Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-02 / 204. szám
2014. SZEPTEMBER 2., KEDD BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Mélyponton arabéi, valutaválság Ukrajnában konfliktus Új történelmi mélypontra esett az orosz rubel a dollárral szemben, miután Vlagyimir Putyin egy interjúban arra utalt, hogy Ukrajna délkeleti részén egy új államnak kellene létrejönnie. A rubel 37,5-ös árfolyamra gyengült a dollárral szemben a múlt héten tapasztalt 36-os szintről. Oroszországtól az ukrajnai háború mellett az is távol tarthatja a befektetőket, hogy a nyugati országok egyre keményebb szankciókat dolgoznak ki, a piaci reakciók alapján pedig az igazi vesztes Moszkva lehet. A leértékelődő rubel magas inflációhoz vezet, amire a jegybank szigorúbb monetáris politikával reagálhat, ez pedig még nagyobb pofont adna a gazdaságnak. Egyre több tőke hagyja el az országot, miközben az ország csődkockázati mutatója folyamatosan emelkedik. Oroszország így egyre nehezebben és magasabb kamattal talál befektetőket, akik megvennék az adósságpapírjait. A Reuters értesülése szerint ezt meg is lovagolná EU: a következő szankció az orosz állampapírok vásárlásának tilalma lenhetne. Az ukrán gazdaságban is érezteti hatását az eszkalálódó konfliktus. Az ukrán nemzeti bank megtiltotta mától a bankkártyás valutafelvételt, kötelezővé tette a pénzküldemények hrivnyában történő kifizetését, és új elszámolási rendszer bevezetésével lassítja a bankközi devizapiaci ügyleteket. A bankok az ügyfelek megbízásait úgy teljesíthetik, hogy egy analitikus számlára előre átutalnak bizonyos meny- nyiségű hrivnyát, majd erről a számláról legkorábban az átutalástól számított harmadik munkanapon hajthatnak végre devizavásárlást a bankközi piacon. Közben folytatódott a fegyveres konfliktus, amely néhány napja az Azovi-tenger partjára is kiterjedt. Az ukrán Nemzet- védelmi Tanács (RNBO) szóvivője azt közölte, hogy magukat „békefenntartónak” nevező orosz katonák foglalták el No- voazovszk várost. ■ VG Jönnek az új bankjegyek készpénzcsere 6-8 milliárd forintba kerül a korszerűsítés Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke mutatta be tegnap az új tízezrest. Ez lesz a sorozat első darabja A magyarországi készpénzállomány (milliárd forint) Elsőként a tízezreseket, 2018-ig pedig az összes többi bankjegyet is megújítja a jegybank. A portré és a hátsó kép marad, de több lesz a biztonsági elem. Herman Bernadett A következő négy évben megújulnak a bankjegyeink - jelentette be tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A meglévő címleteket 1997-2001 között bocsátotta ki a jegybank, így ideje azokat biztonságosabbra cserélni. Az első pénzjegy, amelyik megújul, a tízezres lesz, és amelyből a friss változat mától számít hivatalos fizető- eszköznek, de várhatóan csak decemberben jelenik majd meg a készpénzforgalomban. Az új bankók hasonlítani fognak a régiekhez, a portré és a hátoldali kép megmarad. Ami változik: a papírpénzeket olyan címletspecifikus biztonsági elemekkel látják el, amelyek alapján könnyebben ki tudják szűrni a hamisítványokat nem csak azok az emberek, akiknél fizetni próbálnak a bankjeggyel, de a pénzkezelő automaták is. Sok bankjegyhamisítás egyébként nem történik Magyarországon. Sőt, az idei első félévben 16 százalékkal kevesebb forintbankjegyet hamisítottak, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt 6 hónapban 1027 darab hamis forintbankjegyet vontak ki a forgalomból, a lefoglalt hamisítványok többsége magasabb értékű címlet, ötezer, tízezer vagy húszezer forintos volt, amit irodai fénymásolókkal próbáltak utánozni. Ha csekély mennyiségben is, de időről időre felbukkannakjobb minőségű utánzatok is, emellett a pénzkezelő automaták miatt is változnak az igények, így a kedvező statisztikák ellenére is indokolt a korszerűsítés az MNB szerint. A jegybank azt is hangsúlyozta: kizárólag készpénzszakmai okok miatt újítja meg a címleteket, a döntésből az eurozónához való csatlakozás időpontjával Új biztonsági elemek az új tízezresen a portrévízjel mellett megjelenik egy függőlegesen elhelyezkedő 10 000- es értékjelzés is, amit bárki könnyen ellenőrizhet. A jelenleginél markánsabban azelő- oldalon található hologram, amelynek egyes elemei UV- fényben fluoreszkálnak. a biztonsági szálban az MNB felirat mellett megjelenik a címlet is. UV-fényben a korábbinál színesebb a pakapcsolatos következtetéseket nem érdemes levonni. Az MNB a két leggyakoribb címlettel kezdi a cserét. Magyarországon jelenleg 10 ezer forintosból van a legtöbb forgalomban, csaknem 112 millió darab, a másodikként megújuló papírpénz várhatóan a 20 ezres lesz, amely egyben a második leggyakoribb bankjegy is, több mint 100 millió darab van belőle. A hatféle forintbankjegyből összesen körülbelül 350 millió darab van jelenleg forgalomban, ezek értéke 3364,4 milliárd forint volt június végén. A 2018-ig tervezett csere a jegybanknak nettó 15-20 milliárd forintjába kerülhet. Mivel azonban rendszeresen cserélni kell az elhasználódott bankókat, a pírpénz, de természetes fényben is van rajta olyan motívum, amely mozgatás hatására változtatja a színét. a vakokra és o gyengénlá- tókra is gondoltak a papírpénz tervezésénél, a megújult bankjegy számmal és betűvel írt értékjelzései a jelenleginél jobban tapinthatók, és a tapintással történő azonosítást megkönnyítő elemek is helyet kaptak az új bankjegyen. jegybanknál úgy számolnak, ennek az összegnek a 60 százalékát a mostani papírpénzek utángyártása során is ki kellene fizetni, vagyis 6-8 milliárd forintba kerülhet a megújítás. Ez az összeg emelkedhet, ha a tervezettnél több bankjegyet kell lecserélni. Az elmúlt időszakban drámaian megnőtt a készpénzhasználat, az idei első negyedévben 17 százalékkal több volt forgalomban, mint 2013 első három hónapjában. A készpénz több mint háromnegyedét a háztartások használják. Az elmúlt hónapokban a gyors növekedéshez hozzájárulhatott az alacsony kamatszint, amely mellett, az emberek már nem szívesen viszik be a bankba lekötni pénzüket. Az ingyenessé tett készpénzfelvétel szintén növelhette az állományt. A régi címletek bevonásáról csak később dönt az MNB. Az időpont az új címletek elterjedésétől és a pénzfeldolgozói szektor technológiai sajátosságaitól is függ majd. A hosszabb párhuzamos forgalmazást elsősorban az indokolja, hogy a nagy címleteknél több időbe telik, amíg a régi változatok visszaáramlanak a jegybankba, az MNB pedig nem akar a bankjegycserével sem a lakosságra, sem a készpénzellátási lánc professzionális szereplőire aránytalan terhet róni. HÍRSÁV Csökkent augusztusban a BMI A BESZERZÉSI MENEDZSER-INDEX (BMI) szezonálisan kiigazított augusztusi értéke 51,0 pontra csökkent a júliusi 56,6-ról - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). Ez alapján a válaszadók nagyobb hányada összességében kedvező folyamatokról számolt be, az idei érték azonban alacsonyabb a hosszú távú augusztusi 52,3-as átlagnál, és elmarad az elmúlt három év augusztusának 51,3-as átlagától is. ■ MTI NGM: tegnaptól már csak online kassza a nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint közel két év felkészülési idő után lezárult a feketegazdaság elleni küzdelem egyik fontos szakasza: több tízmilliárddal nőtt az állam bevétele az online pénztárgépeknek köszönhetően. A vállalkozások hétfőtől már csak online kasszát használhatnak, az adóhatóság adatai szerint augusztus 31- ig több mint 170 ezer online pénztárgépet helyeztek üzembe. Az átállás eredeti határideje 2013. áprilisa volt. ■ MTI 27 ezer diák tanul az agrárszakképzésben a most induló tanévben 27 ezer diák tanul a Földművelésügyi Minisztérium iskoláiban, hétezren most kezdik tanulmányaikat - mondta a tárca vezetője hétfőn az agrárszakiskolák országos