Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-30 / 228. szám
2 MEGKÉRDEZTÜK Miért szeret Várdombon élni? SOÓSNÉ BAKÓ ESZTER Azért is szeretek itt élni, mert Várdomb kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Egyik oldalán a pannon dombok, ellenkező irányban meg a végtelen magyar síkság. Annak is örülök, hogy elismerést érdemlően működnek az itteni egyesületek, amelyek tevékenységében, különösen abban, ami a hagyományainkkal, történelmünkkel kapcsolatos, én is szívesen részt vennék. FRANK EDIT Itt születtem, ezen a szép helyen. Mozgássérült vagyok, figyelnek rám. Úgy érzem magam, mint egy nagy család tagja. Ha a mozgássérülteknek készült mopedemmel elindulok a boltba, kérés nélkül kihozzák az árut, a piacon is segítenek összegyűjteni, amire szükségem van. Biztonságban vagyok Várdombon, az itteniek egy összetartó vidám kis csapatot alkotnak. KOVÁCS LÁSZLÓ Családi házban nőttem fel, régi vágyam teljesült, amikor itt építkezhettem. Jól érzem magam Várdombon. A városban általában személytelenek vagyunk, egy bérházban a másik lépcsőházban lakót sem ismeijük, falun meg mindenki köszön egymásnak. Igaz a mondás, hogy az ember a városban többet lát, falun viszont - jó értelemben - többet hall. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A VÁRDOMBI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A CIKKEKET GYURICZA MIHÁLY ÍRTA, A FOTÓKAT MAKOVICS KORNÉL KÉSZÍTETTE. ALMANACH 2014 - VÁRDOMB 2014. SZEPTEMBER 30., KEDD Eredményes volt a csapatmunka számvetés Az elmúlt években nemcsak tervek, hanem eredmények is születtek Az idén is megtartották a szüreti felvonulást, 180 adag szüreti paprikással vendégelték meg a résztvevőket Vad Gábor bíró kérte ki Tóth Tímeát, akiből bíróné lett ((í«íí«C((( A települések lakóit ritkán foglalkoztatja tételesen a költségvetés. Annál inkább odafigyelnek erre a vezetők. Néhány éve még Várdombon is hiánnyal küzdöttek, tavaly év végére már fordult a helyzet - mondta Simon Csaba polgármester Gyuricza Mihály Várdombon is előfordult úgy a 2010-es, 2012-es évek táján, hogy meg kellett harcolni a pénzügyi egyensúlyért, mostanra azonban igencsak megváltozott a helyzet: nemhogy hiány, inkább valamennyi többlet jellemzi a községi büdzsét. Amikor azt firtatjuk, mi mindenre jutott a település pénzéből, a polgármester meglehetősen hosszú listával áll elő. Itt is el kellett végezni olyan alapvető dolgokat, mint az elhasználódott járdaszakaszok kijavítása. Térkő került rájuk, a ravatalozó előtti útra pedig aszfaltréteg. És ha már a temető környékén járunk, meg kell említeni az új urnafalat. Pénzbe kerültek a sírkertben a hulladékgyűjtők. Ki kellett tisztíttatni a falu alatt húzódó vadvíz árkot, a feliszapolódott átereszeket, egyáltalán helyreállíttatni a vízfolyást. A közösségi közlekedés terén is sikerült előrelépni. Ezt például a két új, szép buszváró jelzi, meg a tény, hogy vettek egy falugondnoki buszt. Várdombra is megérkezett a 21. századi technika, az iskola és az önkormányzat épületének tetején elhelyezett napelemek formájában. Várdomb is élvezi az Aqua projektben való részvételt, tisztább az ivóvíz, biztonságosabb az ellátás, ha még vannak is gondok ezen a téren. Sok helybelinek segítettek azzal, hogy a keményebb téli hónapokra tűzifához juttatták őket. Simon Csaba azt mondja, büszke rá, hogy az elmúlt időszak nagy, hivataü átalakításai közepette is jórészt megőrizték önállóságukat. így aztán a lakosság továbbra is bármelyik munkanapon intézheti ügyeit. Az önkormányzat biztos háttere a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, az Együtt Várdombért EgyesüA tények és tervek, az eredmények és feladatok számbavétele után a munkamódszeréről kérdeztük a polgármestert. Egy példát hozott fel, olyat, amikor sikerrel járt a kitartása, a szívós tájékozódás a lehetőségek között. Elmondta, ismeretei szerint a kivételek közé tartozik, ha valaki eredményesen érvel az E.On-nal szemben a gallyazás, letnek, a Nagycsaládosok Egyesületének és az újonnan alakult Polgárőr Egyesületnek is. A jövőre vonatkozó tervekről, elképzelésekről szólván a polgármester előrebocsátja, ezek csapatmunka eredményeként alakultak ki, részben a képviselő-testület tagjainak javaslatain alapulnak, s a megvalósítás is az új testület szándékán és munkáján is múlik majd. Úgy gondolja, első helyen állnak továbbra is azok a feladatok, amelyek a Várdombon élők alapvető, elemi komfortját szolgálják. Vannak köztük olyanok is, amelyek régóta aktuálisak, és olyanok is, amelyek például az energiaköltségeket csökkentik. A falubuszt már megnyerték, most a tanyagondnoki szolgálat elindítása van napirenden. Ez többek között összeköttetést fog jelenteni Várdomb és Űjcsonkolás, fakivágás után, mert a jogszabályokban elég nagy jogosultság áll a cég rendelkezésére. Neki sikerült. AzE.On-os fakivágások mutattak rá arra, hogy a közterületek fásításában és annak kezelésében helyi szabályozásra van szükség. Jó hír, hogy a kártérítési összeg befolyt, így ha meglesz a koncepció, indíthatják a fásítási akciót. berek között, amely például az Újberekben élő idősek számára is lehetővé teszi a szociális étkezés és a házi segítségnyújtás igénybevételét. A kulturális programok elérése is könnyebbé válik. A polgármester arra számít, hogy a busz hangszórójával azonnal értesíteni tudják a lakosságot, amikor arra szükség van. Kamerarendszer már működik Várdombon, hasznos, ezért bővíteni szeretnék. Pályáztak, most az eredményt várják. Ugyancsak pályázati szakaszban van az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat esetében az épület akadálymentesítése, a fűtés korszerűsítése, a nyílászárók cseréje. Napelemeket is szeretnének feltenni a tetőre, az udvaron pedig parkolót alakítanak ki, ha lehet, profi orvosi és védőnői eszközöket is szeretnének beszerezni. Simon Csaba * ' » polgármester . A templom felújítása még őszszel befejeződik, a német nemzetiségi önkormányzatnak köszönhetően. A temetőben a ravatalozó északi és déli oldalán védőtetőre van szükség, hogy alkalmanként ülőhelyeket lehessen kialakítani. Ha befejeződik a pályázati beruházás, akkor a civil kezdeményezésből készülő haranglábat össze lehet illeszteni a ravatalozó épületével. Civil kezdeményezés a stációk felújítása is. Ezzel is meg kell várni a temetői pályázat lezárulását, mert az is tartalmaz a stációkkal kapcsolatban stabilizálást, tisztítást és az üvegek cseréjét. A vízhálózat rekonstrukciója Várdomb első számú feladatává vált. Mintegy 400 méter vezeték cseréjére lesz szükség, a rendszer kisebb átalakítása mellett. A polgármester azt mondja, az E.R.Ö.V. Vízi közmű Zrt. is látja a problémát, hiszen a heti többszöri csőtörés javítása nem kevés pénzébe kerül. Már a konkrét megoldásokról tárgyalnak. A fontos teendők között van a Józan dűlő és a Kis utca elkopott aszfaltrétegének kicserélése, az újraaszfaltozás. A Kossuth utca mindkét végén meg kell oldani az alsó oldal vízelvezetését. A művelődési ház szigetelése, fűtéskorszerűsítése és a faluközpont átalakítása. Parkoló, piactér kialakítása, az alsó iskola hasznosításának megtervezése szintén a célok között található. Nem szükségszerű, hogy a nagy cégnek van igaza Őrzik német identitásukat nemzetiség Ők kezdeményezték a templom felújítását is Az egyesület fő célja a várdombiak összefogása Holcz Marianna, a Várdombi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta, az önkormányzat 1991-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy a Várdombon élő németség identitását, kultúráját, szokásait megőrizze. Nekik köszönhető például, hogy a helyi iskolában mindenki ingyen jut a német nyelvű tankönyvekhez, tanévkezdő támogatást biztosítanak azoknak, akik németet, németül tanulnak. Ha bármelyik várdombi német nyelvvizsgát tesz, számíthat anyagi támogatásukra. Több rendezvénynek is ők a gazdái, legújabban a kitelepítettek emléknapjának is. Kultúrműsort szerveztek, rajzpályázaHolcz Marianna tot hirdettek és a diákok beérkezett munkáit kiállították. Várdombon is van sváb bál, Márton nap. Várdombi specialitás a Chris'kindlspiel, a sváb betlehe- mes. Tavaly már huszadik alkalommal járták a falut. Koncertet is tartottak a kezdeményező, néhai Kiss Tamásné emlékére. Minden hónapban összejönnek az úgynevezett sváb beszélgetés résztvevői, hogy ne merüljön feledésbe a várdombi német dialektus se. Kezdeményezésükre, az egyházmegye segítségével, a katolikus egyház pályázatának eredményeként beszélgetésünk napján megkezdődött a templom és a temetőben lévő stációk restaurálása is. Remilong Judit, az Együtt Várdombért Egyesület vezetője elmondta, hogy az egyesület 2008 januártól működik. Most közel 90 tagjuk van, aktívan részt vesznek a falu közéletében, rendezvényeket szerveznek, segítik a társszervek ilyen tevékenységét. Nagyon fontosnak tartják kulturális örökségük megőrzését. Több pályázatot is megnyertek már, tulajdonképpen nekik köszönhetőek a szép, faragott új utcanév- és hirdetőtáblák. Ők működtetik a művelődési házat, s újabban a parókia épületében kialakított faluházat is. A katolikus egyháztól húsz évre „kölcsön kapott” parókiát felújították, itt van a klubhelyiségük és itt helyezték el a helytörténeti gyűjteményt is, amelyet a közelmúltban leltároztak fel szakemberek, s valószínűleg ez lesz az alapja a kialakítandó tájháznak. Három csoport működik az egyesület keblén, a nyugdíjasoké a legaktívabb. Kéthetente rendszeresen összejönnek, most éppen a geresdlaki gombócfesztiválra készülnek. A természetjáró csoport a nevéhez méltó programokat szervez, ugyanez jellemzi a faluszépítő csoportot is. Remilong Judit fő célja az itt élők összefogása, az egyesület politikától mentes, a faluért, a közért végzett tevékenysége. * a I I i i