Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-19 / 219. szám
2 KORKÉP 2014. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Ki a szegény mostanában? az áltagos havi jövedelmek országos szinten 3,3 százalékkal emelkedtek. A legmagasabb dinamika Tolna megyében volt, nálunk 7,1 százalékkal nőtt a havi átlagos összevont jövedelem, de a szintje még így is elmarad az országos átlagtól. Az adatok a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoztak. Már akinek volt, van munkája és jövedelme. a túlélés nagy titka, hogy miből élnek meg a szegények, akiknek nagyon kevés, vagy egyáltalán nincs is rendszeres jövedelme. Lehet azon polemizálni, hogy ki a szegény, hányán vannak, hol és miből élnek, de az okosok és a józan ész szerint a tartósan munka- nélküliek, a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők, a nyugdíjasok egy része, a sokgyerekesek az egyszülős családok, a romák és hajléktalanok közül kerülnek ki az igazán szegények. Rajtuk kellene segíteni. persze, mint minden más a szegénység is nagyon szubjektív. Van aki szegénynek érzi magát, ha beül egy tízmilliós autóba, miközben az övé is tíz, de éves. Más meg rádöbben, hogy nincs is oka sok panaszra, anli- 1 kor szembesül azzal, hogy sokán a mindennapi létért' ' küzdenek, s reggel még nem tudják, hogy miből adnak vacsorát a gyerekeknek. visszalépni meg kiváltképp nehéz. Szegénynek érezheti magát az is, aki régen hetente járt fodrászhoz, most meg csak akkor, ha vágatni kell. Nem jó lemondani a külföldi utazásról, az új ruhákról. Seneca szerint nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. Érdekes, hogy szinte minden felmérés azt mutatja, hogy az igazán szegény országokban boldogabbak az emberek, mint a gazdagokban. Persze attól függ, hogy mihez, illetve kihez képest boldogabbak. Harcba ment a fizikáért verseny Béda Ármin angolul is bizonyította tudását A temetők állapota az élőkről is beszél Pár éve, mint általános iskolás, egy főzőtanfolyam lelkes résztvevőjeként, majd a megye legifjabb partjelzőjeként mutatkozott be lapunkban. Nemrég a Salisburyban tartott nemzetközi fizikai kísérleti versenyen ért el szép sikert, a magyar csapat tagjaként a középmezőnyben végzett. Szeri Árpád Ebből következően nem is lehet kétséges, hogy Béda Árminnak a fizika a kedvenc tantárgya. Ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szekszárdi Garay János Gimnázium 12. A. osztályos tanulója ne lenne ott a legjobbak között például angol nyelvből: a britföldi rendezvényen ékes angolsággal - ráadásul a tortán habként, a fizika szakszavait használva - vette az akadályokat, az öt tagú magyar csapat oszlopos tagjaként.- Kísérleti versenyről lévén szó, a szervezők előzetesen megadtak egy fizikai problémát - ismertette a közel egy héten át tartó megmérettetés lényegét és menetét Béda Ármin. - Ezen probléma alapján kellett kísérleteket végeznünk és érdemi következtetésre jutnunk, egy előadás keretében. Ezzel együtt szakmai kritikával illethettük az ellenfelek előadásait is. Ezért is kapta ez a forma a fight nevet, azaz megküzdöttünk, megharcoltunk egymással. Mindez így egyszerűen hangzik. De ha hozzátesszük, Béda Armin és felkészítő tanára, Elblinger Ferenc hogy a szekszárdi fiatal példának okáért egy úgynevezett töltött karikába helyezett súly kezdőlökés utáni mozgásait elemezte - prezentációval együtt - angol nyelven, altkor képet kaphatunk a kihívás jellegéről. Tegyük hozzá, hogy Béda Ármin természetesen nem a semmiből került a magyar csapatba. Felkészítő tanára, Elblinger Ferenc elmondta, hogy korábban Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajlott - angol nyelven - az a döntő, mély a válogatottba juttatta diákját. ’-'‘Árinin kivételével “"valamennyi tanuló budapesti volt. Ez azt is jelenti, hogy diákunk révén a nagy nevű fővárosi gimnáziumok mellett ott szerepelt a szekszárdi Garay János Gimnázium - tette hozzá Elblinger Ferenc. - Ármint egyébként négy éve tanítom, nyitottsága, az új iránti fogékonysága, a fizika iránti elhivatottsága joggal rendelte őt erre a szép sikerre. Ami nemcsak önmagában értékes és fontos, hanem hatásában is: hiszen példát mutat abból, hogy kellő szorgalom és elszántság birtokában jelentős eredményeket lehet elérni bármilyen tantárgyból, így fizikából is. Az a tapasztalatom, hogy az utóbbi években - köszönhetően a természettudományos laboratóriumnak is - egyre bővül azon tanulók köre, akik tanórák után is érdeklődnek a fizika iránt. Jómagam minden délután tartok szakkört, s nem megy ritkaságszámba, hogy már tizedikesek is érdeklődnek a felsőbb osztályosoknak szánt atomfizika iránt. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Ármin sikere után sok ti- zedikes még intenzívebb angol nyelvtanulásba fogott. Ehhez képest némi meglepetésnek tűnhet, hogy Béda Ármin nem angol, hanem német nyelvterületen kívánja folytatni felsőfokú tanulmányait.- Érettségi után Karlsruhe városába szeretnék menni, itt található Németország leghíresebb műszaki egyeteme - engedett betekintést jövőbeni terveibe. - Egyaránt vonz a villamosmérnöki, illetve a gépészmérnöki pálya, de még nem döntöttem el, hogy melyik legyen a kettő közül. Versenyben van a címért a Nagyszederfa lázár ervin fája Ott áll magányosan Rácegres-pusztán, azaz „Rácpácegresen” sárszentlőrinc Versenyben van - negyedik helyen - Lázár Ervin „rácpácegresi” Nagy- szederfája az Ev Fája címét. Az Ökotárs Alapítvány 2010 óta minden évben meghirdeti a versenyt, amelyre mostanáig több száz fát neveztek. Az Év Fája vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál - vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A nevezett fák közül a zsűri által kiválasztottakra a közönség is szavazhat. - Olyannyira mitizálódott már, hogy szinte el se hisszük valóságos voltát. Pedig valóságos, ott áll magányosan Sárszentlőrinctől északra, Pálfától délre, Rácegres-puszta térségében. Ennek a pusztának a felső végén Illyés Gyula született, az alsón Lázár Ervin nevelkedett. Felsőrácegres-puszta él még, Alsórácegres már eltűnt. Rácpácegres lett belőle Lázár mesében - olvasható Lázár Ervin mesevilágának égig érő fájáról a verseny honlapján. A 66 egyedből kiválasztott tizenötös mezőnyt egy nagy platán vezeti, amely a tatai Öreg-tó partján áll. A sárszentlőrinciek emblemati- kus fája a közönség szavazatai alapján jelenleg a negyedik helyen áll. ■ V. T. tolna Elkészült a mözsi és a tolnai ravatalozó előtti terület burkolatfelújítása. A beruházásokat csütörtökön adták át. A tolnai képviselő-testület mintegy 8 millió forintot biztosított a két terület térburkolattal történő ellátására. A munkát helyi vállalkozások - Hegedűs-Tolna Kft., Mix-Ezer ev. - végezték. A fejlesztés révén a ravatalozók előtti terek kibővültek, esztétikusabbá váltak, könnyebb rajtuk közlekedni, emellett a korábbi vízelvezetési problémák is megszűntek. Appelshoffer Ágnes alpolgármester elmondta: a következő lépésben a temetőkben a ravatalozók elé féltető építését tervezik. Herczig Lászlóné mözsi alpolgármester örömét fejezte ki, hogy Tolnán és Mözsön ismét párhuzamosan történt egy újabb fejlesztés. Ravasz Csaba, tolnai plébános az újabb beruházásokat méltatva úgy fogalmazott: a temetők állapota a településen élőkről is beszél. ■ S. K. Erzsébet-program biztosítja ezrek üdültetését szekszárd Dinamikusan fejlődik az Erzsébet-program. Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke, Horváth István ország- gyűlési képviselő és Ács Rezső, Szekszárd alpolgármesterének csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott, áfc Erzsébet-utálványt 2 millióan használják Magyar- országon. 2013-ban Tolna megyében 800 munkáltató 25 ezer munkavállalója, Szekszárdon 200 cég 9 ezer dolgozója jutott ezen a módon béren felüli juttatáshoz. Az utalvány forgalmazásának pénzügyi eredménye biztosítja az Erzsébet-program megvalósítását, melynek két alappillére a szociális üdültetés és a gyermektáboroztatás. 2013- ban a megyében háromezren, Szekszárdon ezren pihentek a programban, köztük sok nagy- családos és nyugdíjas. A már beváltott utalványokat tüzelőként is hasznosítják, 2013-ban Tolna megye 2100-, Szekszárd 700 kilogramm tüzelőt biztosított ilyen módon a rászorulóknak. ■ B. K. Emléktáblát avattak a néhai igazgató tiszteletére major mátyás A Járási Művelődési Ház vezetőjeként is számos közösségteremtő kezdeményezés fűződött a nevéhez bonyhád „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” - Kodály Zoltán örök érvényű soraival köszöntőm önöket abból az alkalomból, hogy a mai napon kerek 100 esztendeje, 1914. szeptember 17-én született Major Mátyás. Ki volt ő? Mit lehet és érdemes tudni arról az emberről, aki 1954 nyarától igazgatóként vezette városunkban az akkori Járási Művelődési Házat? - tette fel a kérdést beszédében Filóné Ferencz Ibolya a Major Mátyás tiszteletére emelt emléktábla avatóünnepségén szerdán, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ előcsarnokában. Bonyhád ügyvivő alpolgármestere úgy fogalmazott, az ő generációja számára már nem adódtak személyes élmények, emlékek a város és a térség kulturális életének jeles támogatójáról, ezért Kolta Laci bácsi Bonyhádi arcképek című kiadványát és Steib Gyuri bácsi készülő lexikonját hívta segítségül Major Mátyás gazdag életútjának felidézéséhez. A dunaszekcsői népiskola után a pécsi jezsuita gimnázium, majd a püspöki tanítóképző következett, ahol 1937-ben tanítói képesítést, ezt követően 1939- ben a pécsi kántorképzőn kántori oklevelet szerzett. Kiskassa, Major Margit (balra) és Filóné Ferencz Ibolya leplezte le az emléktáblát Maráza, Nagymányok, Szakadát, Perkáta, Gyönk azok a községek, ahol tanított és ahova összetartó, népes családja hűen követte. Hiszen időközben Csömör Arankával kötött házasságából két fiú és két leánygyermeke született. Major Mátyás tanúságot tett hazafiúi elkötelezettségéről is: tagja volt az 1942-ben éppen Bonyhádról útnak induló „Hűséggel a Hazához” mozgalomnak. A család 1954-ben költözött a völgységi városba. Közel másfél évtizedig vezette a Járási Művelődési Házat, szervező- készségével és ötletgazdaságával pezsgő életet varázsolt az intézménybe, számos kezdeményezés fűződik a nevéhez. Gyermekfoglalkozásokat, színházi előadásokat, balettet, zeneoktatást, ismeretterjesztő sorozatot és megannyi programot szervezett édesapám, aki szívügyének tekintette feladatát - kapcsolódott az előző gondolat- menethez Balogh Lászlóné Major Margit (vagy ahogy mindenki ismeri: Major Gyöngyi). A néhai igazgató lánya családja nevében mondott köszönetét a bonyhádi városvezetésnek és a művelődési központnak, hogy megőrzik az utókor számára édesapja emlékét, aki igyekezett mindenkit felkarolni, és azt is fontosnak tartotta, hogy a kultúrán keresztül közelebb hozza egymáshoz az embereket. ■ Vizin B. t L k 4 4 i
