Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-08 / 235. szám

6 /~\ /-\ /—> 2014. OKTÓBER 8., SZERDA HÍRSÁV Elkobozhatja az állam Janukovics vagyonát AZ UKRÁN parlament elfo­gadta azt az előterjesztést, amelynek alapján távol­létében is elítélhető Viktor Janukovics, a kijevi Maj- dan-tüntetések nyomán el­távolított volt ukrán elnök, és vagyonát is elkobozhatja az állam. Ezenkívül az eljárás alá vont politikusok már zá­rolt pénzeszközeit - amelyek több tízmilliárd hrivnyát tesznek ki (1 hrivnya=19 fo­rint) - az állam elkobozhatja, és beépítheti az állami költ­ségvetésbe. ■ MTI Tüntetnek a kurdok az IS ellen A NEMZETKÖZI koalíció tagja­ként a holland légierő F-16-os harci gépei is légitámadást kezdtek az Iszlám Állam (IS) dzsihadista szervezet iraki bázisai ellen - jelentette be a hágai védelmi minisztérium. Az Egyesült Államok vezet­tek koalíció erői a szíriai-tö- rök határon fekvő, kurdok lakta Kobani védelmében is légitámadásokat hajtottak végre. Közben Isztambulban egy halálos áldozata van a török rendfenntartók és a tüntetők közötti összecsa­pásoknak. A tiltakozók azt követelik, hogy a török kor­mány is lépjen fel a kurdok védelmében. Kurd tüntetők hatoltak be az Európai Parla­ment brüsszeli épületébe is, tiltakozva az IS ellen. ■ VG A LED felfedezéséért adtak Nobel-díjat A KÉKFÉNY-KIBOCSÁTÓ dióda (kék LED) felfedezéséért há­rom japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapta az idei fizikai Nobel-díjat - je­lentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A bizottság indoklása szerint a három tudós 20 évvel ezelőtt felfede­zett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény. ■ MTI Leállt a gazdaság motelja ipar Az autóipar új lendülete beindíthatja a termelés növekedését Csaknem teljesen leállt az ipari termelés növekedése augusztusban, és ha nem vesz lendületet a szektor a következő hónapokban, ak­kor a gazdasági növekedés is alacsonyabb lehet a vártnál. Hornyák József A nyár utolsó hónapjában sza­badságra mentek azok is, akik iparban dolgoznak. Az autógyá­rak leállása mellett az orosz- országi szankciók és az euró­övezet lassulása is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari termelés bővülése az elmúlt hónapok­ban látott 10 százalék körüli növekedés után szinte teljesen leállt. Augusztusban 0,5 szá­zalékkal nőtt az Ipari termelés az előző év azonos időszakhoz képest, a munkanaphatástól megtisztított index alapján 2,9 százalékos bővülést mért a Központi Statisztikai JJivatal. Ennél alacsonyabb növekedést utoljára tavaly szeptemberben láthattunk, amikor a válság utáni második recessziós peri­ódusból lábalt ki a magyar gaz­daság. A bázishatás számlájára sem írhatjuk a kiábrándító ada­tot, hiszen tavaly augusztus­ban sem dübörgött az ipar. A havi ipari index még ked­vezőtlenebb képet mutat a gazdaság teljesítményéről: jú­liushoz képest 5,7 százalékos a visszaesés. Utoljára közel négy éve tapasztalhattunk nagyobb havi zsugorodást. Schindele Miklós, a statisztikai hivatal főosztályvezető-helyettese sze­rint ezt elsősorban az egyik nagy autógyártó egész hónapos leállása okozta, az autók iránti kereslettel azonban nincs baj. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgaz­daságnak emlékeztetett: a nyá­ri termelésleállás természetes. Amíg nem volt ilyen koncent­rált a magyar ipar, addig ezek a sokkok - amelyek jellemzik az ágazatokat - kiegyenlítettek voltak. „Amikor az egyik szek­tor épp többet termelt, akkor Az ipari termelés alakulása (munkanappal igazított, éves, százalék) FORRÁS: KSH VG-GRAFIKA A hazai élelmiszeripar teljesítményét negatívan befolyásolta az uniós termékekkel szembeni orosz embargó a másik kevesebbet, most vi­szont nagyon dominánssá vált az autóipar, és a leállást semmi sem tudja ellensúlyozni. Túlsá­gosan koncentrálttá vált a ma­gyar ipar, így az autógyárak kisebb megingása a teljes ipari teljesítményt lefelé húzza” - vé­lekedett Balatoni. Schindele Miklós azt is ki­emelte, hogy a vegyiparban is voltak alkalmi leállások au­gusztusban, és az élelmiszer- iparban is csökkent a termelés, mert az orosz embargó kedve­zőtlenül hat az élelmiszeripar termelésére. Folyamatos las­sulás látszik az iparban. Leg­nagyobb exportpiacunkon, Németországban 4 százalékkal esett vissza az ipar augusztus­ban. Balatoni hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán konflik­tus komoly hatást gyakorol az eurózónára, amelynek a hatá­sai folyamatosan gyűrűznek be Magyarországra is. Schin­dele elmondta, hogy augusz­tusban az export növekedési üteme lelassult, és - részben a járműipari termelés csökkené­se miatt - a belföldi értékesítés­ben visszaesés volt tapasztal­ható, ellentétben a korábbi hó­napokkal. Mindez pedig nem tükröz túl kedvező kilátásokat. Magasabb növekedést vár az IMF az IMF is kénytelen elismer­ni, hogy a magyar modell működik és megszorítások nélkül is lehetséges a tartós gazdasági növekedés, csök­ken a munkanélküliség és nő a pénzügyi stabilitás - reagált Kurucz Éva kormány- szóvivő a Nemzetközi Valuta­alapfriss jelentésére. A World Economic Outlook (WEO), javítva az idei és a jövő évi magyar GDP-növeke- dési prognózisát, azzal szá­mol, hogy a magyar gazda­ság 2014-ben 2,8 százalék­kal, 2015-ben 2,3 százalék­kal bővülhet. Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövő évi növeke­dés szerepelt. A kormány er­re az évre 3,1 százalékos bő­vüléssel számol. Német Dávid, a K&H Bank ve­zető elemzője szerint korábban sokan vártak tíz százalék felet- | ti éves bővülést, most azonban úgy látszik, hogy egyszámje­gyű lehet az ipari termelés nö­vekedés az év egészében. Az év első felében a 3,8 szá­zalékos GDP-növekedésből 1,6 százalékpontot az ipari ter­melés bővülése magyarázott, a második félévben azonban minden bizonnyal kisebb lesz a szektor növekedési hozzájá­rulása. Egy kedvezőtlen hónapból | még nem lehet temetni az | ipart, de a trend egyértelműen negatív az elemzők szerint. A | harmadik negyedévben még akkor is visszafogott lehet az ipar hozzájárulása a GDP növe­kedéséhez, ha szeptemberben jól alakul a termelés. A mun­kanaphatástól megtisztított 2,9 százalékos növekedés is szerény, és ha az autóipar újra felpörög, akkor nagyobb lehet a lendület, Németország las­sulása azonban nem egyszeri tényező. Gárgyán Eszter, a Ci- ti elemzője fel is vetette, hogy kockázatok övezik a 3,1 száza­lékos idei GDP-növekedést. Remekelt a költségvetés szeptember végére ÁHT Megjött a szokásos szep­temberi többlet is a központi költségvetésben - nagyon jól áll a büdzsé a harmadik negyedév végén. A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium közlése szerint az államháztartás központi alrend­szerében 14,2 milliárd forint volt a többlet szeptemberben. Ez - teszi hozzá a tárca - „az elmúlt évek legkedvezőbb értéke”. Igaz: tavaly 12,1, azelőtt pedig 13,1 milliárd forint volt a plusz. Az eredmény mégis ad okot a dicsekvésre. Soha nem állt ennyire jól a tervekhez képest a költségvetés. Jelenleg 1136,6 milliárd forintos pénzügyi hi­ányt vár a kormány, amiből csak 74 százalék jött össze a kilen­cedik hónap végére: 844,6 mil­liárd forint. Ez az elmúlt évek legkedvezőbb értéke, tavaly az éves tervet is meghaladta a de­ficit szeptember végén, azelőtt 90 százalékon állt. A mostani eredmény még akkor is szép, ha az eredeti tervekhez képest nézzük a teljesítést (a kormány az év