Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-09-21 / 36. szám
2014. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP SZTORI 5 Az életben lámpalázas, a színpadon nem bödőcs tibor A népszerű humorista szerint a műsora nem más, mint a hétköznapok sűrítménye Két év szünet után ma este önálló műsorral tér vissza a képernyőre az egyik legnépszerűbb magyar humorista. A Karinthy- gyűrűs Bödőcs Tibor Az élet értelme és kertészeti tippek című estjével jelentkezik. A visszatérés kapcsán beszélgettünk a műsorról, a politikáról, az alkoholról és persze a stand-up műfajról. Braunmüller Lajos- Két éve az RTL Klubnál hagyta abba, most egy humoradón tér vissza. Miért a Comedy Central? Ők keresték?- Mikor úgy döntöttem, hogy rögzítem az estemet, még nem tudtam, hogy mit kezdek majd vele. Felmerült, hogy csak interneten osztom meg a világ közvéleményével. Aztán mégis elkezdtünk vele házalni: „önálló az est, tessék, csak tessék”. A Comedy Central csapott le rá a leggyorsabban, ennyi a történet.- Szabad kezet kapott, vagy azért voltak iránymutatások, bele- beszélések a csatorna részéről? Mennyire „csapatmunka" a műsor tartalmilag?- Mivel egy kész termékkel jelentkeztem, előre nem is adhattak volna ukázokat, utólag meg nem engedtem volna. A humor - elnézést a nagy szavakért így vasárnap reggel - a szabadságról szól, hogy még ezt is ki szabad mondani, meg azt is. A Comedyn látható például az erkölcstanórákkal felérő South Park is, ami igencsak szabadságharcos kis rajzfilm, úgyhogy éreztem, hogy itt nem lesz gond.- Ha már itt tartunk, mennyiben határolható el magyar viszonyok között a társadalomkritika és a politika? Nem megy át a közviszonyok ecsetelése óhatatlanul szimpla politizálásba?- Dehogynem. Hiszen minden politika. Bonyolult az a szövevény, ahogy a társadalom hat a politikára és viszont- újra elnézést, hogy a vasárnapi panírillatban ilyenekkel terhelem az olvasót - de hát a politikának van, lenne módja- Mennyire küldetés, menynyire kulturális tevékenység a stand-up és mennyiben munka, szórakoztatás? Nem fél, hogy egy Hrabalról elmondott részt nem is ért a nézők egy része?- Óvakodjunk a küldetést teljesítő nagy igazságosztóktól! Nem hiszem, hogy amit én gondolok a világról, az az egyetlen helyes olvasat lenne. Viszont próbálok őszintén beszélni, ami érdekel, beszivárog a műsorba. Soha nem mondtam, hogy kötelező Hrabalt olvasni, mégis volt már, aki miattam olvasott, ami jó.- Otthon is mókamester? Menynyire tud kilépni a humoristaszerepéből, ha mondjuk bevásárol, vagy a gyerekkel kell foglalkozni?- Én az életben vagyok lámpalázas, a színpadon nem. A műsorom a hétköznapok sűrítménye, tehát nagyjából olyan vagyok, mint a színpadon. Csak színpadon kívül van egy csomó üresjárat, csend, hallgatás, bambulás, semmittevés.- Az előadásaiban gyakori téma az alkohol. Ez csak egy humorforrás, vagy valóban ennyit isznak a környezetében?- Tessék megnézni a statisztikákat és a hűtőket, a spájzokat J meg a pincéket! Névjegy bödőcs Tibor (32) 1982-ben született Zalaegerszegen. gyerekkorát Zala megyében, Búcsúszentlászlón töltötte. A helyszín gyakori poénforrás estjeiben. 2000 óta lép fel közönség előtt. 2005-ben az Esti Showderben ismerte meg az ország. 