Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-30 / 228. szám

2 MEGKÉRDEZTÜK Miért szeret Várdombon élni? SOÓSNÉ BAKÓ ESZTER Azért is szeretek itt élni, mert Várdomb kiváló termé­szeti adottságokkal rendelke­zik. Egyik oldalán a pannon dombok, ellenkező irányban meg a végtelen magyar sík­ság. Annak is örülök, hogy elismerést érdemlően mű­ködnek az itteni egyesületek, amelyek tevékenységében, különösen abban, ami a ha­gyományainkkal, történel­münkkel kapcsolatos, én is szívesen részt vennék. FRANK EDIT Itt születtem, ezen a szép he­lyen. Mozgássérült vagyok, figyelnek rám. Úgy érzem magam, mint egy nagy csa­lád tagja. Ha a mozgássérül­teknek készült mopedemmel elindulok a boltba, kérés nélkül kihozzák az árut, a piacon is segítenek össze­gyűjteni, amire szükségem van. Biztonságban vagyok Várdombon, az itteniek egy összetartó vidám kis csapa­tot alkotnak. KOVÁCS LÁSZLÓ Családi házban nőttem fel, ré­gi vágyam teljesült, amikor itt építkezhettem. Jól érzem ma­gam Várdombon. A városban általában személytelenek va­gyunk, egy bérházban a má­sik lépcsőházban lakót sem ismeijük, falun meg minden­ki köszön egymásnak. Igaz a mondás, hogy az ember a vá­rosban többet lát, falun viszont - jó értelemben - többet hall. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A VÁRDOMBI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A CIKKEKET GYURICZA MIHÁLY ÍRTA, A FOTÓKAT MAKOVICS KORNÉL KÉSZÍTETTE. ALMANACH 2014 - VÁRDOMB 2014. SZEPTEMBER 30., KEDD Eredményes volt a csapatmunka számvetés Az elmúlt években nemcsak tervek, hanem eredmények is születtek Az idén is megtartották a szüreti felvonulást, 180 adag szüreti paprikással vendégelték meg a résztvevőket Vad Gábor bíró kérte ki Tóth Tímeát, akiből bíróné lett ((í«íí«C((( A települések lakóit ritkán foglalkoztatja tételesen a költségvetés. Annál inkább odafigyelnek erre a vezetők. Néhány éve még Várdombon is hiánnyal küzdöttek, tavaly év végére már fordult a hely­zet - mondta Simon Csaba polgármester Gyuricza Mihály Várdombon is előfordult úgy a 2010-es, 2012-es évek táján, hogy meg kellett harcolni a pénzügyi egyensúlyért, mos­tanra azonban igencsak meg­változott a helyzet: nemhogy hiány, inkább valamennyi több­let jellemzi a községi büdzsét. Amikor azt firtatjuk, mi min­denre jutott a település pénzé­ből, a polgármester meglehető­sen hosszú listával áll elő. Itt is el kellett végezni olyan alapvető dolgokat, mint az elhasználódott járdaszakaszok kijavítása. Térkő került rájuk, a ravatalozó előt­ti útra pedig aszfaltréteg. És ha már a temető környékén járunk, meg kell említeni az új urnafa­lat. Pénzbe kerültek a sírkertben a hulladékgyűjtők. Ki kellett tisztíttatni a falu alatt húzódó vadvíz árkot, a feliszapolódott átereszeket, egyáltalán helyre­állíttatni a vízfolyást. A közösségi közlekedés terén is sikerült előrelépni. Ezt például a két új, szép buszváró jelzi, meg a tény, hogy vettek egy falugond­noki buszt. Várdombra is megér­kezett a 21. századi technika, az iskola és az önkormányzat épü­letének tetején elhelyezett nap­elemek formájában. Várdomb is élvezi az Aqua projektben való részvételt, tisztább az ivóvíz, biz­tonságosabb az ellátás, ha még vannak is gondok ezen a téren. Sok helybelinek segítettek azzal, hogy a keményebb