Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-26 / 225. szám

4 KORKÉP 2014. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Centenáriumi kiállítás az I. világháború emlékére Gondoskodni a kieső kapacitásról Paks ii. Szigorú szabályok szerint zajlik az új blokkokhoz fűződő engedélyezési eljárás szekszárd „Határtalan haza- szeretet” címmel nyílt cente­náriumi fotókiállítás a szek­szárdi Babits Mihály Kulturá­lis Központban tegnap délután. Az első világháború kitörésé­nek századik évfordulója alkal­mából összeállított tárlaton há­tai és krasznai (Erdély) kato­nák, valamint családjaik fény­képei láthatók. A kiállítással a rendező hátai Fazekas Alapít­vány állít méltó emléket az el­ső világháború kitörése száza­dik évfordulójának. Elsősorban a hős bátai katonáknak, apák­nak, férjeknek és ifjaknak, akik életüket adták egy szebb, boldogabb jövő beteljesedésé­ért. A kiállítás több mint száz fotón és írásos emléken keresz­tül mutatja be a bátai emberek háború alatti életét. Bíró László tábori püspök gondolatai a kiállításról: A fo­tók sokasága embereket, em­beri sorsokat mutat be. Elein­ket, akik háborúk, gazdasá­gi válság idején küzdötték meg mindennapjaikat, s a különbö­ző nehézségek közepette is tel­jes életet élhettek, dolgoztak és ünnepeltek, távol kerültek egy­mástól, mégis vigyázták csalá­di kapcsolatukat, a csatatéren is egyek maradtak a család­dal, övéikkel. A fotókat nézve föltehetjük magunknak a kér­dést: vajon eleink nyomában járunk-e? Vigyázzuk-e a csa­ládi kötelékeinket, ünnepein­ket? Megőrizzük-e emberi mél­tóságunkat, miközben a min­dennapi kenyérért küzdünk. A múlt fotói szembesítenek mindkét saját jelenünkkel, és engedjük, hogy formálják hol­napunkat. A tárlatot október 8-ig láthat­ja a közönség, hétfőtől szomba­tig 9-től 17 óráig. ■ V. M. frj “PIsÄj .f I V- ÄSS Jfj k Bíró László püspök a megnyitón A kieső kapacitások és a nö­vekvő energiaigény miatt szükség van a tervezett két paksi blokkra, amelyek 2025-26 körül kezdhetik el a termelést. Az atomenergia ára továbbra is versenyképes, a paksi beruházás pedig gaz­daságos, előkészületei zökke­nőmentesen zajlanak - mond­ta Aszódi Attila kapacitás­fenntartási kormánybiztos. Vida Tünde Az atomenergia Magyarország villamosenergia-ellátásában ko­moly szerepet játszik. A paksi blokkok a hazai ellátás 36 szá­zalékát biztosítják. A kormány­zat célja, hogy hosszú távon ezt a közel 40 százalékos arányt fenn­tartsa. - Ezt úgy valósítjuk meg, hogy két, körülbelül 1200 mega­watt teljesítményű atomerőmű- vi blokkot építünk Pakson - fo­galmazott felvezetőjében Aszó­di Attila, a paksi atomerőmű bő­vítése kapcsán kinevezett kapa­citás-fenntartási kormánybiz­tos az MVM székházban tartott sajtótalálkozón. Az atomenergi­ának - szavai szerint - az ellá­tásbiztonságban van elvitatha­tatlan szerepe. A kormánybiztos Baji Csabával, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 'elnök-ve­zérigazgatójával és Nagy Sán­dorral, az MVM Paks IT Zrt. ve­zérigazgatójával együtt adott tá­jékoztatást a bővítés előkészüle­teinek jelenlegi állásáról. Aszódi Attila felidézte, hogy a parlament 2009-ben adta meg a felhatalmazást a munka meg­kezdésére. Ez a tevékenység so­káig a tender kiírása felé mu­tatott, de „egy ponton világos­sá vált, hogy a közvetlen, állam­közi megállapodás kedvezőbb tud lenni”, vázolta. A szóba jö­hető blokktípusok között mű­szaki tartalmat illetően lényegi különbség nem mutatkozott, vi­szont az orosz partner igen ked­vező