2005-ben és 2006-ban is Bonbon-díjat kapott 2010-ben Karinthy-gyűrűvel tüntették ki. jó irányba lökni - maradjunk ennél a régi képnél - az ország szekerét.- Mennyire közönságbarát az ilyesmi? Ha politizál, nem tart attól, hogy kapásból elveszíti a közönség egy részét?- Azt a részét lehet, hogy elveszítem, amelyik nem képes nevetni a saját oldalát ért kritikán, de ott, azt hiszem, már nagyobb bajok vannak. Nem én vagyok a Mikulás, nem akarom, hogy mindenki szeressen. Ha valami dühít, és kellő iróniával, humorosan tudok róla beszélni, azt nem fogom kihagyni, csak azért mert esetleg utána egy-két troli is hozzászól.- Erőteljesen jönnek elő a számaiban a zalai gyerekkor emlékei. De a vidéki és a pesti műsorokat másképp kell felépíteni? Más a közönség?- Nem választanám így el, a műsor felépítése mindenhol hasonló. Nincs egy vidékre szánt meg egy belvárosi verzió. A tévében az élő műsorok varázsát szerettem volna megőrizni. Vasárnap kiderül, hogy ez mennyire sikerült. Csak kiáll, és mondja Itt az idő a legújabb búcsú- szentlászlói történetekre. Bödőcs Tibor életszagú sztorijai most már egy egész estés műsorban is láthatók lesznek A stand-up comedy Angliában és Amerikában már a század elején széles körben ismert szórakoztatási forma volt. Lényege, hogy a humorista általában mindenféle kellék nélkül lép színpadra, és közvetlenül a nézőközönséghez beszél. a műfaj sajátja a sztorizgatás, megengedett, hogy a humorista a poénokat, vicceket úgy mesélje el, mintha azok vele történtek volna meg. A közvélekedés szerint azonban a jó stand-upos nem csupán nevettet, hanem elgondolkodtat is. A stand-up ezért a kezdetektől fogva gyakran társadalmi, párkapcsolati, politikai, sőt, olykor filozófiai témákat is boncolgat - egyszerre elgondolkodtató és humoros módon. Magyarországon A műfaj nem előzmények nélküli, Hofi - évtizedekkel megelőzve korát - már lényegében stand-up come- dyt adott elő. A kétezres évek elején tűnt fel egy új, fiatalokból álló humoristageneráció, akik ezt a műfajt művelik, és műsoraikkal járják az országot. Ismertségüknek jót tett az is, hogy a róluk készült felvételek széles körben elérhetőek az interneten. írnom. Az internettel megváltozott az információáramlás sebessége és az üzenet formája, ennek a hatása a megosztáskultúra győzelme. Mindenki alkothat valamit, mindenki hozzászólhat, de azért szüksége van a nézőknek olyanokra is, akik hivatásszerűen ezzel foglalkoznak. Gondolom, hogy így van, hiszen jönnek a műsoromra, jegyet vesznek. Mikor négy-ötszáz ember egy teremben, lehalkított telefonok mellett kiszakad a mindennapokból és együtt nevet, annak még mindig megvan a varázsa.- Mit gondol a mai humorról? Milyen arányban vannak jó előadók az unalmasakhoz képest?- Kevesebb a jó, mint a rossz. De mi az, amiben ez nem így van?- Mit gondol a humor műfajainak változásáról? Például a klasz- szikus vicc szinte kihalt. Ezzel szemben az internetes mérnek virágoznak. Ez törvényszerű változás, vagy csak a közönségnek kell mindig másfajta műfaj a figyelemfelkeltés miatt?