Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-09-07 / 34. szám
2 KÖZÉLET 2014. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP HÍRSÁV Lecserélheti egy miniszterét a kormány inog Hende Csaba széke, az év végéig, egyes források szerint már októbertől változás várható a Honvédelmi Minisztérium irányításában- írta a HVG a Miniszterelnökség munkájára rálátással rendelkező forrásokra hivatkozva. ■ A nemzeti bank kész az átváltásra akár már idén is készen áll a devizahitelek átváltására a jegybank - mondta Balog Ádám, az MNB alelnöke. „Úgy látjuk, hogy biztonságosan megoldható az átváltás, ehhez csak arra van szükség, hogy a bankok csökkentsék a rövid távú külső kitettségüket. így nem csökken hirtelen a jegybank devizatartaléka” - emelte ki Balog. ■ Útépítési tervek: nagyot ígért Lázár négy Év múlva minden megyei jogú városnak legalább gyorsforgalmi úttal kell autópályához csatlakoznia- mondta Lázár János. A beruházást nagyrészt abból a több mint 10 ezer milliárd forintos keretből finanszírozhatják, amelyet Brüsszel ad Magyarországnak. ■ Falus Ferenc programját bírálta Tarlós István falus Ferenc főpolgármesterként a biztonság megteremtését és az egész város egészséges fejlődésének segítését tartaná feladatának, miközben garantálná az átláthatóságot, a közélet tisztaságát a főpolgármesteri hivatalban és az önkormányzatokban. Tarlós István főpolgármester finanszíroz- hatatlannak tartja a baloldal főpolgármester-jelöltjének választási programját. ■ Őrizetben a kerepesi gyilkosság gyanúsítottja őrizetbe vettek egy 39 éves kistarcsai férfit, akit azzal gyanúsítanak a rendőrök, hogy szombatra virradóra halálra késeit egy férfit Kerepesen - közölte Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. ■ Lehet az államé az italbolt? alkohol Újra itt a vita, jó lenne-e központosítani az árusítást Hiába a tűzszünet: tovább fenyegeti egymást az EU és Oroszország Svédországban már 1955-ben bevezették a Systembolaget nevű állami alkoholárusító hálózatot, csak itt lehet magas alkoholtartalmú italt venni Leií-BL ■ 1*1 Újra és újra megjelenik a médiában a nemzeti italboltok bevezetésének terve. A vita már most nagy a koncepció körül, pedig a kormány hivatalos kommunikációjában még azt is tagadja, hogy foglalkoznának egyáltalán a nemzeti italboltok ötletével. Sztojcsev Iván Korábban, még az áprilisi választás előtt is felvetődött már, hogy az alkohol árusítását a dohányéhoz hasonló módon központosítaná a kormány, de akkor ezt a pletykát sokan nem vették komolyan. Most azonban a kormányhoz közel álló Századvég lapja, a Napi Gazdaság írta meg, hogy jöhetnek az italkoncessziók. Ezért is kavart meg mindenkit, hogy a kormány nagyon gyorsan cáfolt. Az Index írt egy elég furcsa konspirációról: egy kormányközeli forrásuk azt mondta, valamelyik kormánykritikus lap készült nagyobb cikket írni erről a témáról, ezért inkább gyorsan egy rövid cikkel és egy cáfolattal megpróbálták kihúzni ennek a méregfogát. Persze, az sem kizárható ilyen esetben, hogy egyszerűen csak tesztelik a közvéleményt. A tengerentúlon mindenesetre hatalmasak az eltérések az alkoholkérdés kezelésében. Az USA legszigorúbb államában, Utah-ban például éjjel 1 és délelőtt 10 óra közt teljes az alkoholtilalom, a szomszédos Coloradóban viszont a marihuána is legális. De nem volna példa nélküli Európában sem, hogy az állam magához vonná az alkohol árusításának jogát. Több ország is van, ahol ez elfogadott gyakorlat, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, valamint a Dániához tartozó, de nagy autonómiát élvező Feröer-szigetek a jó példa erre. Nem