közben felfelé korrigálta a hiányra vonatkozó várakozását, ezúttal néhány bevásárlás mi­att), Az eredetileg várt 985 mil­liárdos pénzforgalmi deficitnek is csak 86 százaléka a harmadik negyedév végén elért hiány. A szaktárca szerint a ki­váló eredmény a növekedés felfutásának, a foglalkoztatás bővülésének és az online pénz­tárgépek bekötésének köszönhe­tő. Magyarázatuk szerint ezek a kedvező folyamatok csak az év második felében érvényesültek, és ezért voltak csúnyábbak a hiányszámok tavasszal. ■ VG Központi deficit alakulása (milliárd forint) január-december FORRÁS: NGM - NÉPSZABADSÁG GYŰJTÉS Tiltakozás. Hongkongban csökken a tüntetők száma, de a több mint egy hete utcán lévő diákok még nem számolták fel az összes demonstrációs pontjukat. Tovább folytatódnak a kormányzat és a diákszervezet közötti tárgyalások előkészületei. Kiszivárgott értesü­lések szerint a hongkongi vezetés a már meglévő, jelenleg hatályos keretek között képzeli el a további részletek egyeztetését, míg a diá­kok képviselői ennél többet, lényegi tárgyalásokat szeretnének. Kevés hospice-ágy, rossz finanszírozás TANULMÁNY A végstádiumú daganatos betegek negyede sem kap ilyen segítséget Az Egészségügyi Világszerve­zet ajánlásai alapján egymillió lakosonként legalább 50 olyan kórházi ágyat kellene fenntarta­ni, amely végstádiumú betegek kezelését szolgálja. Ez Magyar- országon legalább 500 hopspi- ce-ágyat jelentene, ám a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület sze­rint 14 kórházi osztályon, 200 ágyon folyt tavaly intézményi hospice-palliatív ellátás. Az Orvosi Hetilapban megje­lent tanulmány szerint ennek fő­ként az az oka, hogy a kórházak nem igazán érdekeltek az osztá­lyok kialakításában, lehetőség helyett pluszköltségnek tekintik, és az előírt szakdolgozói képzési feltételeket sem szívesen vállal­ják fel. De az alulfinanszírozott­ság sem mellékes szempont: a valódi, minőségi hospice költsé­geinek az OEP-támogatás csak mintegy 75 százalékát tette ki a kórházi és 80 százalékát az ott­honi ellátásban. Pedig a hospice-nak immár több mint húszéves hagyomá­nya van Magyarországon. A szolgáltatók száma folyamatosan növekszik is, ám ezek döntően otthoni szolgálatok. Az egyesü­let felmérése szerint tavaly ösz- szesen 87 betegellátó intézmény, illetve otthoni szolgálat végzett OEP-finanszírozott hospice-te­vékenységet. A 14 kórházi hos­pice-részleg mellett 64 otthoni ellátást nyújtó csoport, 4 mobil team (kórházi támogató csoport) és 3 palliativ járóbeteg-rendelés. Két gyermek hospice-ház is mű­ködik: Törökbálinton 5, Pécsett 2 ággyal, de ezeket nem finanszí­rozza az egészségbiztosító. A tanulmány szerzői szerint fontos lenne, hogy megyénként legalább egy olyan kórházban legyen hospice-ellátás. Ez külö­nösen fontos lenne azért is, mert hazánkban 2013-ban a végstá­diumú daganatos betegeknek alig több, mint 22 százaléka, nyolcezer ember részesült hos­pice-ellátásban. Nagy a tájéko­zatlanság azonban a hospice el- rendelhetőségéről, sok orvos is összetéveszti a krónikus, illetve ápolási ellátással. ■ H. É. Az első az otthoni ellátás HOSPICE-PALLIATÍV ELLÁTÁST azok az előrehaladott állapotú, elsősorban daganatos betegek kaphatnak, akiknek a várható túlélési ideje előreláthatóan nem haladja mega 6-12 hóna­pot. Az ellátást kezdeményezhe­ti a beteg, a hozzátartozója, a családorvos, illetve kezelő- vagy a szakorvos. A hatályos szabá­lyozás szerint a terminális álla­potú betegeket elsősorban ott­honukban kell ellátni, intézeti hospice-ba azok kerülhetnek, akiknek az otthoni ellátása nem megoldott, illetve a szük­ségletek, igények fokozódásával a család, a beteg ezt igényli. I

Next

/
Thumbnails
Contents