Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-13 / 214. szám
4 2014. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT ALMANACH 2014 - KÖLESD AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AKÖLESDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. HIRSAV Lelátóról nézik a meccseket lelátóról nézhetik a meccse- ket a kölesdi szurkolók. Eddig ilyen nem volt a sportpályán. A lelátó építését tavasszal kezdték, és az őszi szezonkezdetre készült el, a Tevel elleni vesztes mérkőzésen avatták fel a nézők. A létesítmény úgynevezett TAO forrásból épült, és 100 ülőhellyel, továbbá 20 állóhellyel várja a sportbarátokat, akik a meccseket így jóval kényelmesebb körülmények között élvezhetik. A kölesdi sportpályán új öltöző is készül, melynek falait a remények szerint még idén felhúzzák. Az épület a pénzügyi ütemezés miatt várhatóan 2018-ra készül el. Kölesdi csavarintós díszíti a népviseletet a kölesdi alkotótáborban augusztus 15-től öt napon keresztül dolgozott tíz festő Kovács Ferenc szakmai irányításával, és tíz gyöngyfűző az IKSZT-ben, őket Pálné Osvald Éva segítette, látta el instrukciókkal. A Kölesdi Közéleti Egyesület által szervezett tábor a Siómenti Művészeti Sokadalom projekt része volt, és augusztus 20-án kiállítással zárult. A festők egy-egy alkotással gyarapították a Kölesdi Képtárat, a gyöngyfűzők pedig elkészítették a kölesdi csavarintóst, mely nyakék a helyi népviseletet díszíti. A vendégház LEADER-támogatással készült. A község elsősorban a vadászturizmusra építene, de volt itt alkotótábor is Nekik itt kell boldogulni jövőkép Néhány elképzelés csábítóbbá teheti a községet Bár a kölesdi önkormányzat lehetőségei szerények, igyekszik saját eszközeivel is jövőképet, megélhetési lehetőséget nyújtani a község lakóinak. Például a közmunkaprogrammal. Budavári Kata A fűszerpaprikát most szedik Kölesden. Egy részét értékesítik, a többit feldolgozzák. A településen ötven közmunkás dolgozik, tizenöten a szociális földmunka programban, a község egy hektáron termeszt fűszerpaprikát, fél hektáron káposztát. Ez utóbbi esetében a terményt teljes egészében eladják, tájékoztat Berényi István polgármester. A közfoglalkoztatás egy más területén szeptember végéig huszonöt embernek ad megélhetést. Hét a téli időszakban is dolgozhat. Ők a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének támogatásával jutottak, jutnak munkához. Mint azt a község vezetője vázolja, Kölesden, sok más településhez hasonlóan, a munkahelyek hiánya a legkomolyabb probléma. Nagyon sok az üressé vált ház, az idősek helyébe kevés fiatal lép, sokan más lakóhelyet választanak. - Szekszárd is messze van - állapítja meg a polgármester. A lakatlan, elhanyagolt házakról most adatbázist készít az önkormányzat: ár, az ingatlan paraméterei, az eladó vagy kapcsolattartó elérhetőségei szerepelnek ebben. Berényi István, bár túlzó reményeket nem fűz a dologhoz, mégis abban bízik, sikerül külföldi vevőket találniuk. - A hosszú távú megyei rendezési terv is hozhat fellendülést, indul a Sió-program - mondja a vezető. Első körben tanulmány terv készül. Az elképzelések szerint turisztikai vonzerőt jelentene az érintett térségnek a- Dunától a Balatonig vezető kerékpárút, de az a két jóléti- vagy pihenő tó is, melyeket víztározóként a mezőgazdaság is hasznosíthatna, és amelyek közül az egyik Kölesd közelében létesülne. A már hasznosítható adottságok Már az Erzsébet-napi malackodásra készülnek A VENDÉGHÁZNÁL lévő háziál- latpark következő lakói disznók lesznek, valószínűleg csüngő hasúak. Velük nem tervez túl hosszú távra a település, Berényi Istvántól ugyanis megtudtuk, vélhetően ők lesznek a szokásos Erzsébet napi disznóvágás áldozatai. A falu családjainál sokáig élő tradíciót dr. Kisz- ler Gyula, alpolgármester, a Kölesdi Közéleti Egyesület tagjának kezdeményezésére elevenítik fel most már évek óta. A polgármester arról is beszélt, tervezik, hogy a falu szélén állattartásba fog az önkormányzat, 50- 60 disznóról, csüngő hasúról vagy mangalicáról lenne szó. A vendégházat pedig amilyen gyakran csak lehet, bérbe adnák az idelátogató turistáknak, elsősorban a vadászturizmusra építene a község. Berényi István polgármester 1 közé sorolja a polgármester a közelben található vadászterületeket. Ezért is vágott bele az önkormányzat és a Kölesdi Közéleti Egyesület a Leader programban a vendégház kialakításába. A hajdan viharvert épületben egy négyágyas, egy háromágyas és egy kétágyas szobát, valamint konyhát és társalgót, fürdőszobát alakítottak ki. A barátságos épületben a szobák falát a község képtárából származó alkotásokkal tették még hangulatosabbá. Az első vendégek nem