Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-09-07 / 34. szám

14 UTAZAS 2014. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP A magyarok legkedvesebb szigetei utószezon Horvátország és Görögország vonzó turistaparadicsomait ősszel is látogatják Görögös hangulatban Dubrovnik is rengeteg látnivalót ígér, kikapcsolódásként a közvetlen közelében fekvő Lokrum szigetre sokan átruccannak egy kis kirándulásra HÍRSÁV Lecsó kerület épült Disneylandben A Párizsi Disney-park idei sztárja kétségkívül az új­donságnak számító L’ecsó kerület. A L’ecsó a Pixar nyol­cadik animációs mozifilmje, világszerte népszerű. Eredeti címe Ratatouille, ami hagyo­mányos francia főtt zöldséges étel (a magyar lecsóhoz ha­sonló, cukkini és padlizsán hozzáadásával). A látogatók Disneylandben egy hat- személyes kocsiban utazva átélhetik mindazt, amit csak láttak a rajzfilmben. ■ Közvetlen járat már Tiranába is ALBÁNIA KINYITJA kapuit a nagyvilág felé, legalábbis erre következtetnek a turisztikai szakemberek abból, hogy az Air Serbia szeptember 23-tól a belgrádi központjából közvet­len járatokat indít Tiranába. Egyelőre hetente 3 járat indul kedd, csütörtök és vasárnapi napokon. így Tirana - belgrá­di átszállással - Budapestről vagy Bécsből is elérhetővé vá­lik az utasok számára. ■ v Tirana belgrádi átszállással Budapestről is elérhető repülőn Húszéves a britekhez vezető Csalagút két évtizede avatta fel II. Erzsébet angol királynő és Francois Mitterrand francia elnök az Angliát Franciaor­szággal összekötő vasúti ala­gútrendszert. A Csalagút 18 év alatt termelte ki a beruhá­zási költségeket, ma már nye­reséges. Máig több mint 200 millió utast és több ezer ton­na árut, elsősorban expressz küldeményeket szállítottak a Csalagúton. Az utasok 85 százaléka angol volt, és csak 6 százalékuk francia. ■ Nem csoda, ha vonzódunk a tengerekhez. Bármennyire szép is a magyar tenger, a mi Balatonunk, azért a tengerpart mégiscsak más. A tengerekből kiemel­kedő szigetek meg különö­sen csodálatosak. Dogossy Katalin Ha tenger, akkor Horvátország, ha kultúra, akkor Dalmácia ékszerdoboza: Dubrovnik. A vi­lágörökség részeként számon tartott város egy olyan hely, amit látni kell. A kő és fény városa Dubrovnik Dél-Dalmáciának legfontosabb kulturális köz­pontja. Sziklás, betonozott, ka­vicsos, homokos strandjai szin­te kivétel nélkül a nemzetközi előírásoknak megfelelő kék zászlós standok. Igény szerint bőven választhatunk apartma­nok, szállodák és kempingek között. Kirándulásra a Lok­rum sziget ajánlható a város közvetlen közelében. Kiépített, parkosított, ezért igen kedvelt kirándulóhely a városbeliek és a turisták körében egyaránt. Fürdőzésre a Banje strand, a leghíresebb dubrovniki ka­vicsos fürdőhely választható, gyönyörű kilátással az óváros­ra. A strandnak saját recepciója van, elegáns éttermei tele mo­dern, fehér, alacsony padokkal, nyugágyakkal, luxusbaldachi- nokkal. A híres Eastwest Beach Club a strand előtt található, ide híres sztárok, sportolók és művészek szoktak ellátogatni. A Kvarner-öböl A Magyarországhoz legkö­zelebbi tengerparti rész. Tá­volsága Budapesttől kevesebb, mint 600 kilométer. Nem vé­letlen, hogy minden évben ma­gyar turisták ezrei nyaralnak itt. A térség