Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-01 / 203. szám

2014. SZEPTEMBER 1., H KOZELET Támad az iraki hadsereg iraki biztonsági erők és síi­ta milíciák tagjai megtörték tegnap az Iszlám Állam (IS) nevű dzsihadista szervezet ostromgyűrűjét a Bagdadtól 160 kilométerre északra lé­vő, többségében síita türk- mének lakta Amerli körül, és bevonultak a városba. Az iraki hadsereg szom­baton indított támadást a szélsőségesek állásai el­len, a nyugati repülőgépek segélycsomagokat dobtak le Amerli lakosainak, az Egyesült Államok pedig légicsapásokat mért az IS infrastruktúrájára. A brit kormány pénteken a máso­dik legmagasabb fokozat­ra emelte a terrorveszély szintjét az országban, David Cameron miniszter- elnök szerint az IS közvet­len fenyegetettséget jelent a szigetországra. ■ VG Vörös riasztás a vulkán miatt IZLAND VÖRÖSRE emelte a lé­gi közlekedés veszélykódját vulkánkitörés fenyegetése miatt. A veszélyes régió a Bardarbunga tűzhányó közelében van, amelyen ki­sebb repedését és kitörést észleltek vasárnap hajnal­ban a szakemberek. A leg­több kereskedelmi járatot ez azonban nem érinti, mivel repülési magasságuk jóval a veszélyes övezet fe­lett van. ■ MTI Miniszteri biztos lett Budai Gyula a külgazdasági és Külügy­minisztérium (KKM) mi­niszteri biztosa lett Budai Gyula, aki azokért a kül­gazdasági lépésekért felel majd, amelyek az oroszor­szági behozatali tilalomból fakadnak - jelentette be Szijjártó Péter parlamenti államtitkár. Budai az előző Orbán-kormányban a Vi­dékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára volt. ■ MTI Ukrajna uralta az EU-csúcsot is Brüsszel Orbán Viktor bírálta az Európai Unió szankciós politikáját Donald Tusk (balra) lengyel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Györkös Péter EU-nagykövet a brüsszeli uniós csúcstalálkozón — Akár a héten bővítheti az Oroszországgal szembeni szankciók körét az Európai Unió, a NATO pedig a hétvé­gén Walesben rendezendő csúcstalálkozóján dönthet arról, hogy fokozza jelenlétét a térségben az ukrán válság eszkalálódása miatt. VG-összeállítás Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszország­gal szemben. Ezt a szombati rendkívüli EU-csúcs után kö­zölte Brüsszelben Herman Van Rompuy, a Tanács leköszönő el­nöke. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság szintén távo­zó elnöke ennél is határozottab­ban fogalmazott: „Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború” - közölte a portugál politikus, kiemelve: „az új front megnyi­tása és a reguláris orosz csapa­tok bevetése elfogadhatatlan. Beszámolt arról, hogy pénteki telefonbeszélgetésükön arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, térjen le erről az útról. Barroso szerint egyetértés van a tagországok között azzal kap­csolatban, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. Az egyetértés persze nem feltétlenül igaz. Werner Fay- mann szkeptikusan nyilatko­zott a büntetőintézkedésekről, Robert Fico szlovák kormányfő pedig jelezte, az újabb szankci­ók ellen vétót emelhet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról beszélt a találkozó előtt, hogy „önbecsapás azt állítani, sikeres a szankciós politika Oroszországgal szemben.” Or­bán ugyanakkor Barrosóhoz hasonlóan azt hangsúlyozta: a konfliktust tárgyalásos úton kell megoldani. A találkozón részt vett Pet­ro Porosenko ukrán államfő is, aki a csúcson tartott sajtótájé­koztatóján kijelentette: Ukraj­na külföldi katonai agresszió és terror áldozata, területén több ezer külföldi katona és több száz idegen harckocsi tartóz­kodik. Úgy vélte, a válság nem csak Ukrajna, hanem egész Eu­rópa biztonságát fenyegeti. Az agressziót Oroszország nem ismerte el, a nyugat-euró­pai országok és a NATO veze­tése ugyanakkor műholdfelvé­telekre hivatkozva elfogadják a kijevi vezetés erről szóló ál­lításait. Anders Fogh Rasmus­sen, az észak-atlanti szövetség főtitkára a The Daily Telegraph brit konzervatív lap szombati számában arról írt, hogy Ukraj­na területén ezernél jóval több orosz katona tartózkodik, fejlett nehézfegyverzettel felszerelve. Nem eltévedt önkéntesekről van szó, hanem magas szinten kiképzett, hivatásos harcoló alakulatokról - hangsúlyozta cikkében Rasmussen. Kiemelte azt is: a NATO hétvégén Wales­ben esedékes csúcstalálkozóján arról is megegyezés születhet, hogy fokozzák a katonai jelen­létet Közép- és Kelet-Európá- ban, ameddig az szükséges. A Frankfurter Allgemeine Sonn­tagszeitung szerint ez öt állan­dó támszpont kiépítését és egy négyezer fős gyorsreagálású alakulat kialakítását jelentheti. Az sem enyhíti a feszültséget, hogy Vlagyimir Putyin egy teg­nap sugárzott tévéinterjúban felvetette: haladéktalanul lé­nyegre törő tárgyalásokat kell kezdeni egy új állam létrehozá­sáról és megszervezéséről Uk­rajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő embe­rek törvényes érdekeit. Később az elnök szóvivője korrigálta a Putyin által elmondottakat. Dmitrij Peszkov kijelentette: a Pervij kánál tévécsatornának adott nyilatkoztatot rosszul ér­telmezték, valójában „nincs szó” a Novorosszijának nevezett sza- kadár délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról. Tusk