Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-05 / 207. szám
2014. SZEPTEMBER 5., PENTEK KORKÉP 5 Ragaszkodnunk kell a gyökereinkhez jubileumok Bíró László püspök Istentől kapta a hivatást, s jó példák álltak előtte Szekszárdon vannak Bíró László tábori püspök gyökerei, annak idején innen indult el a szolgálat útján Bíró László püspököt is köszöntik vasárnap a szekszárdi búcsú alkalmából a Remete kápolnánál tartandó szentmisén. A szekszárdi születésű főpap mostanában ünnepli pappá szentelésének 40., püspökké szentelésének 20. évfordulóját. Gyuricza Mihály Bíró Lászlót nagyon sokan ismerik, tisztelik szűkebb pátriájában. Azok is, akik hithű katolikusok, s azok is, akik ritkán járnak templomba, vagy más felekezet tagjai. - Szek- szárd a szülővárosom, ott vannak a gyökereim az Alsó utcában, a lebontott városrészben... Fontos, hogy az ember ragaszkodjon a gyökereihez - kezdi a beszélgetést a püspök. - Ott úgy éltünk egymás mellett, mintha rokonok lettünk volna. A felnőttek is ismerték a gyerekeket, vigyáztak rájuk, egymáséra is. Bárkihez fordulhattunk, mindig mindenre ugyanolyan választ kaptuk. Szilárd értékek mentén nőhettünk fel, amiért hálás vagyok a Jóistennek. Bíró László paraszti családba érkezett, abban a környezetben nőtt fel. Ott a gyerekeket is fegyelemhez, munkához szoktatták. - Akár a földre mentünk ki, akár a szőlőbe, akár az állatokkal foglalkoztunk, minden pontosságot, következetességet kívánt tőlünk. Nem nagyon kellett a szüléinknek számon tartaniuk, hogy a gyerek elvégzi-e a feladatát. Ha nem megfelelően vágtam ki a szőlőben a gazt, az másnapra kihajtott, ha nem kapta meg a jószág a takarmányt, az jelzett. Azt szoktam mondani, a föld és az állatok közelsége önmagában is fegyelmező erő. A kérdésre, hogyan lett az alsóvárosi gyerekből pap, azt a választ kapjuk, hogy a Jóistentől kapta ezt a hivatást. Mindig vonzotta a templom, az oltár közelsége. A szekszárdi plébánián lévő papok pozitív példát jelentettek számára. Külön is megemlíti a most 92 éves Szálai János tanár urat, aki akkor káplán, később teológiatanár volt. A másik, ami hozzásegítette a hivatásához, az volt, hogy a paraszti világ két embert nagyon a helyén tudott értékelni: a pedagógust meg a papot. Valójában jó értelemben vett tekintélyelvűség uralkodott abban a társadalomban: a szülőnek, a nagyszülőnek, a tanítónak, a papnak tekintélye volt. Ha valaki szidta a tanítót vagy a plébánost, akkor rászóltak, mondván hallgasson, mert itt van a gyerek, ő is hallja. Óvták a tekintélyüket. Amikor 7. osztályos lett, az akkori káplán, Kolbert Mátyás megkérdezte tőle, hogy mi szeretne lenni. Pap - volt a válasz. Egyházi gimnáziumba került, s attól kezdve egyenes volt az útja. - A papi élet minden stációját megjártam, voltam Tolna megye határán, Mágocson káplán, aztán Szigetváron is. Pécsen püspöki titkár lettem... Később felfigyeltek a pasztorá- ciós munkámra, megszólítottak, így indultam el a püspöki szolgálat irányába.- Most a Katonai Ordinariá- tus vezetője vagyok, mint püspök. Ez hasonló intézmény, mint az egyházmegye. Van különbség is: a tábori pap, a tábori püspök is mobil, ami azt jelenti, hogy ott kell lennie, ahol a katonák vannak. Ugyanazokkal a joghatóságokkal bír a tábori püspök is, mint a megyéspüspök. Az, hogy ez egy mozgékony egyházmegye, nagyon lényeges vonást jelenít meg: az egyháznak ott kell lennie, ahol az emberek vannak. Névjegy bíró László püspök hitét gyakorló katolikus családban született Szekszárdon, 1950-ben. A papi hivatásra diákkora óta készült. A Győri Bencés Gimnáziumban 1969-ben érettségizett. Ugyancsak Győrben, a Hittudományi Főiskolán végezte teológiai tanulmányait. 1974-ben szentelték pappáj 1994-ben pedig püspökké. Állomáshelyei közül kiemelkedik Pécs, ahol többek között püspöki titkár és a bazilika plébánosa is volt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának 1994-től, a hitoktatási bizottságnak pedig 2003-tól elnöke. Tábori püspökké 2009-ben nevezték ki A tábori püspököt talán közelebbről érinti, hogy mostanában változóban van a külpolitikai helyzet, például Ukrajna esetében, aminek vannak, lehetnek katonai vonatkozásai is - vetjük fel a következő témát.