tanévnyitó ünnepségén Tatán. Fazekas Sándor elmondta, az agrárszakképzési intézményhálózat létrejöttével 59 iskolában oktatják egységes irányítás alatt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a környezetvédelmi szakmát tanulókat. ■ MTI Fazekas Sándor A fényvető recesszió miatt több állam élénkítené a gazdasádrt EURÓ Angela Merkel, a megszorításokra épülő politika legerősebb támogatója kiáll az eddigi válságkezelés mellett Az euróövezet a világgazdasági válság kitörése óta a harmadik recessziós időszakához közeledik, miután a valutaunió legnagyobb gazdaságaiban leállt a növekedés. Németország gazdasága visszaesett a második negyedévben, Franciaország stagnált, Olaszország pedig recesszióba került. Utóbbi két ország egyetért abban, hogy az euróövezet- ben gazdasági élénkítésre van szükség. Angela Merkel német kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble viszont elutasítja a költségvetési és monetáris élénkítést. A fiskális impulzust a 3 százalékos maastrichti hiánycél miatt, a jegybanki likviditásbővítést pedig az Európai Központi Bank korlátozott mandátuma miatt is vetik el. Az euróövezetben a krízis után, az adósságválság közepette komoly megszorításokkal reagáltak az elszálló költségvetési deficitekre és adósságrátákra. Ez azonban nem oldotta meg a valutaunió gondjait és az euró- rendszer alapvető hiányosságaival sem foglalkoztak igazán, a növekedést azonban teljesen elfojtották a lépések. Éppen ezért utalt arra Mario Draghi, az EKB elnöke a jegybankárok konferenciáján, hogy a monetáris- és fiskális politikának egyaránt támogatnia kell a növekedés beindítását. Angela Merkel nem örült ennek, hiszen komoly munkája Működik a keynesi sikerrecept az egyesült Államok és Nagy-Britannia gazdasága - ahol óriási költségvetési élénkítéssel reagáltak a válságra és azt követően elvetették a túlzott megszorításokat, a jegybankok pedig mennyiségi könnyítést vezettek be - folyamatosan növekszik, a munkanélküliség csökken és az infláció egészséges szinten áll. Vagyis a keynesi recept, az anticiklikus gazdaság- politika jól működött. Az euróövezetben azonban mindegyik mutatóval baj van: a válságnak itt még közel sincs vége. van abban, hogy az euróövezeti országokat megszorításokra bírja. Értesülések szerint a német kancellár fel is hívta az EKB elnökét, hogy kérdőre vonja. Merkel megszorításokra épülő politikája mellett már szinte senki sem áll ki. Manuel Valis a hétvégén arról beszélt, hogy Németországnak is szüksége van élénkítésre. A francia kormányfő Draghi pártját fogta. Kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetek is lazább monetáris politikát javasolnak az EKB-nak. Matteo Renzi is abban bízik, hogy Merkel megenyhül. Az EU soros elnökségét adó Olaszország miniszterelnöke a hétvégén bejelentette, hogy október elején a munkahelyteremtésről és a növekedésről rendeznének EU-csúcsot. Új munkahelyekre nagy szükség lenne, hiszen a valutaunióban továbbra is magas, 11,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. Mostanra azonban nem csak a növekedési és a munkanélkü- Uség adatok aggasztóak, hanem az inflációs mutatók is, amire viszont figyelnie kellene az EKB-nak. Augusztusban 0,3 százalékra csökkent a pénzromlás mértéke, és sokak szerint már nem csak a 2 százalékos cél van veszélyben, hanem a defláció is egyre fenyegetőbb. Olaszországban és Spanyolországban már csökkentek az árak augusztusban. Ezért az EKB részéről egyre kiterjedt eszközvásárlási program elindítása. Németország azonban továbbra is ellenáll minden olyan fiskális lépésnek, ami megingathatja a költségvetési egyensúlyokat; pedig egyszerre lenne szükség fiskális és monetáris expanzióra. ■ H. J. A GDP alakulása az egyes országokban (negyedéves, százalék) 1. n.év II. n.év Németország 0,7-0,2 Franciaország 0 0 Olaszország ■0,1-0,2 Soanvolország 0,6 0,4 Portugália-0,6 0,6 FORRÁS: EUROSTAT I 1 t
