A másfél éve tartó'álló­háborút végül a rendező törte meg: közölte, ha a Filmalap október 15-ig nem dönt a film- tervről, akkor lezártnak te­kinti az együttműködést. Egy nappal később a szervezet ki­adta szűkszavú közleményét, amelynek indoklásában kitért arra is, hogy a döntőbizottság szerint még nincsenek meg a feltételei annak, hogy egy ilyen magas összegű támogatás mel­lett olyan filmalkotás szüles­sen, amely művészi színvonala mellett széles közönséget is ké­pes megszólítani. A filmalap közleményére a Filmművészek Szövetsége is reagált: „primitív és arrogáns” nyilatkozatnak nevezte a fil­mes szervezet közleményét. „Ez a nyilatkozat ugyanis a teljes bizalmatlanságról szól, kiskorúsítani kívánja a rende­zőt, semmibe veszi az alkotó fantáziáját, és kordába akarja zárni a szabad szellemet. Ezt minden körülmények között el kell utasítanunk” - írta a Tarr Béla filmrendező által vezetett szövetség, felszólítva a döntő- bizottságot, hogy vizsgálják felül álláspontjukat és ne aka­dályozzák tovább a Toldi meg­valósítását. A filmhét egyébként ma ér véget, díjkiosztót az idén nem tartanak. Lesz azonban ma­gyar filmdíj: a mustra társszer­vezője, a nyáron megalapított Magyar Filmakadémia tagjai szavaznak majd 11 műfaji és 6 alkotói elismerésről, amelyeket várhatóan februárban fognak átadni. így azok az alkotások is versenybe szállhatnak, ame­lyeket még az idén bemutat­nak. Ezek között van például Hajdú Szabolcs Délibáb című westernje vagy Fazekas Csaba zenés vígjátéka, a Swing. A záró hétvége a gyerekeké, vasárnap Bogyó és Babóca a főszerepekben ' HÍRSÁV Christian Bale játszhatja Steve Jobsot Christian bale, aki Batmant és Mózest is eljátszotta már, most az Apple-alapító, kul­tikus életművet maga után hagyó Steve Jobs szerepé­re készül egy új életrajzi filmben. Az új Jobs-filmet Aaron Sorkin forgatóköny­véből Danny Boyle rendezi. A produceri feladatokon Scott Rudin, Mark Gordon és Guymon Casady oszto­zik. A főszerepre korábban Leonardo DiCaprio is szóba került. Először hazánkban Eötvös Péter operája először MUTATJÁK be Ma­gyarországon Eötvös Péter Lady Sarashina című ope­ráját vasárnap este a Zene- akadémia Solti-termében. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál záró napjain bemutatott opera a főszerepét a japán szoprán, Imaj Ajane alakítja, míg az egyenként számos szerepet magára öltő énekes triót Josida Makiko (szoprán), Zavaros Eszter (mezzoszop­rán) és Maurice Lenhard (bariton) alkotja. Affleck és Damon sci-fi-sorozatot készít FUTURISZTIKUS ügynöksoro­zaton dolgozik Matt Damon és Ben Affleck: a Good Will Hunting sztárjai a SyFy te­levíziós csatorna számára készítik a filmet. Az Incor­porated című sorozat egy férfiról szól, aki egy nagy- vállalatok által irányított világban fellázad a rendszer ellen. A forgatókönyvet a spanyol testvérpár, David és Alex Pastor írja. Arnulf Rainer-kiállítás a Nemzeti Galériában A MA ÉLŐ egyik legjelen­tősebb osztrák képzőmű­vész munkáiból válogat a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Arnulf Rainer 85 című kamaratárlata, amely­hez kapcsolódva Tisztelet Arnulf Rainernek címmel Gaál József, Kovács Péter, Nádler István és Szikszai Károly saját munkáikkal köszöntik a mestert. A tár­lat január 4-ig látogatható. Budapestre érkezett Vermeer egyik főműve KICSOMAGOLTÁK Johannes Ver­meer Az asztronómus című, 20 milliárd forintra biztosított fest­ményét pénteken a Szépművé­szeti Múzeumban. Az alkotás a Rembrandt és a holland „arany évszázad” című kiállításon lesz látható október 31-től. Ilyen át­fogó tárlat a holland festészet virágkoráról és benne az egyik legkiemelkedőbb géniuszáról, Rembrandtról, soha nem nyílt Magyarországon - mondta el az MTI-nek Az asztronómus kicso­magolásán Baán László, a Szép- művészeti főigazgatója. A több mint 100 festő 178 alkotását felvonultató tárlatra 20 Remb- randt-festmény érkezik, ezzel a kiállítás a holland mester egész életművét átfogja egy 17 éve­sen festett korai festménytől a legutolsó önarcképig. Vermeer- től három munka érkezik, ami jelentős szám, ráadásul Ver- meer-festmény magyarországi múzeumban eddig még sosem volt látható. A holland kiállítás 2015. február 15-i zárásával a Szépművészeti épülete is búcsú­zik a közönségtől egy időre, fel­újítás miatt. A rekonstrukció so­rán többek között helyreállítják a hetven éve romos állapotban lévő Román csarnokot is, hogy a 2018-as nyitástól a Schike- danz-palota a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Mú­zeum régi mestergyűjteménye­ként működhessen tovább. ■ Pintér Béla Új darabja. Bárkibármikor címmel mutatta be a Színházi Kritikusok Céhének díjával kitüntetett Pintér Béla és társulata az új da­rabját a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A törté­net főhőse egy ötvenes éveiben járó özvegyember, Kovács József, aki egy drogrehabilitációval foglalkozó nemzetközi intézet magyarországi képviseletének vezetője. A főbb szerepekben Csákányi Eszter, Friedent­hal Zoltán, Pintér Béla, Roszik Hella és Szamosi Zsófia látható. Korlátozzák a látogatók számát a Sixtus-kápolnában A világ legismertebb kápolnájá­ban, a Sixtus-kápolnában októ­ber 30-án új világítási rendszer lép működésbe, ezenkívül ter­vezik a látogatók létszámának csökkentését is. A térben hét­ezer LED-világítótéstet helyez­tek el, amelyek mostantól nem kizárólag a Michelangelo fes­tette főoltár freskóját, hanem a mennyezeten és a többi falon le­vő festményeket is megfelelően fogják megvilágítani. A Sixtus-kápolna új szellőző­berendezést is kap, amely zaj nélkül képes cserélni a zárt ká­polnatér levegőjét a legapróbb porszemcsék és más szennye­ződések kiszűrésével. A rend­szer ezen kívül szabályozza a hőmérsékletet, a páratartalmat és a kápolna látogatói által ki­bocsátott szén-dioxid szintjét is. Hamarosan új háromdimen­ziós virtuális látogatásra is le­hetőség nyílik, ezzel a látoga­tók, amikor az igazi kápolnába belépnek, már tudják, mire hol figyeljenek - mondta Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója, aki bejelentette, hogy a kápolna freskói állágának megőrzéséhez a látogatók szá­mának korlátozása is szükséges. A Sixtus-kápolnának évente hat­millió látogatója van: a turista- szezonban a létszám eléri a napi húszezret, ami azt jelenti, hogy a kápolnában egyszerre akár két­ezer ember is tartózkodik. ■

Next

/
Thumbnails
Contents