- Mint minden embert, engem is aggodalommal tölt el, hogy háborús fészkek vannak körülöttünk: Ukrajnában, a Közel-Keleten, Palesztinában, Szíriában, Irakban. Ez utóbbi országban szörnyű sorsot élnek meg az ottani keresztények: nemrég még 1,3 millióan voltak, s lassan már csak pár százezren maradnak, mert vagy kivégzik vagy elűzik őket ősi földjükről. Ukrajna a szomszédunk, hát persze, hogy aggódunk, ráadásul Kárpátalja is ott van. Remélem, tárgyalások útján oldódnak meg a konfliktusok, s sikerül elejét venni egy még szörnyűbb háborúnak. A háború mindig értelmetlen, s nagyon sok ártatlan ember halálával jár. Az ember fél, imádkozik és azon gondolkodik, hogy mit lehet tenni a békéért. Bíró László nemcsak tábori püspök, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense is. - Ez is szolgálatot jelent, a házasság, a család, az élet szolgálatát. Ezt úgy próbálom végezni, hogy tevékenységem erősítse a házasságot, a családot, az élet védelmét, a fiatalok házasságkötését. Az élet védelme két irányban jelent feladatot, egyrészt a meg nem született élet védelmét, másrészt az elaggott élet védelmét. Ferenc pába többször is szólt a leselejtezés társadalmáról, amelyben az életet a két végén szeretik leselejtezni, mert sok pénzbe kerül a társadalomnak mind a gyermek, mind az öreg. Mindenféle „szép” ideológiákkal tesznek az élet, a család ellen. Nagyon feszült helyzetben van ma a házasság, a család a különböző európai társadalmakban. A mi feladatunk a kapcsolattartás is az állami, társadalmi fórumokkal, ez is hozzátartozik a család, Krisztus szolgálatához. Végezetül arra kértük a püspököt, mondja el, hogyan látja, milyen helyzetben van a hit, a vallás, az egyház. Tapasztalatai szerint feljövőben van a kereszténység, annak ellenére, hogy a világon ez a legüldözöttebb felekezet. Ami Európát illeti, itt sokan közömbösekké válnak az egyház iránt, a társadalom széles rétege nagyon erős an- tiklerikális légkört igyekszik teremteni, s sokan, akik kevés információval rendelkeznek, hisznek is nekik. Ugyanakkor van egy mélyülő tisztánlátás, egyre világosabb az értelmes ember számára, hogy a léthez hozzátartozik annak láthatatlan dimenziója is. Nagyon fontos annak a gondolkodásnak a kialakítása, hogy az egész gazdasági élet az igazságosság alapján álljon, hogy személyközpontú és ne profitközpontú legyen a boldogulásunk. Az egyház hatékony támasza az európai gondolkodásnak. Egyre többen kezdik felismerni, hogy a profitot hajszoló liberálkapitalizmus nem védi, hanem eszköznek tekinti az embert. Pedig a termelési tevékenység céljának kellene lennie az embernek és nem eszközévé degradálódnia. A gondolkodó emberek látják az egyháznak ezt a pozitív, ember központú gondolkodását. Sokszor elmondták a történelem során, hogy az Istent állítani és az embert állítani, tulajdonképpen ugyanazt jelenti. A gondolkodó ember, aki nem a demagógiák után megy, ezt tisztán látja Csak augusztusban több mint harminc koncertet adtak csurgó zenekar Otthon vannak az ország több településén is, de igazából Medinán vannak itthon Ismét jó időszakot tudhat maga mögött a Csurgó zenekar. Csak augusztusban több, mint harminc koncertet adott a csapat. Népzeneit, olyat, melyen a népzene más zenei irányzatokba is áthajlott, a fellépések fele pedig gyermekeknek szóló előadás volt. Siklósi Krisztián, a zenekar vezetője arról számolt be, nagy örömmel vettek részt Bonyhá- don a Bukovina Fesztiválon. A zenekar sokat foglalkozik a bukovinai székelyek muzsikájával, a zenészek úgy érzik, családtagokká váltak, és ezért nagyon hálásak. - Februártól indult a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségével közös műsorsorozatunk „Mikor Csíkból elindultam” címmel. A madéfalvi veszedelem kétszázötvenedik évfordulójára emlékezve tíz olyan Tolna-, Baranya- és Bács-Kiskun megyei településre vittük el ezt a néptáncos, népzenei műsort, ahol bukovinai székelyek élnek - tájékoztat a zenész. A Csurgó Baranyában is nagy népszerűségnek örvend, a Déli Kapu Folklór Fesztiválon, Pécsett négy, ahogy Krisztián fogalmaz, csodálatos estét töltöttek. Pécsi, siófoki, szigetvári, kozármisle- nyi tánccsoportokkal léptek fel, de önálló szereplése is volt a zenekarnak. - Nagy megtiszteltetés volt, hogy Pécs és Szekszárd is számított ránk augusztus 20- i ünnepségein - állítja a muzsiA Csurgó zenekar fellépéseinek fele gyermekeknek szóló előadás volt kus, de mint kiderült, ezen a napon a Budai Vár Oroszlános udvarában is felléptek. Gyermek- műsorukat pedig, miután visz- szahívták a csapatot, 30-án a Várbazárban is bemutatták. A társaság kicsiknek szóló műsorát a Baranya megyei Csorba Győző könyvtár közvetítésének köszönhetően több, a szomszédos megyében található településen élvezhették a gyerekek. Siklósi Krisztián szerint azonban a legnagyobb dolog, ha az ember otthon muzsikálhat, közeli ismerősöknek szerezhet örömet. Mint mondja, jó érzés volt a „szűkebb” családdal tölteni a település örömünnepét, a Medinai Művészeti Napokat. ■ B. K. Medináról érkeztek „MEDINÁRÓL ÉRKEZTÜNK a NATO lokátor alól sugárzó szemekkel.” A Csurgó zenekar mostanság így kezdi koncertjeit, hiszen bárhol is fordulnak meg a világban, mindenhol Medinát képviselik. Siklósi Krisztián szerint jó érzés, hogy a faluvezetés a település és annak kultúrája iránt elkötelezett. A művészetnek ma különösen fontos szerepe van a község életében. A zenekar vezető elmondta, sokat kapott Medinától: családot, közösséget, hazát. Úgy gondolja: most itt az idő, hogy megszolgálja ezeket az ajándékokat.
