Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-01 / 203. szám

2014. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ iMnmmmnHi 5 KORKÉP A jól ismert múlt vezet a jövőbe megismerés Folyamatosan kutatja történelmünk tényeit és összefüggéseit Szakály Sándor azt vallja, kutatni kell a tényeket, mert legendákból nem lehet történelmet és jövőt építeni Szekszárdon sióagárdi Zöld Márton magyar királyi honvéd vezérőrnagy emlék­tábláját avatták fel a közel­múltban. Az ünnepségen dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigaz­gatója mondott avatóbeszédet. Venter Marianna- A VERITAS Intézet vezetője, egyben a Honvéd Hagyományőr­ző Egyesület elnöke, és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagja. Adódik hát a kérdés, mi­ben áll a történelmi események kutatásának jelentősége?- Minden nemzetnek szüksé­ge van arra, hogy tisztában le­gyen a múltjával, mert teljesen igaz a mondás, hogy a múlt is­merete nélkül nincs jövő sem. A múlt valamennyiünk része, olyan, mint a gyermekkor. Van­nak szép és kevésbé szép idő­szakai, és egy tisztességes or­szág bátran szembe néz a múlt­jával, vállalja azt, ami történt. Ha kell, kritikával, ha kell, oda­figyeléssel, de semmi esetre sem önostorozással.- Lehet-e még új dolgokra buk­kanni? Az ember hajlamos azt hinni, hogy már mindent tudunk a múltról.- Az évszázadok során vál­tozhatnak a vélemények, egyes dolgok megítélése, de a tények nem. Ez utóbbiak azok, ame­lyeket folyamatosan kutatni, vizsgálni, ellenőrizni kell. Mi­magyarország kormánya ren­delettel döntött a VERITAS Törté­netkutató Intézet létrehozásáról, azzal a kimondott céllal, hogy az elmúlt több mint másfélszáz esztendő magyar történései kuta­tását újra- és átgondolva, harag és elfogultság nélkül forduljon a magyar nemzet történetében meghatározó jelentőségű, nem kevés vitát kiváltó események felé. Három fő témacsoportra koncentrálunk. Ezek közül az első a kiegyezés utáni Magyaror­szág társadalmi és politikai vi­szonyainak alakulása, azl. vi­lágháború előzményei s a hábo­rú következményei a magyarság sorsára nézve. Szorosan követi nél pontosabban ismerjük a té­nyeket, annál korrektebb le­het az adott korban hozott dön­tések megítélése. Vegyünk né­hány példát: a második világ­háború idején nem azért vezé­ezt második kutatási területünk: Trianon - a XX. századi Magyar- ország legnagyobb tragédiája és a magyarság máig feldolgozat­lan traumája. A Horthy Miklós nevével fémjelzett két világhábo­rú közötti korszak, a közel hu­szonöt esztendő figyelemre méltó eredményei és kritikával illethető történései. Harmadikként az 1945 utáni időszak következik, a XX. század minden további ma­gyarországi történést meghatáro­zó fordulópontja, benne 1956, a népfelkelésből forradalmon át szabadságharccá vált 13 nap, a XX. századi Magyarország törté­nelmének egyik legkiemelke­dőbb eseménye. nyelték a Don-kanyarba a ma­gyar királyi 2. honvéd hadse­reget, hogy lemészároltassák a katonákat. Akkoriban ez volt a legkorszerűbb magyar sereg­test, amely a keleti hadszíntér­prof. dr. habil. Szakály Sándor egyetemi tanár, a Somogy megyei Törökkopányban született 1955- ben. A kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában tett érettségi vizsgát, majd diplomát szerzett 1980-ban az ELTE BTK történe­lem-könyvtár szakán, 1982-ben ugyanitt lett a bölcsészettudo­mány (történelem) doktora. 