Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-29 / 227. szám

4 Megtalálták a rendőrök a nőnél az ellopott pénztárcát dombóvár Vádemelési javas­lattal zárta le a rendőrség egy ellopott pénztárca esetét. Az ügy iratait szeptember 22-én a Dombóvári Járási Ügyész­ségnek átadták. Egy dombóvá­ri férfi tett feljelentést ismerő­se, M. S. T. ellen, és elmondta, hogy a nő július 14-én 14 óra körüli időben ellopta a pénz­tárcáját a benne lévő szemé­lyes iratokkal együtt. A Dom­bóvári Rendőrkapitányság munkatársai a gyanúsítottnál házkutatást tartottak, amely­nek során megtalálták a pénz­tárcát, és a sértettnek vissza is adták. A rendőrök a 35 éves dombóvári nőt lopás vétség el­követésének megalapozott gya­núja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. ■ 1.1. Vádemelést javasolnak fémlopás miatt őcsény Vádemelési javaslat­tal zárta le a nyomozást a rend­őrség annak az őcsényi férfi­nak az ügyében, aki fémet lo­pott. Az ügyben keletkezett ira­tokat szeptember 25-én a Szek­szárdi Járási Ügyészségnek át­adták, tájékoztatott a rendőrség sajtóügyelete. Helybéli férfi tett feljelentést, mivel valamikor má­jus 27.19 óra és május 28.15 óra 30 perc közötti időben isme­retlen tettes kábelt és betonva­sat lopott félkész állapotban lévő őcsényi tanyájából. A Szekszárdi Rendőrkapitányság munkatár­sai az adatgyűjtés során eljutot­tak a feltételezett elkövetőhöz, 0. J. 18 éves őcsényi lakoshoz, aki a rendőrségen beismerő vallomást tett. A férfi ellen lopás vétség el­követésének megalapozott gya­núja miatt indult eljárás. ■ 1.1. KÖRKÉP 2014. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ Újraindultak Bódénál a kutatások tájoló nap Egy végleges, mélygeológiai tároló építéséhez keresnek megfelelő helyszínt A nyugat-mecseki kutatófúrások egyike már a nyáron elérte a 914 méteres záró mélységet, a másiknak a mélyítése pedig jelenleg is folyik Már most hasznos információ­kat hozott az idén újraindult nyugat-mecseki kutató­munka, amelynek célja egy nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó tároló lehetséges helyszínének feltér­képezése. Az eredményekről all. Tájoló nap keretében ad­tak számot a szakemberek. Vida Tünde boda-paks Több éves szünet után indították újra a Nyugat-Me- csekben a kutatómunkát azzal a céllal, hogy igazolják az itt lévő agyagkő alkalmasságát egy maj­dani, mélygeológiai tároló léte­sítésére. Itt helyeznék el a paksi atomerőmű működése során ke­letkezett nagy aktivitású hulla­dékokat. A létesítmény alkalmas lehet a kiégett fűtőelemek végle­ges elhelyezésére is. Utóbbiakat még hosszú évtizedeken át biz­tonságosan tudják tárolni a szin­tén Pakson található Kiégett Ka­zetták Átmeneti Tárolójában. A munkáért felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Non­profit Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kereki Ferenc a lakosság tájé­koztatását szolgáló Tájoló napon, Bodán elmondta, hogy idén két kutatófúrást szeretnének megva­lósítani. Az egyik már a nyáron elérte a 914 méteres záró talp­mélységet, a másik mélyítése pe­dig jelenleg is folyik, itt a terve­zett talpmélység 450 méter. - Ar­ra már most lehetőségünk volt, hogy az így nyert kőzetminták elemzéséhez hozzákezdjünk, és az előzetes eredmények alapján elmondhatom, hogy a vizsgált kőzet, az úgynevezett agyagkő nem okozott csalódást. A vízzá­ró tulajdonság vizsgálata - ami a mi kutatásunk szempontjából kiemelten fontos - kedvező ered­ményeket mutat - vázolta dr. Ke­reki Ferenc. Az RHK