téli hónapok­ra tűzifához juttatták őket. Simon Csaba azt mondja, büsz­ke rá, hogy az elmúlt időszak nagy, hivataü átalakításai köze­pette is jórészt megőrizték önál­lóságukat. így aztán a lakosság továbbra is bármelyik munkana­pon intézheti ügyeit. Az önkor­mányzat biztos háttere a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, az Együtt Várdombért Egyesü­A tények és tervek, az eredmé­nyek és feladatok számbavétele után a munkamódszeréről kér­deztük a polgármestert. Egy pél­dát hozott fel, olyat, amikor si­kerrel járt a kitartása, a szívós tájékozódás a lehetőségek kö­zött. Elmondta, ismeretei szerint a kivételek közé tartozik, ha va­laki eredményesen érvel az E.On-nal szemben a gallyazás, letnek, a Nagycsaládosok Egye­sületének és az újonnan alakult Polgárőr Egyesületnek is. A jövőre vonatkozó tervekről, elképzelésekről szólván a pol­gármester előrebocsátja, ezek csapatmunka eredményeként alakultak ki, részben a képvi­selő-testület tagjainak javasla­tain alapulnak, s a megvalósítás is az új testület szándékán és munkáján is múlik majd. Úgy gondolja, első helyen állnak to­vábbra is azok a feladatok, ame­lyek a Várdombon élők alap­vető, elemi komfortját szolgál­ják. Vannak köztük olyanok is, amelyek régóta aktuálisak, és olyanok is, amelyek például az energiaköltségeket csökkentik. A falubuszt már megnyerték, most a tanyagondnoki szolgá­lat elindítása van napirenden. Ez többek között összeköttetést fog jelenteni Várdomb és Űj­csonkolás, fakivágás után, mert a jogszabályokban elég nagy jo­gosultság áll a cég rendelkezésé­re. Neki sikerült. AzE.On-os fa­kivágások mutattak rá arra, hogy a közterületek fásításában és annak kezelésében helyi sza­bályozásra van szükség. Jó hír, hogy a kártérítési összeg befolyt, így ha meglesz a koncepció, in­díthatják a fásítási akciót. berek között, amely például az Újberekben élő idősek számára is lehetővé teszi a szociális ét­kezés és a házi segítségnyújtás igénybevételét. A kulturális programok elérése is könnyeb­bé válik. A polgármester arra számít, hogy a busz hangszóró­jával azonnal értesíteni tudják a lakosságot, amikor arra szük­ség van. Kamerarendszer már működik Várdombon, hasznos, ezért bővíteni szeretnék. Pá­lyáztak, most az eredményt vár­ják. Ugyancsak pályázati sza­kaszban van az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat esetében az épület akadálymentesítése, a fűtés korszerűsítése, a nyílás­zárók cseréje. Napelemeket is szeretnének feltenni a tetőre, az udvaron pedig parkolót alakíta­nak ki, ha lehet, profi orvosi és védőnői eszközöket is szeretné­nek beszerezni. Simon Csaba * ' » polgármester . ­A templom felújítása még ősz­szel befejeződik, a német nemze­tiségi önkormányzatnak köszön­hetően. A temetőben a ravatalozó északi és déli oldalán védőtetőre van szükség, hogy alkalmanként ülőhelyeket lehessen kialakítani. Ha befejeződik a pályázati beru­házás, akkor a civil kezdeménye­zésből készülő haranglábat össze lehet illeszteni a ravatalozó épüle­tével. Civil kezdeményezés a stá­ciók felújítása is. Ezzel is meg kell várni a temetői pályázat lezárulá­sát, mert az is tartalmaz a stáci­ókkal kapcsolatban stabilizálást, tisztítást és az üvegek cseréjét. A vízhálózat rekonstrukciója Várdomb első számú feladatává vált. Mintegy 400 méter vezeték cseréjére lesz szükség, a rend­szer kisebb átalakítása mellett. A polgármester azt mondja, az E.R.Ö.V. Vízi közmű Zrt. is látja a problémát, hiszen a heti többszö­ri csőtörés javítása nem kevés pénzébe kerül. Már a konkrét megoldásokról tárgyalnak. A fontos teendők között van a Józan dűlő és a Kis utca elkopott aszfaltrétegének kicserélése, az újraaszfaltozás. A Kossuth utca mindkét végén meg kell oldani az alsó oldal vízelvezetését. A művelődési ház szigetelése, fű­téskorszerűsítése és a faluköz­pont átalakítása. Parkoló, piactér kialakítása, az alsó iskola hasz­nosításának megtervezése szin­tén a célok között található. Nem szükségszerű, hogy a nagy cégnek van igaza Őrzik német identitásukat nemzetiség Ők kezdeményezték a templom felújítását is Az egyesület fő célja a várdombiak összefogása Holcz Marianna, a Várdombi Német Nemzetiségi Önkor­mányzat elnöke elmondta, az önkormányzat 1991-ben ala­kult meg, azzal a céllal, hogy a Várdombon élő németség iden­titását, kultúráját, szokásait megőrizze. Nekik köszönhető például, hogy a helyi iskolában mindenki ingyen jut a német nyelvű tankönyvekhez, tanév­kezdő támogatást biztosítanak azoknak, akik németet, néme­tül tanulnak. Ha bármelyik vár­dombi német nyelvvizsgát tesz, számíthat anyagi támogatásuk­ra. Több rendezvénynek is ők a gazdái, legújabban a kitelepítet­tek emléknapjának is. Kultúr­műsort szerveztek, rajzpályáza­Holcz Marianna tot hirdettek és a diákok beérke­zett munkáit kiállították. Vár­dombon is van sváb bál, Márton nap. Várdombi specialitás a Chris'kindlspiel, a sváb betlehe- mes. Tavaly már huszadik alka­lommal járták a falut. Koncertet is tartottak a kezdeményező, néhai Kiss Tamásné emlékére. Minden hónapban összejönnek az úgynevezett sváb beszélgetés résztvevői, hogy ne merüljön fe­ledésbe a várdombi német dia­lektus se. Kezdeményezésükre, az egyházmegye segítségével, a katolikus egyház pályázatának eredményeként beszélgetésünk napján megkezdődött a temp­lom és a temetőben lévő stációk restaurálása is. Remilong Judit, az Együtt Vár­dombért Egyesület vezetője elmondta, hogy az egyesület 2008 januártól működik. Most közel 90 tagjuk van, aktívan részt vesznek a falu közéle­tében, rendezvényeket szer­veznek, segítik a társszervek ilyen tevékenységét. Nagyon fontosnak tartják kulturális örökségük megőrzését. Több pályázatot is megnyertek már, tulajdonképpen nekik köszön­hetőek a szép, faragott új utca­név- és hirdetőtáblák. Ők mű­ködtetik a művelődési házat, s újabban a parókia épületében kialakított faluházat is. A kato­likus egyháztól húsz évre „köl­csön kapott” parókiát felújítot­ták, itt van a klubhelyiségük és itt helyezték el a helytörté­neti gyűjteményt is, amelyet a közelmúltban leltároztak fel szakemberek, s valószínűleg ez lesz az alapja a kialakítan­dó tájháznak. Három csoport működik az egyesület keblén, a nyugdíjasoké a legaktívabb. Kéthetente rendszeresen összejönnek, most éppen a geresdlaki gombócfesztiválra készülnek. A természetjáró csoport a nevéhez méltó prog­ramokat szervez, ugyanez jel­lemzi a faluszépítő csoportot is. Remilong Judit fő célja az itt élők összefogása, az egyesület politikától mentes, a faluért, a közért végzett tevékenysége. * a I I i i

Next

/
Thumbnails
Contents