finanszírozási lehetőséget ajánlott. A korábbi 1966-os ma­gyar-orosz államközi megállapo­dás bázisán kötötték meg 2014. januárjában az újabb szerződést. A 10 milliárdos hitelkeret a költ­ségek 80 százalékát kell, hogy fedezze, a fennmaradó 20 száza­lékot hazánknak saját forrásból kell biztosítani. A ma működő négy blokk a hazai villamosenergia-ellátás közel 40 százalékát biztosítja, ezt szeretnék hosszú távon fenntartani Aszódi Attila azt mondta, hogy - bár még sok a bizonyta­lansági tényező - az új blokkok teljes, 60 éves élettartama so­rán 15-17 forint kilowattóra egy­ségköltséggel számolnak, ami biztosítja a megtérülést. Ez az egyéb lehetőségekkel való ösz- szevetésben még mindig ver­senyképes ár, az árelőnye 15-20 százalék. az atomerőmű első és igen idő­igényesfeladata a szükséges en­gedélyek beszerzése - kezdte a most folyó munkákról szóló be­számolóját Nagy Sándor, az MVM Paks II Atomerőmű Fej­lesztő Zrt. vezérigazgatója. Első­ként azt kell igazolni, hogy a te­lephelyalkalmas nukleáris léte­sítmény építésére. A jogszabály szigorú, nem ad felmentést, hogy Pakson már vannak működő blokkok. A környezeti hatásta­nulmányt összeállították, rövide­sen benyújtják az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A telep­helyi és környezetvédelmi enge­délyek és a műszaki terv birtoká­ban folyamodnak a hatósághoz létesítési engedélyért. Erre 2017­Baji Csaba, az MVM elnök-ve­zérigazgatója egyebek között ar­ról beszélt, hogy az atomerőmű hosszú távon garantálja a biz­tonságos energiaellátást, miköz­ben a klímavédelmi kitűzéseket is elősegíti. Hozzátette, hogy az atomenergia nem nélkülözhető, de a hazai energiamixben szere­pet kell kapnia a szén, a gáz és a megújuló energiaforrásoknak is. ben kerülhet sor, az építés a kö­vetkező évben kezdődhet. A pak­si ötös blokk 2025-ben, a hatos egy vagy két évvel később kezd­heti meg az áramtermelést. Az erőmű építésénél a csúcsidőben öt-hétezer munkavállalóra lesz szükség, a háttértevékenységet végzők száma 10-15 ezer közé tehető. Térségfejlesztési tervek készültek, de ezen a téren a konkrét munka nem indult meg.- azt remélem, hogy a választá­sok után haladéktalanul elkez­dődik a térség felkészülése. Ren­geteg teendő van, ami igen szé­les körű együttműködést kíván a kormányzattól, az önkormányza­toktól és a térség többi szereplő­jétől -fogalmazott Aszódi Attila. Az orosz-ukrán konfliktusról szólva a kormánybiztos hangsú­lyozta, hogy jelenleg nincs olyan szankció és később sem szá­mítanak olyanra, amely érinte­né a paksi blokkok ügyét, ezért nem is készül erre vonatkozó válságterv. Jelenleg a tervezési és üzembe helyezési, az üzem­anyag szállítási, valamint az erő­mű működtetésére és karbantar­Szükség van az atomra nagy Sándor, az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezér- igazgatója az energiapiaci prog­nózisokról szólva emlékeztetett arra, hogy a Mavir előrejelzése szerint 6300 MW hazai áramter­melő kapacitás fog kiesni 2030- ig. Annak érdekében, hogy elke­rüljék a komoly ellátási kockáza­tot jelentő magas importarányt, gondoskodni kell ennek pótlásá­ról. Az új blokkok alaperőműként működnek majd, de szabályozó üzemmódban tudják követni a villamosenergia-igényt 50-100 százalék közötti tartományban. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy 700 megawatt kapacitású, időjárás- függő megújuló energiaforrás is belépjen a hazai rendszerbe. tására vonatkozó szerződések véglegesítése folyik. Ezek hatá­rozzák majd meg pontosan, hogy milyen körülmények között, mi­lyen blokkok épülnek a paksi te­lephelyen, hogyan fogják üzem­be helyezni, milyen üzemanyag­gal fog működni. Utóbbi nem két, hanem háromoldalú szerző­dés lesz, mert az EU Ellátási Ügy­nökségének aláírási joga van az üzemanyag-szállítási szerződést illetően. Magyarország kulcsrakész atomerőművet vár el az orosz szállítótól, mondta Aszódi Attila. Ez azt jelenti, hogy a Roszatom- nak kell vállalnia minden fele­lősséget. A beszállítókról is a ki­vitelező dönt az uniós szabályo­kat és azt a megrendelői igényt figyelembe véve, hogy elvárás a 40 százalékos hazai arány. Mivel Magyarország mostan­ra nagy tapasztalatra tett szert atomerőmű üzemeltetésben, ezért szeretnénk, ha teljes egé­szében magyar szakemberek működtetnék majd az erőmű­vet, húzta alá a kormánybiztos. A karbantartás terén ugyanez a terv, bár néhány speciális beren­dezés karbantartása a szállító ke­zében marad, ez azonban elenyé­sző az összfeladathoz képest. Meg kell kezdeni a térség felkészítését is PROMÓCIÓ Felavattak a természettudományos labort Dombóváron fejlődés Tizennégy település mintegy négyezer diákja használja az Apáczai-szakközépiskola létesítményét dombóvár Átadták az Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium természettudomá­nyos laborját csütörtökön. A kor­szerű technológiával felszerelt, a XXI. századi igényeknek megfe­lelő helyiség a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyak gyakorlati jellegű oktatását te­szi lehetővé. Nemcsak Dombó­vár számára fontos a beruházás, az egész térségben jelentős, hi­szen összesen 14 település mint­egy négyezer diákja használhat­ja a labort - mondta köszöntőjé­ben Gerzsei Péter, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szekszárdi tankerületének igaz­gatója. Beszédében arra is kitért, hogy hazánk természettudomá­nyos oktatása jelenleg elmarad a nyugat-európai országokétól, holott a nyolcvanas években Ma­gyarország még az élcsoportba tartozott. - Egy-két év alatt nem lehet behozni a hátrányt, de az országszerte létesített laborok hozzájárulnak a felzárkózáshoz - tette hozzá a tankerület veze­tő. Gerzsei Péter azt is elmond­ta, hogy minden tantárgy fontos, de a természettudományok kie­melten, hiszen áthatják a min­dennapokat, többek között jelen vannak a háztartásban, és a mű­szaki ismeretek alapját képezik. Szabó Loránd polgármester köszöntőjében azt hangsúlyozta, napjainkban olyan nagy arányú a fejlődés, hogy csak a jól kép­Szabó Loránd kísérte végig a laboron dr. Kroó Norbert professzort zett embereknek van esélyük a munkaerőpiacon. A most átadott - bár két hete használatban lé­vő - természettudományos labor megteremti a magas szintű kép­zés lehetőségét. A pedagógusok­nak pedig azt kívánta a földrajz szakos tanári végzettséggel bíró városvezető, hogy szakmai gaz­dagodásukat segítse elő a korsze­rű létesítmény. Az avatón az Apáczai-szakkö­zépiskola diákjai adtak műsort, s a zárást követően kísérleteket mutattak be a laborban. Az ün­nepség részeként professzor dr. Kroó Norbert akadémikus tartott előadást Fényes új világ címmel. A természettudományos la­bor megvalósítására „Együtt a jövődért” címmel nyúj­tottak be pályázatot a TÁ- MOP-3.1.3-10/2-2010-0015 jelű kiírásra. A pályázat kedvezmé­nyezettje a dombóvári önkor­mányzat, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ volt. Az elnyert 293.002.485 fo­rint támogatás teljes egészében fedezte a beruházás költségeit. ■ H. E. « >

Next

/
Thumbnails
Contents