véletlen, hogy az északiak a szigorúak: ott a néphagyomány szerint ha isznak, akkor nagyon isznak, ráadásul általában igen magas alkoholtartalmú röviditalokat. Magyarország ebből a szempontból középúton áll Észak- és Dél-Európa közt. Nálunk szinte azonos arányban fogy a sör, a bor és a rövidek, megvan a kultúrája a mérsékelt ivásnak is, de az alkoholizmus így is népbetegség. Svédországban már 1955-ben bevezették a Systembolaget nevű állami alkoholárusító hálózatot. A svédek csakis az ő üzleteikben vehetnek 3,5 százalékosnál magasabb alkoholtartalmú italt, vagyis más boltok gyakorlatilag csak a gyümölcsös söröket árulhatják. A példát átvették a finnek, a norvégok, de még Izland is. És ha ennyi nem lenne elég: az alkoholra magas adókat vetettek ki, egy üveg rövidital a magyar áraknak akár az ötszörösébe is kerülhet. A skandinávok büszkék arra, hogy az ital miatti betegségek most már jóval kisebb problémát okoznak, de a kép így sem tökéletes. A fiatalkorúak alkoholfogyasztásával például még mindig nehéz mit kezdeni, a tizenévesek ott is pontosan tudják, hogy elég egyetlen 18 éven felettit beküldeni az üzletbe italért. Szintén bajosak a külföldi italtúrák is, sokan hajóznak át Németországba vagy Észtországba, ahol jóval olcsóbb berúgni. Kérdés, mit reagálna a magyar társadalom, ha bevezetnék a fiatalok védelmére és az egészséges életmódra hivatkozva a nemzeti italboltokat. A dohánynál alig látjuk, sikerül-e elérni ezeket a célokat: a legális cigifogyasztás zuhan a trafikrendszer létrehozása óta, azt pedig nagyon nehéz megbecsülni, mi történik a feketepiacon. Egész biztosan népszerűbb lenne az ötlet, ha nem láttuk volna a trafikpályázatok körüli furcsaságokat. És azzal is nehezen birkóznak meg a politikusok, hogy miközben a pálinkafőzés szabadságát kell hirdetniük, ugyanezzel a lelkesedéssel kell beszélniük az egészség védelméről is. A magyarok és az alkohol viszonya hiába tartjuk boros nemzetnek magunkat, sört iszunk a legtöbbet: a tiszta alkohol 36 százalékát sörben, 34 százalékát röviditalban, 30 százalékát borban isszuk meg. Átlagosan 16,3 liter tiszta alkoholt iszunk meg egy év alatt, ez naponta majdnem két korsó sört vagy egy fél üveg bort jelent. A férfiak alkoholfogyasztása több, mint kétszerese a nőkének. az egészségügyi Világszerve- zet brutális adata: a magyar férfiak 31 százalékának van alkohollal kapcsolatos egészségügyi problémája - igaz, ez nem jelent automatikusan alkoholizmust. Az európai átlag 7,7 százalék, a magyar nőké 6. SZÁZEZER MAGYAR férfiból 69 az alkohol miatt hal meg. A nagyivónak elkönyvelt Finnországban ugyanez a szám 33, Németországban 25, Svédországban csupán 12. Legalább az oroszokat megelőzzük, ott 82 ez az érték. életbe lépett a tűzszünet Kelet-Ukrajnában, de mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette azt. A kijevi védelmi erők szóvivője, Andrij Liszenko arról beszélt: felvételekkel is tudják bizonyítani, hogy a szakadárok lövöldöznek. A donyeckiek egyik képviselője viszont azt állítja: az ukránok rakétákkal lőtték állásaikat. Addig is, amíg a fegyverek elvileg nyugszanak, a gazdaságé a fő szerep. Egészen pontosan a gazdaságpolitikai üzengetéseké. Akár már hétfőn kiderülhet, hogy az Európai Unió milyen szankciókkal sújtja tovább Oroszországot. Valószínűleg tovább korlátozzák Oroszország hozzáférését az európai tőkepiacokhoz és az olajkitermeléshez szükséges technológiákhoz is. Teljes fegyverembargót is elrendelhetnek. Bővíthetik azoknak az oroszoknak a listáját is, akik nem utazhatnak be az EU-ba és cégeikkel sem volna szabad üzletelnünk. Hogy a paksi bővítéshez kapcsolódó magyar-orosz hitelszerződést ez hogy befolyásolhatja, az nagy kérdés. Az orosz külügyminisztérium mindenesetre már közölte: ha az Európai Unió újabb szankciói életbe lépnek, arra lesz válasza Oroszországnak is. ■ Az ukrán gazdaság is egyre nagyobb bajban van az elhúzódó konfliktus miatt. A feszült hangulatban különösen érdekes, hogy magyar-orosz agrárminiszteri találkozót tarthatnak holnap Moszkvában. Fazekas Sándor közölte: moszkvai tárgyalásain áttekintik az embargó nyomán kialakult helyzetet orosz kollégájával, Nyikolaj Fjodorowal. A földművelésügyi miniszter bízik abban, hogy „tárgyalásai után esetleg pozitív fejleményekről is számot adhat”. Az ukrán gazdaság mindenesetre már most nagy bajban van, pedig még csak nem is arról van szó, hogy valahogyan gázhoz kéne jutni a téli hidegben. Ezúttal az jelenti a problémát, hogy élelmiszerhez jutni nagyon drága: a friss adat szerint 14,2 százalékos az infláció. ■ A bankok, Brüsszel és a válság ellen kötcse Orbán Viktor az elmúlt időszakot értékelte a polgári pikniken Devizaper: a törvény megsemmisítését kérték Az árvíz elleni védekezést, a bankok elszámoltatását és a rezsicsökkentést nevezte az elmúlt időszak legnagyobb sikerének Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kötésén. A kormányfő a tizenharmadik kötcsei polgári piknik, a Polgári Magyar- országért Alapítvány hagyományos rendezvénye előtt nyilatkozott az Ml Híradónak. Orbán Viktor elmondta: a legnagyobb eredményt a dunai árvíz elleni védekezésben, a g bankok elszámoltatásában és a § rezsicsökkentésben érték el. 5 „Most reméljük, hogy árvíz | ném lesz”, de erősíteni kell az J ország védelmi képességeit, va- 1 lamint folytatni kell a bankok Orbán Viktor miniszterelnök a kötcsei piknik előtt elszámoltatását és a rezsicsökkentést - fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta: nagy jelentősége van az önkormányzati választásnak. Hozzátette: lelkében a magyar egy ön- kormányzati ihletettségű nép, saját lábán szeret állni, saját magát szereti kormányozni. „Ha összefogunk, legyőzzük a válságot, az árvizet, a brüsz- szeli bürokratákat, a különböző pénzügyi nagyhatalmakat, még a bankokkal szemben is tudunk igazságot szolgáltatni a magunk számára” - hangsúlyozta. A zártkörű kötcsei polgári pikniket 2004 óta rendezik meg fi- deszes politikusok részvételével a Somogy megyei településen. ■ fordulat a devizahiteles perekben: az Eger és Környéke Takarékszövetkezet ügyében a bíróság a törvény megsemmisítését kérte. A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette a takarékszövetkezet perének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Azt kérik, hogy a devizahiteles törvénycsomag egyes paragrafusairól mondják ki, hogy alaptörvény-ellenesek és nemzetközi szerződésbe ütköznek. A bíróság végzésében az alaptörvény-ellenesség indokai között szerepel, hogy a törvényt visszamenőlegesen kell alkalmazni, ami sérti a jogbiztonság elvét. Szintén a jogbiztonság sérelmét jelenti, hogy a törvény nem biztosítja sem a feleknek, sem a bíróságnak a megfelelő felkészülési időt. A bíróság megállapítása szerint összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, hogy a pénzügyi intézménynek úgy kell megindítania pert, hogy nem ismeri annak jogkövetkezményeit. A jogalkotó ugyanis csak később hozza majd meg azt a törvényt, amely alapján a pénzügyi intézménynek majd el kell számolnia a fogyasztóval. A bíróság szerint az Alaptörvénybe ütközik a törvény azon rendelkezése is, hogy az egyedi ügyekben indított pereket fel kell függeszteni, mert ezzel a jogalkotó egyoldalúan avatkozott be. ■ * i k ( i
