Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

3 2014. OKTÓBER 1., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Nem engedték ki a honosítási ügy gyanúsítottjait szekszárd Az ügyészi indít­ványnak megfelelően meghosz- szabbította az előzetes letartóz­tatásokat a vesztegetés bűntet­te miatt folyamatban lévő bün­tetőügyben a Szekszárdi Járás- bíróság nyomozási bírája. A gyanúsítottak ezen döntés ér­telmében legfeljebb december 22-ig maradnak előzetes letar­tóztatásban. A hat embert több rendbeli hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás bűntetté­nek megalapozott gyanúja ter­heli. A súlyos kényszerintézke­désre - az ügyész álláspont­ja szerint is - a nyomozás ered­ményessége érdekében van szükség. Az indokok közt sze­repel az összebeszélés, a tanúk befolyásolása és a tárgyi bizo­nyítékok megsemmisítésnek veszélye. Emellett felmerült a szökés, elrejtőzés lehetősége is, mondta Himmelné dr. Ökrös Magdolna a Tolna Megyei Fő­ügyészség sajtószóvivője. Mint annak idején a rendőr­ség közleménye nyomán meg­írtuk, a főkaptányság bűn­ügyi osztálya nyomozást foly­■ A súlyos kényszerintéz­kedésre a nyomozás ered­ményessége érdekében van szükség tat hivatali vesztegetés és köz­okirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt több személy el­len, köztük egy kormánytiszt­viselőjével szemben. A ren­delkezésre álló adatok alap­ján megalapozott a gyanú ar­ra, hogy a kormánytisztvise­lő külföldi állampolgárok egy- szerűsíteftTionosítási kérőimé során hivatali kötelezettségét megszegte azzal, hogy olyan kérelmezők nyelvtudását iga­zolta, akik nem tudtak magya­rul, s ezért pénzt fogadott el. A részletekről dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság sajtó- szóvivője annak idején elmond­ta, a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság munkatársai augusz­tus 21-én fogták el a gyanúsí­tottakat. Közülük ketten ukrán állampolgárok, a magyarok kö­zül csak a kormánytisztvise­lő a Tolna megyei lakos, a má­sik három Budapesten él, közü­lük az egyik ügyvédjelölt, egy másiknak pedig állandó laká­sa Thaiföldön van. Ők voltak a közvetítők, nyilván több ok­irat-hamisítással is járó veszte­getési ügyben is. ■ 1.1. Évtizedek múlva sokkal kevesebb fiatalnak kell eltartania járulékaival mind több nyugdíjast. Sok idős most is kiegészítő jövedelemre szorul Azonosítás a nyugdíjért kötelező* Aki nem megy be pénzintézetéhez, nem fér a pénzéhez Rengetegen megijedtek, amikor az elmúlt napokban megjelent a híradásokban: jövő évtől nem fér hozzá az önkéntes magánnyugdíj­pénztárban vagy egészség- pénztárban elhelyezett pén­zéhez, aki az év végéig nem azonosítja magát személye­sen a pénztáránál. Vas A. Sokan azt hiszik, a kötelező ma­gánnyugdíjpénztárakhoz hason­lóan ezeket az összegeket is el­veszítik. Pedig a kötelező sze­mélyes azonosítás hátterében a pénzmosás elleni törvény rendel­kezései, illetve a nemzetközi adó­ügyi megfelelés előmozdításáról és a Foreign Account Tax Comp­liance Act (FATCA) szabályozás végrehajtásáról szóló, Magyaror­szág és az Egyesült Államok kö­zött aláírt megállapodások áll­nak, melyek alapján nemcsak a bankokat, biztosítókat és befek­tetési alapokat, hanem bizonyos feltételek esetén a magánszemé­lyeket is adatszolgáltatási köte­lezettség terhel. Ezek alapján az ügyfél köteles az adatait, illet­ve nyilatkozatát a pénzügyi in­tézménynek rendelkezésére bo­csátani, hogy adóügyi szémponf-' ból amerikai illetőségűnek mi­nősül-e. A személyes azonosí­tásra szükség van, elmaradá­sa esetén az egészségpénztári tagok nem tudnak majd fizet­ni egészségkártyájukkal és a számlájukat is zárolják az azo­nosítás