legnépszerűbb szigetei: Krk, Cres, Losinj, Rab és Pag. A legtöbb nyaraló a Krk és Rab szigetre érkezik. De bármelyiket válasszuk is, a mediterrán klíma, a hangu­latos halászfalvak, a remek konyha nem okoz csalódást. És ha egy kis kultúrára is marad kedvünk és időnk, olyan tör­ténelmi városok várnak, mint Opatija, Rijeka, Crikvenica és Senj. Ha lagúna... Miina: egy kis falu néhány kilométerre Hvar városától. Miina strandján négy lagúna található, itt a fenyők, agavék, szőlők és gyümölcsösök sok­kal nagyobbra nőttek, mint a sziget többi részén. Dubovica a déli part legnagyobb strand­ja, Milnától keletre, ugyancsak lagúnaszerű partszakasz. Fan­tasztikus látványt nyújt itt a kristálytiszta kék víz. Homokos part Ha fövenyes, homokos part­szakaszra vágyik valaki, akkor Rab szigete és Lopar ajánlható. A festői szépségű helynek két Melyik mekkora? Cres 406 km2 Krk 405 km2 Losinj 75 km2 Pag 285 km2 Rab 94 km2 kilométeres homokos strandja van. A Rajska Plaza az Adria egyik leghíresebb strandja. A legfinomabb homok itt talál­ható, sekély, kristálytiszta, me­leg vize pedig egyedülálló - a legforróbb nyári hónapokban nemritkán 28 fokos! Ha gyógyulni akarunk Losinjra kell mennünk, ha fel akarunk épülni. A szigetnek különleges növényzete és klí­mája van, már évszázadokkal ezelőtt is népszerű úti célja volt azoknak a jómódú emberek­nek, akik légúti problémáikból igyekeztek kigyógyulni. A ten­ger sós levegője, a kiegyensú­lyozott, magas átlaghőmérsék­let és az egyedülálló növény­zet, a szubtrópusi örökzöldek biztosítják a gyógyító hatást. Itt szinte az egész, hosszúra nyúló szezonban úgy érezhet­jük magunkat, mintha egy ter­mészetes szaunában ülnénk, melyben légúttisztító, enyhén mentolos és fenyőillatú olajat párologtatnak. KORFU, A SMARAGDSZIGET egész Görögországot tekintve is Korfu az egyik legkedveltebb úti cél. AJón-szigetcsoporthoz tartozó Korfun a narancsfák évente háromszor borulnak vi­rágba, és háromszor érik rajtuk a gyümölcs. Korfu tényleg termé­szeti csoda: mesés tengerpartok­ban és építészeti különlegessé­gekben egyaránt gazdag. A sem­mittevés és napozás mellett érde­mes megnézi a Szent Mihály- és Szent György-palotát, Korfu leg- monumentálisabb épületeit. GYEREKKEL NYARALÓKNAK a strandok közül az olaj- és gyü­mölcsfák övezte Szidari a legjobb, ahol lassan mélyülő, homokos a part. Idősebbeknek Roda kissé kavicsos, viszont nagyon csendes strandja ajánlható. Aki bulizni vágyik, keresse fel Ipszosz strand­ját, ahol szürkülettől hajnalig fék­telen mulatozásra számíthat. ZAKINTOSZ, KIRÁNDULÓKNAK IS A TENGERPARTI lustálkodásba be­leunt nyaralók előszeretettel kere­sik a jón szigetvilág harmadik legnagyobb szigetét. Itt hódolhat­nak a hegymászásnak, a búvár­kodásnak és a túrázásnak. A népszerű szabadidős tevékeny­ségek közé tartozik a sziget leg­magasabb pontjának, a 756 mé­termagas Vrachionasznak a meg­hódítása. Szelíd természetközeli programokat a sziget északi és déli részén érdemes keresni. Észa­kon barátfókákat, délen védett álcserepes teknősöket láthatnak. MYKONOSZ, AZ ÉKSZERDOBOZ a jón-tenger szigetvilágának apró csodája. Közel nyolcvan ki­lométer hosszú partszakaszán kilenc híres strand található. Leg­híresebb talán a szörfösök ked­vence, a