Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-22 / 221. szám
2014. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ HÍRSÁV Orosz embargó: nem jutott támogatás NEM KAPHATNAK a ZÖld- ség-gyümölcs felesleg piacról történő kivonásához biztosított uniós támogatásból a magyar pályázók, miután a termelők megsegítésére szánt 125 millió eurós keretösszeg elfogyott, így a pályázatot Brüsszel felfüggesztette - közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. ■ MTI Német-francia uniós ütközet Berlinben az európai Unió gerincét alkotó német-francia együttműködésre nagy próba vár hétfőn, amikor az új francia miniszter- elnök, Manuel Valis Berlinben találkozik Angela Merkel német kancellárral - írta vasárnap a Reuters hírügynökség. A francia kormányzat támogatni akarja a gazdasági növekedést a költségvetési egyensúly rovására, miközben a német kormány költség- * vetési szigort és reformokat sürget. ■ MTI Halottak a kairói merényletben POKOLGÉP ROBBANT vasárnap Kairó szívében, az egyiptomi külügyminisztérium bejáratánál. A merénylet következtében legkevesebb két rendőr életét vesztette, hat súlyosan megsebesült. ■ MTI Erdő Péter: az EU-ban nem divat a vallás az európai Unióban hivatalosan nem nagy divat a vallás, különösen nem annak a keresztény változata - mondta Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a Kossuth Rádióban vasárnap. Erdő elmondta, van ugyan évente egyszer vallási vezetőkkel találkozó, ezt azonban nem követi együttmunkálkodás. ■ MTI Diszkriminatív termékdíj? bizottság Magyar válasz a kötelezettségszegési eljárásban A bérnövekedés a fogyasztást, a közmunkások a gazdaságot hajtják A termékdíj-köteles termékek becsült kibocsátása 2014-ben (ezer tonna) Akkumulátor 22,11 Gumiabroncs 8,84 Kenőolaj 45,22 Reklámhordozó papír 81,14 Elektromos és elektronikai berendezések 76,42 1 CSOMAGOLÓSZEREK 1006,97 Műanyag 242,40 Papír 240,00 Üveg 95,95 Fa 30,00 FORRÁS: OHÜ, 2014-ES ORSZÁGOS VG-GRAFIKA GYŰJTÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI TERV < I c u. A PET-palackok teljes újrafel- dolgozhatóságát is javasolja a kormány az Európai Bizottságnak, amely kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a környezetvédelmi termékdíj nem megfelelő szabályozása miatt. Éber Sándor A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban érkezett hivatalos felszólító levélre a választ 2014. szeptember 12-én továbbította Magyarország az Európai Bizottság részére - közölte lapunkkal a Földművelésügyi Minisztérium. A levél tartalmáról nem adtak ki információt bizalmas jellege miatt. A bizottság felszólítása, mely szerint a törvény nem felel meg az uniós jognak, 2014. július 11-én érkezett meg. A jogszabály szerint a hulladékkezelésben csak az a kötelezett vehet részt, aki megfelelő létesítménnyel, telephellyel rendelkezik. Ennek a feltételnek sokkal könnyebben megfelelnek a helyi gyártók és forgalmazók, mint például az importőrök, akiknék a termékdíj rendszere magasabb adóterhet jelenthet. Ez az unió működéséről szóló szerződés alapján diszkriminatívnak minősül. „A termékdíjas szabályozást általában felül kellene vizsgálni, és lehetőséget kellene biztosítani a gyártóknak a szabad kollektív teljesítésre, illetve ösztönzőbbé tenni az egyéni teljesítést, ami környezeti és gazdasági szempontból is előnyösebb lenne, mint a jelenlegi rendszer (azaz az állami kollektív teljesítés)” - közölte lapunkkal az Óko-Pannon Nonprofit Kft, mely 2012-ig hasznosítást koordináló szervezet volt, az államosítás után környezetvédelmi tanácsadó cégként működik. A cég szerint környezeti és gazdasági szempontból is a gyártói felelősségre épülő szelektív hulladékgyűjtési rendszer (ez volt Magyar- országon 2003 és 2011 között és a legtöbb EU-tagállamban jelenleg is működik) nyújtja a legjobb teljesítményt, azaz a legkisebb társadalmi költséggel a legnagyobb hulladékhasznosítási arányt. Korábban a csomagolt termékeket forgalomba hozó cégek koordináló szervezetekkel kötöttek szerződést, amely átvállalta tőlük a hulladékhasznosítási kötelezettséget az anyagoktól függő díj fejében. Ez volt a szabad kollektív teljesítés. Ez a tevékenység már nem önkéntes alapú, hanem kötelező, állami kollektív teljesítésként az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) végzi. Korábban a termékdíj befizetése fejében is letudhatták a cégek a hulladékhasznosítási kötelezettséget. Egyéni teljesítés esetén a cégek maguk gondoskodtak az általuk kibocsátott csomagolási hulladék begyűjtéséről. A magyar fél azt is javasolta a bizottságnak, hogy a kizárólag élelmiszerek csomagolására felhasznált PÉT csomagolóanyag 100 százalékban újra feldolgoz- hatóvá váljon, jelentősen csökkentve e hulladéknak a meny- nyiségét - közölte a parlament honlapján a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy írás- j beli kérdésre válaszolva. lelenleg a bizottság egy szakértői munka- csoportjában a PET-et érintő jogszabály felülvizsgálata zajlik. Azt is javasoltuk, hogy ha csak élelmiszer csomagolásra használnák a PET-et, akkor célszerű lenne előírni színezésük tilalmát is és csak olyan címkét lehetne használni, ami az