az új EU-elnök Donald tusk lengyel kormányfőt választották meg az Európai Unió állam- és kormányfői szombati brüsszeli tanácskozásukon az Eu­rópai Tanács elnökének. A tagálla­mok legfelsőbb szintű testületét jelenleg a belga Herman Van Rom­puy vezeti, aki méltatásában azt emelte ki: Tusk miniszterelnökként sikerrel vezette át hazáját a válsá­gon - Lengyelország az egyetlen EU-tag, amelynek gazdasága 2008 óta nem került recesszióba -, és 6 volt hosszú idő után az első kormányfő, akit újraválasztottak A lisszaboni szerződésben létre­hozottelnöki pozíció, amelyet első­ként Van Rompuy töltött be, mosta­náig nem a leglátványosabb tiszt­ség volt az EU-ban. A belga politi­kus azonban a háttérben rengete­get tett azért, hogy olyan lehetetlen­nek látszó helyzetekben is konszen­zusra tudott jutni a 28 tagország, mint a 2014-2020-as költségvetési keretről szóló tárgyalások Van Rompuy újabb kihívásokat is emlí­tett: az EU továbbra is stagnáló gazdaságának fellendítése, az uk­rán-orosz konfliktus, illetve Nagy-Britannia helye az unióban. nem véletlen, hogy TUsk első nyi­latkozatában arról beszélt: nem tudja elképzelni azEU-t a britek nélkül, ennek érdekében hajlandó tárgyalni azokról a reformokról is, amelyeket David Cameron minisz­terelnök több nyilatkozatában a maradás feltételéül szabott. Jó hír, hogy Cameron - aki a leghango­sabban állt ki az új európai bizott­sági elnök Jean-Claude Juncker ellen - gratulált Tusknak a magyar miniszterelnök is támo­gatta lengyel kollégája kinevezé­sét. A csúcs előtt arról beszélt új­ságíróknak hogy ő az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik Orbán Viktor nem csak lúskra utalt, hanem az EU új külügyi főképviselőjére, Fe­derico Mogherinire is. Az eddigi olasz külügyminiszter személyével kapcsolatban a huszonnyolcak körében nem volt korábban egyet­értés, bírálói tapasztalatlanságát és Moszkva-barát politikáját hány­ták a szemére. Jóváhagyta Brüsszel az EU-rorrások keretét Benyújtotta a kormány a zárszámadást büdzsé A módosított előirányzatnál kedvezőbb az eredmény megállapodás Elfogadták az Európai Bizottság és Magyar- ország közötti partnerségi meg­állapodást pénteken, amely 21,9 milliárd euró (6900 milliárd fo­rint) beruházás előtt nyitja meg az utat 2014 és 2020 között. Ha­zánk emellett a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró (1087 milliárd forint), a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatást kap. A megállapodást a tervek sze­rint szeptember elején írják alá - nyilatkozta Csepreghy Nán­dor, a Miniszterelnökség fejlesz­téspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A partnerségi megállapodás a 2014-2020 között érkező uni­ós források felhasználásának keretét jelenti, az erről szóló ja­vaslatát a kormány még az áp­rilisi választások előtt benyúj­totta Brüsszel felé. A konkrét intézkedéseket felvázoló opera­tív programokat csak a partner­ségi megállapodás elfogadását követően lehet jóváhagyni. Ezt követően kezdődhet az uniós forrásokkal megvalósuló fej­lesztések pályáztatása - a kor­mány ezt megelőzően is megte­heti ezt, ám mint azt Csepreghy Nándor korábban lapunknak jelezte, ez olyan területeken várható, ahol a támogatásokkal kapcsolatban biztosra vehető az Európai Bizottság utólagos jóvá­hagyása. ■ VG A stabilitás és a növekedé­si fordulat évének nevezte a kormány 2013-at, amikor be­nyújtotta az Országgyűlésnek a tavalyi központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszám­adási törvényt. A Kormányzati Információs Központ és a Nem­zetgazdasági Minisztérium kö­zös közleményükben kifejtet­ték, hogy a költségvetési fegye­lemnek köszönhetően a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amikor a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt. 2013-ban a GDP a 2013-as költségvetés készítésekor felté­telezett 0,9 százalékhoz képest gyorsabban, 1,1 százalékkal bő­vült. Az infláció is alacsonyabb volt a tervezettnél, átlagosan 1,7 százalékkal nőttek az árak 2013-ban. Az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 79,8 százalékról 79,2 százalékra mérséklődött. 2013-ban az államháztartás pénzforgalmi hiánya 820 mil­liárd forint volt, a módosított hiánynál 26,1 százalékkal ala­csonyabb szintet ért el. Az adó­bevételek 534,2 milliárd forint­tal, 7,2 százalékkal elmaradtak a tervezettől, a NAV hátralékál­lománya 5,7 százalékkal 2260,9 milliárd forintra nőtt. Tavaly 1583,8 milliárd forint szárma­zott az EU-tól, ez csaknem 500 milliárddal haladta meg az elő­ző évit. ■ VG Domokos László ÁSZ-elnök Az ÁSZ elégedett a tavalyi költségvetés végre­hajtása a jogszabályi előírások­nak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, és tovább javult az egyes intéz­ményi beszámolók és fejezeti elszámolások megbízhatósága - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Domokos László, az ÁSZ elnöke pénteken a Parlamentben elmondta: az ÁSZ ellenőrzése során feltárt hibák összege 3,1 milliárd forint volt. Az előző évi 2,9 százalék­kal szemben a számvevőszék már csak a tavalyi beszámolók és elszámolások 1,5 százalékát látta el elutasító véleménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents