Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-09-21 / 36. szám
2014. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁKÓ Tártat: honfoglalás újratöltve történelem Elkészült Magyarország legnagyobb régészeti kiállítása A kiállításon interaktív elemek teszik élményszerűbbé a látnivalókat. Itt például a nyilazást lehet kipróbálni. Régóta hiányzó „láncszemmel” egészült ki a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása, melynek elkészült a Karoling- és honfoglalás kori fejezete is. A legfrissebb tudományos eredményeket és leleteket a korszerű muzeo- lógia eszközeivel bemutató, interaktív kiállításrészekkel Magyarország legnagyobb állandó régészeti tárlata jött létre. VR-összeállítás A magyar történelemnek kevés korszakához kapcsolódik annyi elmélet, legenda és tév- g eszme, mint a honfoglalás kö- | rüli évszázadokhoz. Sumér, § etruszk, hun vagy szkíta ro- J konság, negyvenezer éves Kár- 1 pát-medencei jelenlét, kettős honfoglalás - ezekből a teóriákból a Nemzeti Múzeumban semmi sem köszön vissza, ez azonban nem azt jelenti, hogy a kiállítás rendezői megkerülnék a tudományos vitákat, és az egyedüli igazságot hirdetőnek szerepében tetszelegnének. Ezért ismertetik például az ősmagyarok vándorlásáról szóló mindhárom elfogadottabb elméletet, vagy őszintén bevallják, hogy a honfoglalók hitvilágával kapcsolatban válaszok helyett inkább csak kérdéseket ismerünk. A Kárpát-medence IX-X. századi története ugyanis olyan, mint valami kirakós: nagyon kevés írott forrás, melyek ráadásul mind kívülről és sokszor ellenségként mutatják be a magyarokat, valamint egyre növekvő számú régészeti lelet, amelyeket azonban értelmezni kell, és ez sokszor ném is egyszerű. Annyi bizonyos, hogy a 800- as évek elejére az egykor félelmetes Avar Kaganátus az állandósult belháborúk következtében szétesett, és a Dunántúl egyes részei frank, morva, illetve óhorvát uralom alá kerültek, míg a Dunától keletre egyre szegényedő avar maradványok éltek tovább. Ezekről a zűrzavaros időkről tanúskodik a híres nagyszentmiklósi kincslelet, melyet ugyan Bécs- ben őriznek, de pontos másolatban a Nemzeti Múzeumban is megtekinthető. A régészeti feltárásokból arra lehet következtetni, hogy kultúrájában és összetételében sokszínű népesség alakult ki a Kárpát-medencében, így fér meg például a blatnicai sír kiállított leletei közt a nyugati fegyverzet és a keleti lószerszámok, a meginduló keresztény térítésről tanúskodó Cundpald-kehely és a csökkenő számban, de továbbra is kimutatható pogány temetkezések. A század közepére a bajorok Mosaburgot (Zalavár) tették a Dunántúl legfontosabb központjává, amely a honfoglaló magyarok későbbi pusztítása miatt nem fejlődött tovább, így azonban egyedülálló módon tanúskodik a frank múltról, hiszen Nagy Károly és utódainak más jelentős városait a fejér megye területén az elmúlthárom évben végzett régészeti feltárások legszebb leleteiből nyílt kiállítás a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában - írta az MTI. A 2015. február 28- áig látogatható tárlat a fiataloknak is szól, mert a modern technikáknak köszönhetően az interaktivitás nagy szerepet kap. a későbbi századok teljesen átépítették. A Zalaváron évtizedek óta folyó ásatások számos szenzációszámba menő eredményét a Nemzeti Múzeum tárlata mutatja be először a közönségnek. Kiderült például, hogy Mosaburgban olyan impozáns épületek emelkedtek, mint a Hadrianus-zarándoktemplom, amely a töredékekből ítélve csodálatos üvegablakokkal és a Karolingok Európa legnagyobb harangjával is büszkélkedhetett; az