újrafeldolgozás során könnyen leválasztható lenne. Az Öko-Pannon szerint nem a PÉT palackok visszaszorítására van szükség (amelynek nincs minden szempontból azonos helyettesíthető terméke), hanem a palackok minél nagyobb arányú begyűjtését és hasznosítását kell ösztönözni. Évi 200 millió műanyag zacskó éves átlagban mintegy 300 millió műanyag reklámzacskót használtak 2012 előtt, a termékdíjról szóló törvény után ez a mennyiség évi 200 millió alá csökkent, ami egy főre vetítve kevesebb mint 20 darab műanyag zacskót jelent évente - közölte a parlament honlapján a földművelésügyi miniszter. A műanyagzacskók után kilogrammonként 1800forint a termékdíj (egy darab mintegy 9 forint), a papírzacskók után 20, a műanyag kereskedelmi csoma- golószereknél 60, az üveg után 17 forint Az Európai Bizottság tavaly novemberi irányelve szerint kiemelt cél az 50 mikronnál (0,05 milliméter) vékonyabb hordtasakok unión belüli felhasználásának csökkentése. trend lúliusban 3 százalékkal nőtt az átlagkereset az előző év azonos időszakához képest. A bruttó bér 236 500 forint volt, míg a nettó megközelítette a 160 ezer forintot. Mivel júliusban mindössze 0,1 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal, így a reálkeresetek is közel 3 százalékkal emelkedtek. Közfoglalkoztatottak nélkül 4,3 százalékos béremelkedést mutatott ki a KSH, vagyis az elsődleges munkaerőpiacon 162 600 forintot is haza lehetett vinni. Nem lenne azonban túlságosan igazságos kivenni a közmunkásokat az átlagból, hiszen egyre jellemzőbb ez a foglalkoztatási forma. lúliusban 180 ezer közmunkás volt, ami több mint 20 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bruttó keresetük pedig 78 500 forinton alakult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a közszférában és a nonprofit szektorban ösz- szesen 2,84 millióan dolgoztak, ami több mint 4 százalékos növekedés egy év alatt. Ebben a közfoglalkoztatás felpörgése mellett a közszféra létszámnövekedése is fontos szerepet játszott, de a vállalatoknál is tapasztalható egy lassú bővülés. A reálbérek növekedése kedvező hatással lehet a fogyasztásra is, a közfoglalkoztatottak számának a növekedése - ha a következő hónapokban is fennmarad - pedig a gazdasági növekedést segítheti, hiszen a bérük alapján beleszámítják őket a GDP-adatokba. Elemzők szerint a következő hónapokban is a viszonylag magas maradhat a bérnövekedési tendencia, hiszen nem kell számítani arra, hogy az infláció elmozdulna nulla százalék közeléből. A foglalkoztatottak száma is növekedhet, hiszen a magánszféra az élénkülő gazdaság miatt bővíthet, miközben a kormány tovább növelheti a közmunkások létszámát. ■ Hornyák lózsef A Standard & Poor’s nem változtatott a magyar minősítésen POTENCIÁL Egyes intézkedések kifutása után a gazdaság növekedési rátája 1-1,5 százalékot eshet Megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában fennálló szuverén adósságának „BB/B” szintű adósosztályzatait múlt pénteken a Standard & Poor's, az eddigi stabil kilátással. A nemzetközi hitelminősítő a lépéshez fűzött londoni elemzésében közölte: úgy látja, hogy több évnyi heveny magánszektorbeli mérlegalkalmazkodási folyamat és költségvetési szigor után a magyar gazdaságban megkezdődött a kilábalás. Az S&P elemzőinek előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén reálértéken 3 százalékot meghaladó ütemben növekszik. A Standard & Poor's várakozása szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2015 végére már valamivel túllépi a 2007-ben - a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt - mért szintet. A magyar gazdaság növekedési potenciálja viszont a későbbiekben alacsonyabb szintre áll be - jósolta a hitelminősítő. Az S&P szakértői szerint a magyar gazdaság jelenlegi növekedési lendületének erősödését részben a beruházások és a fogyasztás korábbi nyomott szintjéből eredő bázishatások, részben a „nagyvonalú” EU-folyósítások, részben pedig olyan kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések okozzák, amelyek rövid távon I S&P: nem láttak rá okot, hogy módosítsanak a besoroláson segíthetik, középtávon viszont hátráltathatják a növekedést. Amint az intézkedések hatásai kifutnak, a Standard & Poor's várakozása szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési rátája 1-1,5 százalékra esik vissza. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra - áll az S&P elemzésében. Ezt a felívelő, később ismét lefelé tartó növekedési pályát más nagy londoni házak is jósolják Magyar- ország esetében, bár elsősorban külső okok - mindenekelőtt a gyenge euróövezeti növekedés és az ukrajnai válság hatásainak átgyűrűzése miatt. A hitelminősítő közölte: nem számol azzal, hogy a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó intézkedések a magyar bankszektor átlagos tőkemegfelelési rátáját a 8 százalékos szabályozási minimum alá csökkentenék, de várakozása szerint ezek az intézkedések a magyar gazdaság hitelellátásnak további szűkítésére késztetik a bankokat. Magyarországra a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül jelenleg a Standard & Poor's tartja érvényben a leggyengébb besorolást. ■ MTI