Kft. ügyve­zető igazgatója rámutatott, hogy a munkák még jó ideig az előze­tes kutatások fázisában marad­nak, hiszen a tervezett nagy ak­tivitású tárolóra csak majd vala­mikor az évszázad második felé­ben lesz szükség. A szakemberek az ott található, világviszonylatban is ritka, kivá­ló vízzáró tulajdonságokkal ren­delkező agyagkő miatt választot­ták ki ezt a Nyugat-Mecsekben fekvő térséget még a kilencvenes az RHK Kft tevékenységéhez a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosít forrást. Az idei munkálatok tervezett költsége 1,1 milliárd forint. A földtani ku­tatás a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kutatási terv alapján folyik. Mind a kutatási terv, mind a fúrások engedélye­zése számos szakhatóság - kor­években. Földtani kutatás indult annak felmérésére, hogy a terü­let alkalmas lehet-e a hazánkban keletkező nagy aktivitású hulla­dékok és a Paksi Atomerőmű ki­égett fűtőelmeinek végleges, biz­tonságos elhelyezésére. Mivel egy ilyen mélységi tároló kuta­tása nagyon sok körülményt, fel­tételt kell, hogy tisztázzon, szük­ségesnek ítélték már most hozzá­fogni a vizsgálatokhoz, illetve a kutatáshoz. Az érintett lakosság tájékoztatására kezdetektől nagy nyezet- és természetvédelmi, víz­ügyi, erdészeti, növény- és talaj- védelmi, építésügyi és örökségvé­delmi, közlekedési és egészség- ügyi - egyetértésével zajlott. A tervezett mélységi geológiai táro­ló létesítéséig még több évtizedes kutatási program szükséges, az első szakaszra vonatkozó kuta­tási engedély 2017 elejéig szól. hangsúlyt fektetett az RHK Kft. Ebben a környék kilenc települé­sét tömörítő Nyugat-Mecseki Tár­sadalmi Információs és Terület- fejlesztési Önkormányzati Társu­lás (NYMTIT) is segíti. Kétévente reprezentatív közvélemény-ku­tatás formájában mérik fel a he­lyiek véleményét. A legutóbbi fel­mérés szerint a megkérdezettek több mint 80 százaléka úgy véle­kedik, hogy településének előnye származik majd a tervezett beru­házásból. Az RHK Kft. legköze­a nagy aktivitású radioaktív hul­ladék elhelyezése érdekében sta­bil, mélygeológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére kell felkészülni. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a ki­égett üzemanyag közvetlen elhe­lyezésére, de alkalmas a kiégett üzemanyag újrafeldolgozási hul­lebb 2015 elején tervez újabb fel­mérést készíttetni. A társulás elnöke szerint a kutatási munkákat már nagyon várta a helyi lakosság. Kovács Győző arról is beszámolt, hogy idén egy lakossági ellenőrző csoportot hoztak létre, amely­nek tagjai megfelelő szakmai felkészítés után folyamatosan nyomon tudják követni a kuta­tómunkát. Ez tovább növelheti a lakosok bizalmát a program iránt. ladékainak befogadására is. Az atomerőművekhez kötődő üzem­anyagciklus lezárására ugyanis világszerte két lehetőség ismert: a kiégett üzemanyag újrafeldol­gozása, azaz reprocesszálása, vagy azok végső elhelyezése. Ma­gyarországon mégnem született döntés arról, hogy melyik opciót választják. A hatóságok is figyelemmel kísérik a munkát A fűtőelemek újrafeldolgozása is szóba jöhet Közösséget épít a hangszeres foglalkozás örömzene Kísérleti jelleggel vezették be a programot Gyulajon és Szakályban Örömmel zenélnek a gyulaji iskolások a Szimfónia Program óráin Venezuelából indult útjára a módszer Hajnalig tartó szüreti vigadalom volt Sióagárdon Idén is sokan nézték meg a színpompás szüreti felvonulást gyulaj-szakály Kísérleti jel­leggel vezették be az ország tizenöt általános iskolájában - köztük a gyulaji és a szaká- lyi intézményben - a Szimfó­nia Programot, amely a hát­rányos helyzetű, szegénység­ben élő családok gyermekei számára ad esélyt a felzárkó­zásra. Az elsődleges cél nem a tehetséggondozás, hanem az örömzenélés, újszerű sikerek elérése, a közösségi érzés erő­sítése. A foglalkozások ezért nem is a hagyományos zenei oktatási kereteken belül zaj­lanak, nincs zeneelmélet, sem szolfézs. Lacza Ildikó, a gyulaji Galló József Általános Iskola igazga­tója elmondta, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pályá­zata révén kerültek a program­ba, és az ő javaslatára csatlako­zott hozzájuk Szakály. Mind­két helyszínen egy-egy főállá­sú zenepedagógust és egy-egy szociális munkást foglalkoz­tatnak. A programot az óra­rendbe illesztették, így ga­rantálva, hogy minden gyerek hozzáférjen, ugyanis nincs vá­logatás - hangsúlyozta az igaz­josé Antonio Abreu zenész, ze­neszerző 1975-ben Venezuelában indította áljára azt a módszert, amelyet már a világ számos táján átvettek, és amellyel most Gyula­jon és Szakályban is próbálkoz­nak. A férfi annak idején nem­csak azzal a céllal hívott fiatal zenészeket próbára, hogy szimfo­nikus zenekart alapítsanak, ha­nem hogy közösségi támogatást találjanak A foglalkozásokon nem a tökéletes hangszeres játék a lényeg, hanem az együtt zené­lés képességének elsajátítása, az egymásra figyelés, a tisztelet, a közös élmény. „Csak úgy lehet leküzdeni az anyagi szegénysé­get, ha szellemi gazdagságot köz­vetítünk” - vallja Abreu. gató. Jelenleg még a csoportépí­tés, a ráhangolódás fázisában tartanak, egyszerűbb, köny- nyebben hozzáférhető hang­szereken játszanak a diákok, de hamarosan megérkezik az a mintegy harminc fúvós hang­szer, amelyet a foglalkozások­ra ad bérbe egy cég. Az örömzenélést központ­ba állító módszer a világon először Venezuelában jelent meg, hazánkban pedig ön­kéntes zenepedagógusok, el­ismert zenészek közreműkö­désével vágtak bele Monoron, a Máltai Szeretetszolgálat ál­tal tíz éve indított Tabán Integ­rációs Program egyik eleme­ként. A mostani európai uni­ós támogatásnak köszönhető­en bővült a kör, Gyulaj és Sza­kály mellett Tarnabodon, Tar- nazsadányon, Miskolcon, Pa- rasznyán, Szendrőládon, Fel- sőzsolcán, Pécsen, Barcson, Darányon, Magyarmecskén és Bogádmindszenten kezdődött el szeptemberben a Szimfónia Program, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat és a Symphonia Alapítvány gondozásában. ■ Hanoi E. sióagárd az idén is remek han­gulatban zajlott, és délután há­rom órától hajnalig tartott a ha­gyományos szüreti vigadalom a községben. A szüreti rendezvény hagyománya az 1930-as évektől töretlen. Az is régi helyi szokás, hogy csoportképet készíttetnek az iskola udvarán, és azt elteszik emlékbe. Négy órakor kezdődött a színpompás szüreti felvonu­lás, majd a gálaműsorban fellé­pett az őcsényi Bogár István Ha­gyományőrző egyesület együtte­se, a Bonyhádi Ifjúsági Fúvósze­nekar, a Teveli Fiatalok Egyesü­lete és természetesen a helybéli hagyományőzök. Mintegy négy­százan vettek részt a nagy rene­szánsz vacsorán Faddi-Varga Já­nos és családja közreműködésé­vel. Este kilenc órakor kezdődött, és hajnalig tartott a mintegy öt­száz résztvevőt a szó szoros ér­telmében megmozgató bátyus­ból az iskola udvarán. Ugyan­ott tartották meg a Szent Mihály naphoz kapcsolódó tűzgyújtást, amellyel az Itthon vagy - Ma­gyarország, szeretlek! című or­szágos programsorozathoz kap­csolódtak. ■ 1.1. 4 I k

Next

/
Thumbnails
Contents