1990- ban a történelemtudomány kan­didátusa (MTA), majd 2006-ban az MTA doktora. Ugyanebben az évben azELTE-n a történelemtu­domány habilitált doktora. számos jelentős beosztást töl­tött már be, 2014. januárjától a VERITAS Történetkutatóintézet re került. Hajlamosak vagyunk sommás ítéletet hozni a Hort- hy-korszak döntéseivel kap­csolatban, de vajon adott kor­ban adott feltételek mellett le­hetett-e másképpen dönteni? főigazgatója. Szakmai és közéleti megbízatásainak hosszú a listá­ja, többek között volt Magyar Tu­dományos Akadémia (MTA) Tör­ténettudományi Bizottságának alelnöke, alelnöke a Magyar Tör­ténelmi Társulatnak, az Oszt­rák-Magyar Tudományos és Ko­operációs Akció Alapítvány kura­tóriumának. A Magyar Olimpiai Akadémia alelnöke, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnö­ke, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagja. ELISMERÉSEK: Grose Ehrenzei­chen für Verdienste um die Re­publik Österreich (2012), Honvéd­elemért kitüntető cím I. osztálya (2001 és 2000), Honvédelemért Vagy például szokás 1945-1947- re nosztalgiával tekinteni, mint azokra a „szép koalíciós idők­re”, amikor szabad választások voltak. Csak éppen azt is tudni kell, hogy választás ide, válasz­tás oda, a kormány tagjai azok lehettek, akiket a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, illetve an­nak szovjet elnöke, Vorosilov marsall kijelölt, illetve jóváha­gyott. Ezért kell kutatni a tör­ténelmet, és szembe nézni a té­nyekkel, mert legendákból nem lehet történelmet, és így közvet­ve jövőt építeni.- Mint dolgozik mostanában?- Első helyen természetesen az intézet felépítése, irányítá­sa szerepel. Tudományos mun­kámat illetően pedig jelenleg egy tanulmánykötetet rendez­tem sajtó alá, amely három ko­rábbi munkámat tartalmazza, a két világháború közötti magyar katonai hírszerzés- és kémelhá­rítás szervezetéről, illetve an­nak vezetőiről, valamint a ma­gyar katonai attaséi szolgálat tagjairól. Történelmi-statiszti­kai elemzés, életrajzokkal, fo­tókkal. Tervezem a két világ­háború közötti teljes magyar katonai felső vezetés, össze­sen ezernégyszáz tábornok és törzstiszt életrajzának az össze­állítását, és egy 1946-47-ben, a Gyűjtőfogházban vezetett em­lékkönyv facsimilében történő közreadását, a benne szereplő személyek életrajzi adataival, pereinek rövid felvázolásával kiegészítve. kitüntető cím II. osztálya (1994 és 1998), Kaposvár városáért-díj (2014), Korunk kulcsa-díj (2013), Dr. Szobonya Zoltán emlékérem (2011), Supka Géza emlékérem (2002), Zrínyi Miklós-díj (2001), Bezerédj-díj (1990). CSALÁDI ÁLLAPOTA: 1980 és 2002 között nős, azóta elvált. András fia (31 év) közlekedésmémök- ként végzett, repülés szakirány­nyal, Németországban dolgozik. Zoltán (28 év), ősztől folytatja a Budapesti Gazdasági Főiskolán a korábban megszakított tanul­mányait, és mellette egy telekom­munikációs cégnél dolgozik. hobbija: szakmája és az olva­sás, minden mennyiségben. Engedély nélkül akart szemetet válogatni a férfi Szekszárdon szekszárd Vádemelési javaslat­tal zárta le a rendőrség a hulla­dékgazdálkodás rendjét megsér­tő férfi esetét, tájékoztatta lapun­kat a rendőrség. Az ügyben ke­letkezett iratokat augusztus 27- én a Szekszárdi lárási Ügyész­ségnek átadták. Annak idején egy szekszárdi férfi tett bejelen­tést, mivel ismeretlen tettesek 2013. november 26-án több te­herautónyi hulladékot raktak le a megyeszékhely egyik utcájá­ban. A városi rendőrkapitány­ság munkatársai megállapítot­ták, hogy a szemetet S. J. 64 éves szekszárdi lakos kérésére szállí­tották a háza elé. A férfi a rend­őröknek azt mondta, a hulladé­kot darálásra szerette volna szét­válogatni. Az ügyben kirendelt környezetvédelmi szakértő meg­állapította, hogy a férfinak e te­vékenységhez nem volt meg a szükséges engedélye, ezért meg- lapozottan gyanúsítható a hulla­dékgazdálkodás rendje megsér­tésének bűntettével. ■ 1.1. Tovább erősödött a két település baráti kapcsolata TARDOSKEDD-BONYHÁD Idén 16. alkalommal rendezték meg a völgységi város felvidéki