épülettel tárgyi maradványok mellett maketteken és 3D-animáción keresztül is megismerkedhetnek a látogatók. Igazi különlegességnek számítanak azok a cseréptöredékek is, melyek a Cirill és Metód által akkoriban frissen kidolgozott, glagolita írás ma ismert legkorábbi emlékei. A Régészeti pillanatképek - Ásatásaink legújabb kincsei 2011-2014 című kiállítás az elmúlt három év ásatásait mutatja be. Az emlékanyag háromezer évet ölel fel. Az őskorból egy késő bronzkori temetői szertartást, az Avar Birodalom korából sírrablást, egy avar kori harcost teljes harci díszben, valamint egy avar asszonyt mutatJóval szegényesebb a Dunától keletre eső területek leletanyaga, ahol a nyugati Pannóniával ellentétben nem jelentett régé- szetileg kimutatható törésvonalat a magyar honfoglalás. Talán azért, mert őseink nemcsak hadjáratokon fordultak meg a Kárpát-medencében a 860-as évektől, hanem már a letelepedést is megkezdték? A kiállítás nem állítja, csupán kérdezi mindezt. Komolyabb változást jelentett a magyarok feltűnése a Dunántúlon, úgy tűnik azonban, hogy a honfoglalást nem vérfürdők sorozataként kell elképzelni: a helyben lakó népesség túlnyomó többsége beolvadt a betelepülők közé, így a 800-as években a Kárpát-medencében élő frankok, szlávok és avarok éppúgy ősei a mai magyarságnak, mint Árpádék törzsei. nak be ékszerekkel, használati tárgyakkal. A kiállítás a látogató elé tárja az Árpád-kori Fejér megyét, házrekonstrukció révén egy falurészletet, valamint rámutat Székesfehérvár István-ko- ri kiemelt szerepére. A török kori Fehérvárból megismerhetők lesznek a város északi védmű- vei, illetve a külváros mindennapjai is. A találkozás persze nem volt mindig békés, erről tanúskodnak azok a 900 körüli mosa- burgi sírok, melyekből a kiállításban is bemutatott, magyar nyilak által átfúrt csigolyák és csontok kerültek elő. A történészek között is eldöntetlen a vita, hogy a magyar történelem egyik legfontosabb ütközeteként számon tartott, 907-es brezalauspurci csatában a mai Pozsony vagy a mai Zalavár mellett mészárolták le őseink a teljes bajor hadsereget, véglegessé téve ezzel a Kárpát-medencei magyar uralmat. A kiállítás természetesen nem feledkezik meg a kalandozások évtizedeiről sem: a 899- es brentai csatát látványos videoanimáció eleveníti meg, de a múzeum igyekezett bemutatni az egykori magyar elit és köznép mindennapi életét is. A látogatók bekukucskálhatnak egy törzsfő sírjába, egy 900- as évekbeli kislány kíséretében járhatnak be egy akkori magyar falut, és a vállalkozó kedvűek azt is kipróbálhatják, milyen állatot tudtak volna elejteni egy reflexíjjal. A Nemzeti Múzeum tárlata nem igyekszik mindenáron a hősi múlt legendáit táplálni, de legjobb részeiben a honfoglaló magyarok szemével láthatjuk a korabeli Kárpát-medencét. És ez talán izgalmasabb is. ■EXE£Z33i Tolvaly Ernő kiállítása a Lumúban a magyar képzőművészet „titokzatos alakja”, a 2008- ban elhunyt Tolvaly Ernő életművének első összegző kiállítása nyílt meg csaknem száz művel, Csodálatos rendszer címmel a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban (Lumú). A november 30-áig látogatható tárlat kísérőprogramjairól a múzeum honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. Pályi András prózaíró lett a DIA új tagja pályi András prózaírót, műfordítót választották a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) új tagjává, Örkény Istvánt pedig a testület új posztumusz tagjává szervezet évi rendes gyűlésen. A választással nyolcvanra nőtt a tagok száma. A Petőfi Irodalmi Múzeumban működő DIA-program az