időpontjáig. - Az azono­sítás az ügyfél pénzintézetében történik - magyarázta az Ae­gon Magyarország egyik mun­katársa -, s csak néhány per­cet vesz igénybe. Az eljárás so­rán az érvényes iratok, azaz a személyi igazolvány, ennek hi­ányában jogosítvány vagy útle­vét, illetve a lakcímkártya be­mutatására van csupán szük­ség. Érdemes minél hamarabb időpontot egyeztetnTá pénzin­tézettel, ugyanis Magyarorszá­gon az emberek hajlamosak az utolsó pillanatra hagyni min­dent, így az év utolsó heteiben bizonyosan komoly torlódások lesznek a pénztáraknál. Persze a személyes azonosítást decem­ber 31. után is meg lehet majd ejteni, csak éppen addig nem tud fizetni egészségkártyával, és nem folyósíthatnak számá­ra nyugdíjat az önkéntes pénz­tárából. Jelenleg több mint egy­millió önkéntes nyugdíjpénz­tári tag van Magyarországon - az első félévben kétezerrel nőtt a számuk 2013-hoz képest -, és az önkéntes nyugdíjpénz­tárak tagdíjbevétele tavaly het- venhat-milliárd forint volt, ami egymilliárddal jobb eredmény, mint a 2012-es. A normál időskori élethez legalább húszmillió forintot kellene összespórolni a nyugdíjkorhatárig hetven éves nyugdíjkorhatár, a jelenleginél harmadával keve­sebb nyugdíj - nagyjából erre számíthatnak a mai harminca­sok. Egy nyugdíjszakértő szerint 2050-re jelentősen átalakul a hazai nyugdíjrendszer, s aki meg akarja őrizni addigi élet- színvonalát, 20-30 millió forin­tot félre kell tennie. A jelen légi szabályozás szerint a következő évtized elejére 65 évre emelke­dik mindenki számára a nyug­díjkorhatár, s nem elképzelhe­tetlen, hogy a rákövetkező 30 évben tovább kúszik felfelé. már csak a növekvő várható élettartam miatt is: az évszázad felére nagyjából 85 évre emelke­dik a várható élettartam, a nyugdíjrendszer viszont - ahogy Európában a legtöbb he­lyen - átlagosan 15 finanszíro­zott nyugdíjas évvel számol. A szakértő szerint a társadalom nemcsak emiatt öregszik el, ha­nem a sokkal kevesebb megszü­lető gyerek miatt is, a jelenleg is alacsony foglalkoztatási muta­tók nem feltétlenül javulnak ér­demben, sokkal kevesebb fiatal­nak kell eltartania járulékaiból mind több nyugdíjast. Ebből kö­vetkezik, hogy az állami nyug­díjkassza képtelen lesz a mai arányaiban biztosítani a nyug­díjakat, kivéve, ha az aktívak­nak az egekbe emelik a járulé­kait: ma általában a nettó bér 80-90 százaléka a nyugdíj, ez jelentősen csökkenni fog. Szá­mítások szerint harmadával, . mások szerint harmadára... A nyugdíjszakértő szerint ez ellen csak saját megtakarítással le­het védekezni: harminc-har­mincöt éves kortól félre kellene tenni a bérnek nagyjából a 15 százalékát, hogy ne következ­zen be érdemi életszínvo­nal-romlás a nyugdíjas évekre. A baj az, hogy idehaza nagyon kevés a megtakarítás, a háztar­tások legfeljebb egyharmadá- nak van bármiféle félretett pén­ze, az is gyakran csak egy-két hónapra elegendő. A majdani nyugdíjrendszer nagy vesztesei a jelenlegi 40-50-es generáció lesz, melynek tagjai már eddig is jó sok járulékot befizettek, viszont nem biztos, hogy elegen­dő összeget félre tudnak tenni hátralevő éveikben. HÍRSÁV Támogatást kaptak a helyi közlekedésre dombóvár Támogatást 12 millió 212 ezer forintot kapott a helyi közlekedés finanszíro­zásához a dombóvári önkor­mányzat az államtól. Kurucz Gábor, a város kapcsolati refe­rense elmondta, hogy a költ­ségvetési törvényben foglaltak tették lehetővé, hogy igényel­hessék a segítséget. A részle­tekben megérkező összeget a szoláltatónak, a Régió 2007 Kft-nek utalnak át, ezzel csök­kentve a város helyi közleke­désre szánt ötvenmillió forin­tos költségeit. ■ H. E. Szigetváron jártak a Babits-klub szépkorúi szekszárd Egy kis fürdő­zéssel lepték meg magukat az idősek világnapja előtt a szekszárdi Babits Nyugdíjas Klub tagjai. Dózsa Gyuláné klubvezető elmondta, hogy Szigetváron jártak, egész napos kiránduláson. A jó időt kihasználva az idén ta­lán utoljára kipróbálták a ter­málfürdő szabadtéri meden­céjét is. A közös ebéd után igen jó hangulatban tért visz- sza Szekszárdra az ötvenhat szépkorú. ■ Gy. M. A nyugdíjasklub körében ünnepelt györköny Orbán Viktor üd­vözletét is tolmácsolta Braun Zoltán polgármester, ami­kor a művelődési házban kö­szöntötte 90. születésnapján Diósi Józsefnét. Mariska né­ni a nyugdíjasklub körében ünnepelt. Megvendégelte tagtársait a jeles alkalomból, amire a süteményeket maga készítette. Mariska néni fér­jével együtt két gyermeket nevelt fel. ■ V. T. Diósi Józsefné, Mariska néni Vásár volt az óvodában MiHÁLY-NAP Kellő módon megünnepelték Bátaszéken A megtartóerőt kell növelni tény A vállalkozások összehangolt munkájára lesz szükség bátaszék Mihály napi vásári forgatag volt hétfőn a bátaszéki óvodában. A gyerekek az óvó­nőkkel és a szülőkkel közösen készültek az őszi ünnepre, ahol volt perecárus, mézeskalácsos és kékfestő is, az épület előtt pe­dig körhinta, ahogy az egy ha­gyományos vásáron illik. A be­lépő egy egy-egy fürtszőlő volt, amit közösen lepréseltek, vala­mint befűtötték az udvari ke­mencét, amelyben őszi termé­nyekkel megpakolt lepényt sü­töttek a csoportok. Szabóné Bé- da Anita táncházat tartott, a talpalávalót a Csurgó zenekar húzta, míg Say Katalinnal csu- hébábukat készítettek az óvo­dások. ■ H. E. Őszi terményeket gyűjtöttek az óvodások a Mihály-napi rendezvényre Paks Az elkövetkező évek legna­gyobb kihívása, hogy megállít­sák a kivándorlást ezzel együtt a népesség fogyását Tolna megyé­ben. Mivel a legnagyobb prob­léma az, hogy a megye megtar­tó ereje, ezzel együtt lakossága csökken, minden fejlesztési el­képzelés legfontosabb eleme új munkalehetőségek teremtése - ezzel a gondolattal nyitotta meg Puskás Imre helyettes államtit­kár a megyei önkormányzat fó­rumát Pakson az Erzsébet szálló­ban. A konzultáció, amelyen vál­lalkozók, településvezetők vettek részt a megye fejlesztési elképze­léseiről, lehetőségeiről esett szó különös tekintettel a vállalkozá­sokat érintő kérdésekről. Szepe­si Balázs, a HÉTFA Kutatóinté­zet és Elemző Központ stratégi­ai igazgatója egyebek között ar­ról beszélt, hogy el kell tudni ér­ni, hogy a meglévő vállalkozások munkát tudjanak továbbra is ad­ni, illetve olyan légkört kell te­remteni, hogy a befektetők von­zónak találják a megyét beru­házásaik megvalósítására. A kö­zeljövő legnagyobb fejlesztése, a paksi atomerőmű új blokkjainak építése egy olyan lehetőség, amit ki kell aknázni. Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tanácsadója, Koz­máim György arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy komoly együtt­működésre, összehangolt mun­kára van szükség annak érdeké­ben, hogy a vállalkozások - kü­lönös tekintettel a térségben lévő vállalkozásokra - szerephez jus­sanak ebben a „szigorú és speci­ális kritériumokat” követelő be­ruházásban. Kitért egyebek kö­zött a képzés fontosságára, arra, hogy helyi, megyei és országos szinten átalakításokra van szük­ség ahhoz, hogy időben megfele­lő számú és képzettségű szakem­ber álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy el lehessen érni a negyven százalékos hazai rész­véten arányt. Az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója, Nagy Sán­dor azt vázolta fel, hogy miért fontos a paksi atomerőmű kapa­citás-fenntartását szolgáló beru­házás. ■ V. T. A 1 > k *

Next

/
Thumbnails
Contents