mindig szeles Kalafatisz. Fürdőzésre a Pranga a legideáli­sabb. Sekély, lassan mélyülő, fe­hér homokos partja a kisgyerme­keseknek is kedvező. Itt meglehe­tősen korán kezdődnek a kora­esti partik. Napnyugta után, aho­gyan hűl a levegő, a fiatalok to­vábbállnak a Paradise strandra, ahol végül is napszaktól függetle­nül a legnagyobb a pezsgés. Melyik mekkora? Korfu 132 km2 Mykonosz 86 km2 Zakintosz 406 km2 Korfut rengeteg turista keresi fel. Évi háromszor virágoznak a narancsfák. Hazafelé Tunéziából nem ússza meg ingyen kilépési illeték Ha októbertől életbe lép a rendelet, 13 eurót kell majd fizetni A Szpasszkaja-torony kapuját is megnyitják Októbertől kilépési illetéket kell fizetnie minden külföldi állampolgárnak Tunézia elha­gyásakor - olvasható a Külgaz­dasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálata a honlapján. Tunéziában az alkotmányozó nemzetgyűlés augusztus 8-án elfogadta a pótköltségvetési törvényt, amelynek értelmében a külföldi állampolgárokat az országból távozásukkor 30 tu­néziai dinár (mintegy 13 euró, mintegy 4000 forint) kilépési illeték megfizetésére kötele- • zik. A kilépési illetéket minden külföldi állampolgárnak meg kell fizetnie, függetlenül attól, hogy egyénileg vagy szervezett utazás keretében látogatott el Tunéziába. A jogszabály sze­rencsére a turistaszezon végén, október elsején lép életbe. Az idén több észak afrikai ország, például Egyiptom is a kilépő turisták „megvámoltatá- sára” határozta el magát a költ­ségvetés bevételét növelendő. Van, ahol aztán a döntés nem lépett életbe, tartva a turisták számának csökkenésétől. Tunéziában a 30 dinár érté­kű illetékbélyeget a határrend­őrség az ország elhagyásakor ragasztja be a kilépő külföldiek útlevelébe. A Tunéziába utazó magyar állanjpolgárok egyéb­ként 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak a turisták ál­tal kedvelt országban. ■ Sokféle jogcímen sápolják az utazót, de még így is maradandó az élmény rekonstrukció A Kreml fő bástyájának, a híres Szpassz- kaja-toronynak a kapuját is megnyitják a turisták előtt, így a látogatók közvetlenül kijuthat­nak majd a Vörös térre. Jelenleg csak a Kutafja-torony kapuján keresztül lehet közlekedni, ami állandó torlódásokhoz vezet. Egy nagyszabású rekonst­rukció keretében lebontják a szovjet érában emelt közigaz­gatási épületet, hogy a helyén újjáépíthessék az 1930-ban le­rombolt templomot és két ko­lostort is - közli az RT.com an­gol nyelvű orosz tévécsatorna. A Szpasszkaja-torony 1491-ben Pietro Antonio Solario olasz épí­tész tervei alapján épült, órájáról a levéltári dokumentumok a ló. században tesznek először em­lítést. A jelenleg is látható órát pedig 1851-52-ben szerelték fel. A bástya 67,3 méter magas csú­csára 1935-ben a cári bronz sas helyébe aranyozott vázú ötágú, 1937-ben pedig már kivilágítha­tó vörös csillagot helyeztek. A Szpasszkaja-torony Vörös térre vezető kapuján hajtottak be a cárok és külföldi követek díszes hintói. Lóháton minden­ki másnak tilos volt áthaladni alatta, és fedett fővel sem en­gedtek keresztül senkit. Manap­ság csak a legmagasabb rangú kormányhivatalnokok és a kül­földi delegációk hajthatnak át a Szpasszkaja-torony kapuján. ■ f t £

Next

/
Thumbnails
Contents