akadémiai tagok teljes irodalmi életművét digitalizálja és ingyenesen közzéteszi az interneten ( www.dia.hu ). Szombaton indult az Ars Sacra Fesztivál gazdag zenei, művészeti és lelkiségi programokkal, ösz- szesen csaknem 400, ingyenes eseménnyel várja vendégeit országszerte az Ars Sacra Fesztivál szombattól kilenc napon át. A rendezvény leggazdagabb szeletét a zene adja. A fellépők között van az idén Kossuth-díjjal kitüntetett gitárművész, Snétberger Ferenc, Baráti Kristóf hegedűművész, De- vich Gergely csellista is. A Fehér Isten esélyes az Európai Filmdíjra mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje is felkerült arra a válogatáslistára, amelyről a következő hetekben az Európai Filmakadémia tagsága kiválasztja a 27. Európai Filmdíj jelöltjeit. A listán 31 ország 50 filmje kapott helyet, a Filmakadémia háromezer tagjának szavazatai alapján november 8-án, a sevillai filmfesztiválon jelentik be az Európai Filmdíj jelöltjeit, lelölt Szabó Simon A fal című rendezése is. Székesfehérváron is megelevenedett a régmúlt egy tárlaton Énekesnőként debütál Hámori Gabriella lemez Október 13-án jelenik meg első lemeze, a Nem örmény népzene album Hat magyar film látható San Sebastianban Hámori Gabriella tíz éve a budapesti Örkény István Színház tagja, de az utóbbi időkben viszonylag keveset szerepelt g hazai közönség előtt - forgatott New Yorkban, a Szputnyik Hajózási Társasággal töltött egy évadot, az elmúlt egy esztendőben pedig Berlin egyik legendás színházában, a Volks- bühnén dolgozott. Poniklo Imre dalszerző-frontemberként 2000 óta vezeti az Amber Smith zenekart. 2012-ben találkoztak, amikor a zenész egy akusztikus estjére hívta meg a színésznőt. Akkoriban született meg az ötlet, hogy saját számokat írjanak, de csak 2013 őszén kezdtek el közösen dolgozni, és idén tavaszra állt össze egy teljes lemeznyi anyag. „Nem vagyok énekesnő, de ezúttal színésznő sem. (...) Imrével egy éve küldözgettünk egymásnak dallamokat, aztán egyszer csak felgyorsult a folyamat, elkészült a Máshol ébredsz fel című bemutatkozó számunk, és született még sok más, különféle atmoszférájú dal. Most kerülök egyre közelebb ahhoz, hogy ráérezzek, hogyan lehetséges megtölteni mindezt a hangommal, és szeretném - amennyire csak lehet - szabadon kezelni az ügyet. A kísérlethez a legjobb emberekre találtam” - fogalmazott a színésznő. ■ Alkalmi zenélésnek indult, lemez lett belőle. A képen a zenekar tagjai. KELETI ÍGÉRETEK - Kelet-Európa önéletrajza címmel nagyszabású retrospektív programot tűz műsorra Spanyolország első számú nemzetközi filmes seregszemléje. Az A kategóriás filmfesztivál szervezői a vetítéssorozattal a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára emlékeznek, és 16 ország alkotásaiból válogatva keresztmetszetet adnak a kelet-közép-eu- rópai országok ezredforduló utáni filmterméséből. Az ötven filmet felvonultató programban Török Ferenc személyesen mutatja be Moszkva tér című 2001-ben debütált első játékfilmjét. Műsorra tűzik Pálfi György Hukkle című rendezői debütálását, a közönség megtekintheti Antal Nimród Kontroll (2003), Vranik Roland Fekete kefe (2005) és Mundruczó Kornél lohanna (2005) című operafilmjét, továbbá Kocsis Ágnes Pál Adrienn (2010) című legutóbbi rendezését is. Gerő Marcell Káin gyermekei című dokumentumfilmjét a fesztivál szervezői a fiatal tehetségeket bemutató New Directors című versenyprogramba hívták meg. A San Sebastian-i Filmfesztiválon idén két Oscar-díjas színész, Benicio Del Toro és Denzel Washington vehet át Donostia-díjat kimagasló pályafutásáért. ■
