Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-19 / 219. szám
2014. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK BELFÖLD 7 Szakemberhiány fenyegeti a magyar SSC-piacot Gabona: sok és olcsó termés A takarmány áresése miatt javulhat az állattartók pozíciója felmérés „Hiába fejlett és bővül a magyarországi üzleti szolgáltató központok (SSC) piaca, az iparág legsúlyosabb problémája a megfelelően képzett munkaerő-utánpótlás hiánya” - áll a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) tegnap megjelent felmérésében. A becslések szerint a szolgáltató központok összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak, és a tervek szerint a következő két évben várhatóan újabb 1800 munkahelyet hoznak majd létre. A Magyarországon működő mintegy 35 szolgáltatóközpontból 25 válaszait dolgozták fel. A többség aggodalmát fejezte ki, mert a növekvő munkaerő-kereslet ellenére a jelentkezők sok esetben nem rendelkeznek a szükséges kompetenciák és készségek döntő részével. Az oktatási rendszer kedvezőtlen átalakítása, a nyelveket beszélő fiatalok elvándorlása miatt a szakemberbázis folyamatosan szűkül, ami az iparág jövőjét fenyegeti. Az SSC-ket (Shared Service Center) általában multinacionális cégek működtetik, lényegük, hogy egyes vállalaton belüli tevékenységeket összehangolnak és földrajzilag is egy helyre gyűjtenek, egy központból szolgálva ki a több országban lévő leányvállalatokat. Egy éve az iparág legfőbb problémája Magyarország stabilitás volt, idén már a szakember-utánpótlás, tavaly óta 5 százalékkal csőkként az országkockázattól tartók aránya. A szövetség szerint azonban a 33 százalékos arány még mindig magas. A Budapesten működő szolgáltató központok aránya egyre nagyobb, az iparági magyar munkaerő 85 százaléka a fővárosban tevékenykedik, 13 százalékuk Debrecenben. Az éves természetes lemorzsolódás adatai 2013-hoz képest nem változtak, az alkalmazottak 13 százaléka hagyja el munkahelyét önként. A kisebb cégeknél 9 százalékos a fluktuáció, míg a nagyobbaknál 20 százalékos. Ugyanez az összefüggés jellemző területi szinten, vidéken kisebb a fluktuáció, mint Budapesten. ■ VG 3 Ö H Búza termésmennyisége (ezer tonna) Kiváló országos terméseredmények, de területenként nagyon eltérő termésátlagok jellemzik az idei évet a kalászos gabonák szempontjából. Sok lett a búza, de jelentős része takarmányminőségű, kifejezetten jó árpatermés lett, és nagyon nagy mennyiségű lesz az ez után betakarítandó kukorica is. Ráadásul általános a gabonapiacokon az áresés, ezért az idei év nagy nyertese a korábban nehéz helyzetű állattartás lehet. Braunmüller Lajos Idén 3,1 százalékkal nagyobb területen, az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett- közölte a KSH tegnap. A termésátlagok - a rozs kivételével- szintén felülmúlták az előző évi adatokat. A búza termés- mennyisége különönösen jó, az elmúlt öt év átlagát 23 százalékkal haladta meg, árpából szintén - részben a nagyobb termőterület miatt - 20 százalékkal több termett. Búzából 5,2, árpából pedig 1,28 millió tonna termett. A búza hektáronként 4,7 tonnás országos átlagtermését ugyanakkor jelentősen lerontotta olyan komolynak számító termőterületek, mint Csong- rád és Békés rossz eredménye. Ezekben a hagyományos gabonatermő megyékben a betakarításkori belvíz, a pocokkár és egyéb hatások komolyan rontották a termést - fejtette ki lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Világ- gazdaságnak elmondta: ezekben a régiókban négy tonna alatti termést tudtak betakarítani a gazdák hektáronként. Vancsura ezzel együtt is jónak értékeli az idei termést, bár a takármanyminőség válóban nagyobb arányban jelenik meg az össztermésben, mint korábban. Az árakról szólva az elnök kijelentette: akik tavasszal le tudták kötni a termés egy részét tonnánként ötvenezer forint körüli, vagy efeletti áron, azok jól jártak. A gond a mostaa kalászos gabonákhoz hasonló a helyzet a kukorica esetében is, amelynek betakarítása még ezután kezdődik el. Az előzetes becslések szerint azonban az idén nagyon jó termés várható, országosan akár kilencmillió tonna kukorica lehet. A fenni értékesítéssel van, hiszen a jelenlegi nagyon alacsony árak mellett a gazdák többségénél nincs olyan termésmennyiség, hogy az idei év anyagilag jövedelmezőnek számítson. Az elnök leszögezte: az ország élelmezésére szolgáló, és exportra szánt termés bőven van idén is. Az egyik legfontosabb takarmányalapanyagról, az árpáról szólva Vancsura József kijelentette: a termés normális ütemben tudott beérni, a túlzott csapadék nem érintette, ezért mind mennyiségben, mind minőségben kedvező az idei év. „A kalászos gabonák termés- mennyiségében bekövetkezett 6,1 százalékos növekedés elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhető” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor kijelentette: ehhez képest a búza 4,7 tonnás geri ára azonban tavalyhoz képest hozzávetőleg harminc százalékot zuhant, 35 ezer forint körül van tonnánként. Aminek örülnek az állattartók, a növénytermesztők már nem: ennél az árszintnél a jövedelmezőség már csak keveseknél fordul