vadászok, hanem az alkotótábor résztvevői voltak, akik a közelmúltban töltöttek a településen néhány szép és nem mellesleg hasznos napot. Az udvaron ó- lak állnak, és az egyiknek már lakói is vannak, szám szerint harmincketten. A csibék Kölesd tulajdonát képezik. A majdani háziállatparkba a tervek szerint négylábúak is költöznek, Berényi István szerint azonban a szagtól is függ, hogy életképes-e ez az ötlet. Szintén megvalósult elképzelés a művelődési ház tetejének és falainak felújítása, melyre megint csak a közéleti egyesülettel pályázott a település. A két beruházásra összesen úgy ötvenmillió forint támogatást kaptak a kölesdiek. Muci néni gobelinjeiből nyílt kiállítás Greifenstein Józsefné gobelin kiállítása nyílt meg szeptember 12-én a Kölesdi Művelődési Ház emeleti nagytermében. Vagy harminc alkotása látható. Az idős hölgy, akit a községben nagyon sokan Muci néniként vagy Muci mamaként ismernek, az 1950-es évektől varr képeket. Székesfehérváron kapott ehhez kedvet, nagynén- jééknél látott gobelint, az elsőt is tőlük kapta. Azóta legalább nyolcvanat készített, különböző méretűeket, eltérő témákban. Először csak gyapjú-, aztán osztott hat-, illetve három szálas fonállal is dolgozott. Munkái, ahogy fogalmaz, a községben szerteszét megtalálhatók, családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek varrt. Mint mondja, még a pici unokája is szereti munkáit, de amikor fia barátai nősültek, ők is gobelint kértek nászajándékul. Muci néni egyébként köt, hímez, sőt, szőni is szokott, no nem nagyméretű szövőszéken, hanem egy kisebb ráma segítségével állít elő gyapjú szőnyeget. A ma is tevékeny asszony dolgozott a középhídvégi gazdaságban, és tizenöt évig dajka volt a kölesdi óvodában. Greifenstein Józsefné szeretettel gondol visz- sza kollégáira és még inkább a gyerekekre. Nyugdíjazásakor Konrád László írt cikket a Tolnai Népújságba, melyet azóta is őriz, és amelyben az áll, gyakran látogat majd vissza munkahelyére. Ez sokáig így is volt, és az csak természetes, hogy az óvoda 120. születésnapját, melyet szombaton ünnepel az intézmény, Muci mama nem szívesen hagyná ki. Greifenstein Józsefné Az óvodában ma i$ a játék a legfontosabb tevékenység évforduló A község vezetése éppen százhúsz évvel ezelőtt döntött arról, hogy gyermekmenedékházat alapít A kölesdi óvoda 120 éves. 1894- ben határozott úgy a község vezetése, hogy úgynevezett gyermek menedékházat hoznak létre. Az intézmény 1895- ben nyitotta meg kapuját. Gárdi Szilvia óvoda vezető meséli, hogy menedékház és óvoda között a személyi feltételekben van különbség. A menedékház vezető, melyből Kölesden az államosításig öt is volt, akár nyolcvan-kilencven kisgyermeket is felügyelt egyszerre. Gárdi Szilvia szerint erre mondják azt, hogy nem kis teljesítmény. A legfontosabb vezérlő elvek viszont nem változtak, az óvodában a játék van a középpontban, és hogy a gyerekeket tevékenykedésre ösztönözzék. - Azt' szeretnénk, hogy a csemeték úgy emlékezzenek az óvodára, mint egy mesevárra - mondja a vezető. Az intézmény fontos szereplője a település kulturális és közéletének, az itt dolgozók, az ovisok és a szülők nélkül nincs szüreti- vagy falunap. Gárdi Szilvia arról is beszélt, nagyon szerencsés, mivel remek csapatban dolgozik. - Jelenleg három csoport működik a kölesdi óvodában. Akárcsak más kistelepüléseken, mi is érezzük a létszámcsökkenés súlyát. A változtatáshoz azonban a szülőket is meg kell nyernie az intézménynek - állítja a pedagóA kölesdi ovisok a szombati ünnepi műsorra készülnek gus. A szakemberek a már idejáró és a majdani ovisok miatt is folyamatosan frissen tartják, fejlesztik tudásukat. A tavaly alakult intézmény társulás új lehetőségeket jelent a szakmai tapasztalat cserére. Fejlődést a környezetben is tapasztalhatnak a kölesdiek, sok udvari játékot újítottak fel, festettek át a közelmúltban. Nagy terv egy közlekedési pálya kialakítása, mely legkésőbb jövő tavasszal elkészül. Ehhez a sódert és a cementet az önkormányzat biztosítja. Udvari játékokra, kirándulásra, karácsonyi játék- vásárlásra az évente kétszer rendezett jótékonysági bál bevételét fordítja az óvoda. Szombaton ünnepelnek az óvoda alapításának százhuszadik évfordulóját most szombaton, szeptember 13-án ünnepük Kölesden. Az ünnepség kilenc órakor kezdődik, az intézmény minden termében óvodatörténeti kiállítást láthatnak az érdeklődők. Sok felajánlás érkezett a tárlathoz, fotókat az 1930-as, 1940-es évekből is kapott az intézmény, de pedagógusoknak szóló szakkönyveket, játékokat is kiállítanak. Tizenegy órakor a jelenlegi és egykori óvodások köszöntő műsora lesz látható, az ünneplőket Berényi István polgármester köszönti.