- Szerencsére nem nekem kell humorelméleti esszéket Fiatalság - bolondság? ’ ÉPPEN MOST ^ futottam ösz- 4b ’ Jtk sze a szóm rados virág széd sráccal a folyosón. Óriási, sötét napszemüveg volt az orrán, az arcán pedig (már amennyit kivettem belőle) elkenődött mélakór honolt. Kiderült, hogy csak másnapos, mert tegnap zenéltek (ő a dobos a bandában), és a buli után a kelleténél kicsit jobban felöntöttek a garatra. félre ne értsenek, semmi baj nincs a fiúval. Együtt bérlik a lakást a haverjával, csendesek és udvariasak, rendesen fizetik a bérleti díjat. Egyébként egyetemisták, szorgosan járnak az órákra, a szabadidejük nagy részében pedig dolgoznak: diákmunkával keresik meg a mindennapi életre valót. eszembe jutott a saját fiatalságom, és hogy én mennyit ittam. Főleg rövidet, többnyire Unicumot sörrel, az volt a kedvencem. Alkoholista koktélnak becézték, de én jól bírtam. Bármennyi kör csúszott le, nem fordult elő, hogy az este végére ne tudjak magamról, sőt, még másnapos sem voltam. persze, ökör iszik magában, úgyhogy én is társaságban döntögettem magamba a jófélét. Egyetemistakoromban volt egy baráti köröm. Gyakran összejöttünk az egyik srácnál, kora estétől másnap reggelig tartott az ereszd el a hajam. Ittunk, dumáltunk, és amikor már nagyon virágos volt a kedvünk, rázendítettünk a mozgalmi dalokra: Fel fel, ti rabjai a Földnek, Madrid határán állunk a vártán, Mint a mókus fenn a fán. Mi még ezeken nőttünk fel. Az amuri partizánok dala volt a kedvencem, hatalmas élvezettel harsogtam. Közben pukkadoztunk a visszafojtott röhögéstől - egyrészt a szomszédok miatt, akiket a vékony panelfalakon keresztül nyilván jól elszórakoztattunk, másrészt az iróniától, hiszen ezek a nóták már akkor, a nyolcvanas évek végén is a rothadó szocializmus memen- tóinak számítottak. ÉJJEL KETTŐ-HÁROM körül jobbra-balra dőltünk a padlószőnyegen, szinte egymás hegyén-hátán aludtunk. Némelykor egy-egy párocska között ilyenkor szövődött az erotika, a horkoló társaság kellős közepén, vigyázva, hogy senki se ébredjen fel a félreérthetetlen nyögésekre. Egy alkalommal valamelyik srác mégis felriadt rájuk - fogta magát, és a fejére húzta a fejhallgatót, hogy legalább némi jó zene jusson neki, ha már a szexből kimaradt. Később a többiek nevettek rajta: csórikám belekényszerült a gyertyatartó szerepébe. ahogy A híres amerikai film címe szól: ilyenek voltunk. De csak voltunk. Mert ma már nem tudom elképzelni sem azt, hogy Unicumot vedeljek sörrel (a betegségem miatt nem is szabad), sem azt, hogy ne itthon aludjak, a saját ágyamban, lefekvés előtt és felkelés után alaposan megtisztálkodva. Mondtam is ezt a szomszéd srácnak, aki a fiam lehetne. Ő csak annyit felelt, nagyon igényes vagyok. Udvarias volt, hiszen azt is rávághatta volna: te vén nyanya, nem bírsz ki egy kis bulival járó gyűrődést? pedig, ha belegondolok, a hozzá hasonló fiatalok jóval komolyabbak, mint mi voltunk. A mi időnkben még nem volt bérelhető lakás, sem ilyesfajta diákmunka, nem mentünk el mindenféle állásba a tanulás mellett. Csak bejártunk az egyetemre, felmarkoltuk az ösztöndíjat meg némi zsebpénzt otthonról, és a szüléinknél laktunk. a fiatalság nem annyira bolondság, mint boldogság, bizonyos értelemben mindenképpen. Az ember előtt ott az egész élet, majd’ szétfeszíti a remény, még semmit sem rontott el, nem veszítette el a szeretteit, nincsen a háta mögött rengeteg csalódás. Tiszta szívből énekel bármit, legyen az akár Az amuri partizánok dala. 1 * 4