test­vértelepülésén, Tardoskedden a Szent István Napokat. A hivata­los programokon Filóné Ferencz Ibolya ügyvivő alpolgármes­ter, Fábián Béla önkormányza­ti képviselő és Kozma Anikó, a műszaki osztály vezetője képvi­selte Bonyhádot. Míg a Felvidé­kiek Egyesületének Kórusa és a Völgység Néptánc Egyesület a színpadi műsor sikeréhez já­rult hozzá. Az ünnepi képviselő-testüle­ti ülést követően a község főte­rét díszítő Szent István szobor­nál koszorúzási ünnepséget tar­tottak. Bonyhád nevében Filóné Ferencz Ibolya és Kozma Anikó helyezte el az emlékezés virága­it. Aki ellátogatott Tardokeddre, szabadtéri főzőversenyen, kéz­műves vásáron, bajnoki és ba­rátságos futballmérkőzéseken, hagyományos búcsúi mulatsá­gon és egyéb kísérő programo­kon vehetett részt, amelyet tűzi­játék is színesített. ■ V. B. Szakály Sándor a Történetkutató Intézetről Számos szakmai és társadalmi megbízatást vállalt és vállal Idén is folytatódik az iskolai baleset- és bűnmegelőzés tanévkezdés A 2008-ban indult iskolarendőr program előtt is odafigyeltek a kapitányságok a gyerekekre A rendőrség kiemelt figyelmet fordít a gyerekek és az iskolák biztonságára, ezért az intézmé­nyekben és azok környékén szep­temberben még gyakrabban ta­lálkozhatnak rendőrökkel. A na­gyobb városokban az oktatási in­tézmények közelében a közleke­dést is segítik a rendőrök, és ese­tenként a gyalogátkelőknél az is­kolába igyekvő gyerekekre még fokozottabban vigyáznak majd. A rendőrség ebbéli munkáját a polgárőrség is nagyban segíti, válaszolta kérdésünkre Huszti Gábor, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője. Mint elmondta, természete­sen folytatódik az 2014/2015-ös tanévben is az úgynevezett is­kolarendőr program. A megye valamennyi rendőrkapitánysá­gán van olyan egyenruhás rend­őr, aki iskolarendőri feladatokat lát el. Az iskolák örömmel fogad­ják a rendőröket, mert rajtuk ke­resztül közvetlenebb a kapcso­lat a kapitányságokkal. A peda­gógusok azonnal jelezni tudják, ha problémájuk van, vagy bár­milyen segítségre volna szüksé­gük. A rendőrség is egyszerűb­ben juthat el így a pedagógusok­hoz és a diákokhoz. Minden is­kolai bűnmegelőzési program­nak kettős célja van. Az egyik, hogy a gyerekek, a pedagógusok és esetleg a szülők információ­kat kapjanak arról, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk és Pénteken még folyt a munka a Dienes Iskola előtti parkoló kialakításán ezek ellen hogy védekezhetnek, de fontos az is, hogy a gyerme­kek elkövetővé se váljanak. Számtalan olyan visszatérő té­ma van, amelyekkel foglalkozni kell, az ismereteket nem árt fel­frissíteni. Ilyen például a kábí­tószer fogyasztás megelőzése, a biztonságos közlekedés, vagyon­védelem, iskolai erőszak, az in­ternet veszélyei vagy az önvéde­lem. Az eddigi tapasztalatok sze­rint valamennyi témában érdek­lődőek és befogadók voltak a ta­nárok és gyerekek. Sokszor már annak is örültek az iskolákban, hogy a tanárok és a gyerekek egy igazi rendőrrel beszélhettek mindennapi problémáikról, fo­galmazott a sajtószóvivő. ■ 1.1. A középiskolákban is van az előző tanév elején országo­san 200 középiskolába vezényel­tek hivatalos néven bűnmegelő­zési tanácsadót. Legfontosabb feladatuk a drogfogyasztás és az iskolai erőszak megelőzése. Tol­na megyében Pakson és Dombó­váron van ilyen, 2014 októberétől Szekszárdon is egy rendőr ta­nácsadó teljesít majd szolgálatot e téren. Ahol ilyenek nincsenek, ott a városi rendőrkapitányságok bűnmegelőzési előadói látják el az ilyen jellegű feladatokat, és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság Bűnmegelőzési Alosztálya is végez iskolai prevenciós tevé­kenységet szerte a megyében. \ f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents