Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-09-21 / 36. szám

9 2014. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP, XVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM SPORT Mi is a nagyokkal játszhatunk majd euro 2020 Egész Közép-Európa futballünnepe lesz a budapesti rendezés Az utóbbi évtizedek leg­nagyobb futballdiplomá- ciai sikerét érte el az MLSZ: Budapest is bekerült a 2020- as Európa-bajnokság rende­ző városai közé. Dénes Tamás Talán akik közelebb vannak a „tűzhöz”, ezúttal jobban bíztak a pályázat sikerében, mint a szurkolók. Előbbiek tisztában voltak azzal, hogy most nem a válogatott játékereje számít. Ezt erősítette meg Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is: „A futball minősége nem volt szempont a döntésnél, a magyar pályázat az országban megvalósuló stadion- építésekkel, a sportág infra­strukturális fejlesztéseivel, Bu­dapest földrajzi elhelyezkedé­sével, közlekedésével és kiváló szálláslehetőségeivel érdemelte ki a bizalmat.” Budapest, illetve az MLSZ - a megfelelő kormánygaranciák és a főváros egyáltalán nem el­hanyagolható támogatásának birtokában - remek pályázatot adott be. Olyan jót, amelynek az UEFA által készített gyors érté­kelése szerint is csak apró hiba­pontja akadt - s amelyről ráadá­sul utóbb kiderült, hogy még a negatívumként megjelölt pontja sem volt felróható.-A magyar vá­logatott játékereje valóban nincs az európai elitben - de a fanyal- góknak érdemes tudni, hogy most, amikor szinte a ranglista megszületése óta példátlanul nagyot, 23 helyet csúszott hátra a csapat (a 31. helyről az 54.-re került), még mindig a 13. azon országok nemzeti tizenegyei között, amelyekre szavazni le­hetett pénteken Genfben. Tizen­három város rendezhet mérkő­zést a 2020-as tornán - azaz érdemes egyszer s mindenkorra eloszlatni egy tévedést: a váloga­tott játékereje alapján felállított listán is rendezőhelyet érdemelt volna Magyarország. Noha, mint tudjuk, nem ez volt az első számú szempont. Habár még egy ilyen döntés Csányi Sándor (jobbról a második) a többi győztes szövetség elnökének társaságában Nem engedtünk a 48-ból! A negyedik szavazási körben negyedikként rangsorolva ke­rült be Budapest a 2020-as lab- darúgó-Európa-bajnokság ren­dezői közé - írta az MTI. Az eu­rópai szövetség (UEFA) a hon­lapján hozta nyilvánosságra a pénteki, genfi szavazási proce­dúra eredményeit. az első körben a két elődöntő­nek és a döntőnek otthont adó helyszínt választották ki, még­pedig felkiáltással, mivel az er­re a csomagra pályázó London és München közül utóbbi visz- szalépett. A második fordulóban a három csoportmérkőzést és egy ne­gyeddöntőt lebonyolító négy vá­rost választották ki az UEFA végrehajtó bizottságának tag­jai. A voksolásban hét érintett szerepelt, Budapest mellett München, Baku, Szentpétervár, Róma, Brüsszel és Cardiff. Fel­tétel volt a legalább 60 ezer fő befogadására alkalmas stadi­on. A vb-tagok a preferenciasor­rendjüknek megfelelően 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobbnak tartott első négy­nek. A pontokat összeadták, így alakult ki a sorrend: 1. Mün­chen 38 pont, 2. Baki 37, 3. Szentpétervár 29, 4. Róma 20. Nem kapott elég szavazatot: Brüsszel (11), Cardiff (3) és Bu­dapest (2). A harmadik körben azokból az előzetesen meghatározott zó­Michel Piatini nákból választottak rendezőket - három csoportmeccsre és egy nyolcaddöntőre -, amelyek ad­dig még nem voltak érintettek. Ez a gyakorlatban a második (Skandinávia) és a negyedik (Közép- és Kelet-Európa) zónát jelentette. Utóbbiban szerepelt eredetileg Szófia, Skopje, vala­mint Budapest és Bukarest. Ám előbbi kettőre, miután azon négy kandidáló város (Jeruzsá­lem, Minszk, Skopje és Szófia) közé tartoztak, amelyek nem teljesítették a feltételeket, nem lehetett szavazni. A 2. zónában Koppenhága 13:3-ra nyert Stockholm, a 4. zónában a ro­mánfőváros pedig 12:3-ra a mi­énk ellen. esetében is tartózkodik az em­ber a pátosztól és a túlzott el­ragadtatástól, annyi nyilvánva­lóan leszögezhető: akár Magyar- ország, akár a régió számára ez óriási jelentőségű döntés. Lab­darúgó-világbajnoki mérkőzést egyáltalán nem rendeztek még a mi régiónkban (Olaszországot, amellyel a hajdani Közép-eu­rópai Kupa elvén érezhetünk földrajzi rokonságot, most ne számítsuk ide), Európa-bajnokit a Lajtától keletre csak 1976-ban (négyet...) Belgrádban és Zág­rábban, illetve 2012-ben Ukraj­nában és Lengyelországban ren­deztek. Nemzetközi kupadöntőt kapott már Bukarest és Belgrád is, rendez majd 2015-ben Varsó és volt Szuperkupa-döntő