pozitívba. termésátlaga gyenge-közepes eredménynek számít. „Ausztriában hat, Dániában pedig nyolc tonna felett volt a hektáronkénti termésátlag az idén, ami jól mutatja, hogy a hazai mezőgazdaság mennyire el van maradva” - fogalmazott Raskó, aki elismerte, a 4,7 tonnás hektáronkénti eredmény más években jónak számítana. Az agrárközgazdász hozzátette: a nagyobb üzemek most is hat tonna feletti hektáronkénti termést mutattak fel, ám az ilyen típusú gazdaságoknak a hazai búzatermelésen belüli részesedése csökken, és mára negyven százalék alatt van. „Ezért a közeljövőben a hazai terméshozam legjobb esetben is csak stagnálni fog” - tette hozzá. Raskó ugyanakkor kiemelte: örvendetes az árpa termésének jelentős, mintegy húszszázalékos növekedése tavalyhoz képest, hiszen ez a gabonaféle kiváló takarmányalapanyag. „Az árpa árának csökkenését némileg ellensúlyozza a termés növekedése, a negyvenezer forint körüli tonnánkénti ár mellett így a növénytermesztők nagyjából a tavalyi bevételre számíthatnak. Az állatot hizlalók ugyanakkor az olcsóbb árpa miatt jobb jövedelmi pozícióba kerülhetnek.” Rekordközeli kukoricatermés jöhet Egyre nő a NAV által elkobzott cigaretta mennyisége dohány Idén júliusig közel 155 millió szál cigarettát foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedé- [ ki-, szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának az Országgyűlést honlapján közölt adataiból. Tállai András közölte: 2010-ben még közel 57 millió, 2011-ben 88 millió, míg 2012-ben 111 millió, majd tavaly (2013 júliusában vezették be a nemzeti dohányboltok rendszerét) már 172,6 millió szál cigaretta lefoglalására került sor. Irtózatosan emelkedett a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány elkobzott mennyisége. 2010-ben még 282,8 kilogrammot foglaltak le, tavaly már 10,6 ezer kilót, idén júliusig pedig 108,8 ezer kiló került a NAV-hoz. Tállai szerint a NAV a feketekereskedelem visszaszorításának az érdekében többek között a külső határ- átkelőhelyeken ellenőrzi a kockázatosnak ítélt személy-, illetve teherforgalmat, a határszakasz mélységi övezetét, az autópályák forgalmát és a zöldhatárövezetet. Folyamatosan figyelemmel kísérik az internetes hirdetéseket, próbavásárlásokat végeznek. Vizsgálják a postai csomagokat, a koncesszióval le nem fedett területeket és a valószínűsíthetően illegális kereskedelemmel érintett területeket. Az adó- és vámhatóság szóvivője, Suller György Attila szerint az elmúlt másfél évben európai uniós szinten is egyedülálló, mintegy 15 százalékos áremelkedés volt jellemző a magyar dohánypiacra, különösen a cigarettára, ami hatással volt az illegális piacra is. Míg az illegális termékek lefoglalása nőtt az utóbbi években, drasztikus mértékben zsugorodott a hazai legális cigarettapiac: 2014 első félévében mindössze 3,6 milliárd szál cigaretta fogyott Magyar- országon, addig tavaly az első fél évben 6,2 milliárd. 2013- ban összesen 9,3 milliárd szál fogyott el, az előző években ez a mennyiség 13, illetve 12,5 milliárd szál volt. ■ É. S. Bátorságmackók a Providenttől felajánlás A Bátor Táborban gyógyuló gyermekek számára a játékok mellett pénzadományt is gyűjtöttek Több mint 800 játék mackót ajándékoztak a Provident Pénzügyi Zrt. munkatársai a Bátor Táborban gyógyuló beteg gyermekeknek. A játékokat a Gondviselés Alapítvány által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók készítették. A vállalat munkatársai a játékok mellett pénzadományt is gyűjtöttek a Bátor Tábor javára. A Provident Pénzügyi Zrt. különleges meglepetéssel készült a hatvani Bátor Táborban gyógyuló gyermekek számára. A vállalat dolgozói bátorságot szimbolizáló játék mackót ajándékoztak a nyáron ott táborozó gyermekeknek. A játékokat a Gondviselés Alapítvány által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók készítették. A vállalat így nem csupán a beteg gyermekek táborozását tette szebbé, de a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató alapítványt is segítette. Idén júniusban a Magyar Kézilabda Szövetség platina fokozatú támogatójaként a Provident hozzájárult ahhoz is, hogy a Bátor Tábor résztvevői egy újabb élménynyel gazdagodjanak. Összesen 16 gyermek kapott lehetőséget arra, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott tagjaival közösen pályára léphessenek a Magyar- ország-Szlovénia világbajnoki selejtező mérkőzésen. A Provident emellett természetesen anyagi táö £ A Gondviselés Alapítvány dolgozói készítették az ajándék játékmackókat mogatást is nyújtott a Tábornak, amely 4000 munkatársuk önkéntes felajánlásából, illetve a vállalat támogatásából tevődött össze. A pénzügyi vállalatnál mindig különösen fontosnak tartották a sérült vagy hátrányos helyzetű gyermekek támogatását, így az utóbbi években olyan ismert intézményeknek segítettek, mint a Vakok Iskolája, a Marczibányi téri Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja vagy a fogyatékos gyermekek ellátására szakosodott Mozgásjavító Iskola. A Provident jelenleg 230 megváltozott munkaképességű kollégát foglalkoztat, és már kétszer elnyerték a Fogyatékosságbarát Munkahely elismerést. ■ * L i