Prá­gában - de ezek a meccsek, ez az esemény más nagyságrend. Mi, magyarok eddig csak két- mérkőzéses kupadöntők hazai 90 percét rendezhettük (a hat­vanas években az Újpest és a Ferencváros, majd 1985-ben Székesfehérvár), ha úgy tetszik, csapataink által, saját jogon. A mostani új helyzet. A budapesti rendezés egész Közép-Európa futballünnepe lesz. A Budapesthez földrajzilag legközelebb eső rendezőváro­sok, München és Bukarest sin­csenek éppen a szomszédban. végül a negyedik menetben hat további helyszínt választot­tak ki, az előző körhöz hason­lóan három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntős összecsapás lebonyolítására. A vb-tagok a preferencia-sorrendjüknek meg­felelően 6, 5, 4, 3, 2, illetve 1 pontot adtak az általuk legjobb­nak vélt első hatnak. A ponto­kat összeadták, így alakult ki a sorrend: 1. Amszterdam 58 pont, 2. Dublin 55, 3. Bilbao 50, 4. Budapest 48, 5. Brüsszel 43, 6. Glasgow 22. Kiesett (éppen- hogy) Cardiff (21), valamint Stockholm (18). fontos tudni: a rendezési jog nem jelent automatikus részvé­teli jogot a válogatott számára. Kausz doktor negyven év után szabadságra ment úszás-vívás Dr. Kausz István első alkalommal nem kísérte el a magyar csapatot a berlini Európa-bajnokságra, búcsúra készül De hogyan bírta, hogyan tudta ellátni éveken át ezt a temérdek feladatot? - kér­deztük tőle. Fegyelmezett, jó időbeosztással... - válaszolta. Aztán még hozzátette, min­den időben igyekezett rang­sorolni a feladatokat, amelyek bizonyos mértékben kiegé­szítették egymást. Amíg ver­senyzett, a vívás volt az első. A jónéhány kiváló sportem­bert különös figyelemmel tá­mogató Kutas István, a sport­vezetés teljhatalmú vezetője (akit sokan nem kedveltek...) tanácsára erőnlétük javításá­val futóedzésekkel, súlyzós gyakorlatokkal egészítették ki felkészülésüket. így nyer­te meg magyar párbajtőr-vá­logatott első alkalommal a világbajnokságot, majd éppen fél évszázada, Tokióban az olimpiát. Az 1932-es születésű Kausz doktor az orvosi diplomájá­nak megszerzése után még versenyzett, amikor Kocsis Miska bácsi, a KSI alapító igazgatója a központi sport­iskolába csábította. Ott rövid ismerkedés után mégis az úszókat választotta - annak ellenére, hogy a szintén ki­próbált öttusában (csapatban magyar bajnoki bronzérmes volt!) éppen az úszás volt a leggyengébb száma. De meg­győződött arról, hogy Széchy Tamás kis csapata, Hargitay Andrással az élen, hallat­lan fegyelmezett, rendszeres edzéseket folytat. Széchy az­után kapitánnyá avanzsált, Hargitayék az élre törtek és Kausz doktor is előlépett, a válogatott orvosa lett. A ver­senyzők egészségi állapotá­ról, terhelhetőségükről igye­kezett eredményességet segí­tő tanácsokat adni. A háttérben maradt, de olyannyira hasznosan dolgo­zott, hogy csaknem nélkülöz­hetetlenné vált. Az anekdoták szerint még az is megesett, hogy amikor a barcelonai olimpia előtti utazásnál ott­hon felejtette útlevelét - mert az ötkarikás játékokra álta­lában az akkreditációs kár­tya elegendő volt utazáshoz -, Széchy Tamás kijelentette, hogy „Dades (ahogyan Kausz ■ Hetente háromszor ott lesz a medence partján, mert nem szeretne az úszástól teljesen elszakadni. doktort baráti körben szó­lítják) nélkül mi sem repü­lünk...” Végül azután a gyors rendőrfutár időben érkezett a Ferihegyre, s az úszók öt arannyal tértek haza a kata­lán városból. Szakmai kérdésekbe nem szól bele, bár - amint mond­ta - szívesen ösztönözné a magyar edzőket, hogy törődje­nek többet versenyzőik fordu­lóival, ebben ugyanis sajnos kicsit elmaradnak az ame­rikaiaktól. Csodálja Hosszú Katinka teljesítményeit, aki - mint állította - azzal, hogy a versenyt edzésnek tekinti, s vállalja a erőpróbákat, új utat nyitott a világ úszósportjában. A kérdésre, hogy tulajdon­képpen a világversenyeken hány érmet nyert összesen, nem tudott pontos választ ad­ni, de kisegítettük: huszon­egyet, s közte 12 volt arany... „De sajnos egy arany, az egyéni olimpiai bajnoki cím az hiányzik, s ezt már nem is tudom pótolni” - mondta némi iróniával. Majd azzal folytatta, hogy most tulajdon­képpen szabadságon van, de a jövő héten folytatódnak az edzések, hetente háromszor ott lesz a medence partján, mert nem szeretne az úszás­tól teljesen elszakadni. S vég­re majd a kertjük gondozásá­val is többet tud foglalkozni, emelkedik viszont telefon- számlájuk, hiszen lányai kül­földön élnek családjukkal, sőt a legnagyobb, orvosnak ké­szülő unoka már disszertáci­ójához kér olykor tanácsokat Tamperéből. ■ Vad Dezső * > 4 >

Next

/
Thumbnails
Contents