Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-13 / 214. szám
2 JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE A tanári modell nagy vesztesei azzal nincs semmi baj, hogy az életpályamodellel sokkal inkább a helyére kerül a tanárok megbecsülése, vagy legalábbis a nagy kalapon belül növekszik a rájuk eső rész. A gond az, hogy ez a döntés szó szerint lefejezi a szakmát. Ugyanis középiskolai szinten megállt a bérfejlesztés, a program jövőre várható csúcsidejében az is megtörténhet, hogy kutatótanári középiskolai titulussal többet lehet keresni, mint egyetemi professzori címmel. Az sem ígér rózsás kilátásokat, hogy a pályakezdő gimnáziumi tanár máris többet vihet haza, mint a (jó esetben) több nyelven beszélő - és valóban beszélő -, tanulmányokat, könyvet író, kutatásokat végző egyetemi tanársegéd vagy kezdő adjunktus. Ez a fizetési rendszer így a fejlődés kerékkötője, a kreativitás visszaszorítója. VAJON mit szólnának a miniszterek, az államtitkárok, ha az osztályvezetők egytől egyig többet keresnének náluk? Hová vezetne, ha bármely ágazatban következetesen szerényebben díjaznák a magasabb presztízsű állásokat? Egyetemi tudásbázisunk így pillanatok alatt szétrombolható, az újjáépítéshez pedig évtizedek kellenek, ám szemérmesen agyonhallgatják minden vonalon a történteket. Legtehetségesebb bölcsész- és természet- tudományis diplomásainkat egyébként is elszívja a Nyugat, a nyelvtudásuk miatt egy másik csapatot a verseny- szféra, most pedig közép-, sőt alsós szinten a közoktatás is beszáll a küzdelembe. Groteszk modell ez egy olyan fiatalnak, aki saját ötletekkel egyedi úton szeretne hasznosat alkotni, hiszen rövid nekifutás után olyan falba ütközik, ahonnan ésszerűen csak egy szinttel mélyebben lehet az utat folytatni. KÖRKÉP _______ 20 14. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT tolna A használtruha-kereskedések elterjedése nem új jelenség. Évek óta töretlen a „tűrik" népszerűsége, legfeljebb a körülmények változtak meg fokozatosan. Katus Eszter Egymást taposó idős nők, hatalmas ruhakupacok, savanyú szag. Nagyjából így nézett ki régebben egy turkáló. Ma már a legtöbb használtruha-boltban szétválogatva, vállfán lógnak a ruhák, az üzletek pedig nem eldugva, hanem frekventált helyeken nyílnak, akár a főutcán Mindenki spórol ahogy a boltok, úgy a vásárlók köre is megváltozott: fiatalok, idősek, férfiak, nők egyaránt látogatják a turkálókat, sőt, azok is rendszeresen bejárnak, akiknek lenne pénzük butikokban vásárolni. Az indok egyszerű: márkás, akár teljesen új ruhákat is találni a holmik között, az áruk pedig jóval kedvezőbb így, mint az áruházakban. Mivel az élelmiszeren és a rezsin nehezebb spórolni, az emberek a ruhavásárlásnál próbálják megfogni a forintokat. Erre pedig itt van lehetőségük. vagy a plázában. A vásárlók köre is sokkal szélesebb lett. Most már csak az a kérdés, honnan jön ez a nagy meny- nyiségű, főként angol használt ruha, hogy minden turkálóba bőven jut belőle. Bár az üzletek tulajdonosai erről nem beszélnek szívesen, nyílt titok, hogyan szerzik be az árukészlet jelentős részét. A nálunk gazdagabb nyugati társadalmakban az emberek gyakrabban vásárolnak jó minőségű ruhákat (Nagy-Britanni- ában például évi 2 millió tonna ruhát adnak el a kereskedők), és rövidebb ideig hordják azokat, mint mi vagy a nálunk keletebbEGY ELTERJEDTEBBEK és látO- gatottabbak a (családi házaknál, esetleg emeletes házak aljában tartott) garázsvásárok és a bababörzék (itt élőben lehet válogatni a ruhák, babakocsik, játékok között), illetve a „csetres” tűrik. Az itt kapható edényeket, konyhai eszközöket valószínűleg Németországból hozzák, ahol kiárusításból, hagyatékból vagy akár az utcáról szedik össze a jó állapotú holmikat. Az sem ritka, hogy kidobott, de még működőképes tévéket, hűtőket, gáztűzhelyeket hoznak át re élők. Ezek a holmik sokáig a szeméttelepeken végezték, de az uniós szabályozás szigorodásával, illetve a hulladékok újrahasznosítására való törekvés miatt Nyugat-Európában ruha ma már nem kerülhet a szemétbe. Ehelyett az utcára kihelyezett ruhagyűjtő konténerekben kötnek ki, ahonnan erre szakosodott nagykereskedők begyűjtik, és minőség alapján szétválogatják: a nem márkás, használtabb darabok többek között Pakisztánba és Afrikába kerülnek, a jobb állapotúak pedig Közép- és Kelet-Európa turkálóiba. Az outietek kifutó, visszamaradt készletei is ezeken a csatornákon a határon („lomizás”), és azt értékesítik itthon megfizethető áron. ahogy azonban mindennek, a használt holmik vásárlásának is megvan a hátránya. A garancia ugyanis itt szinte ismeretlen fogalom, akárcsak a jótállás. A ruháknál sincs csere vagy utólagos reklamálás, még blokk ellenében sem. Érdemes tehát jól megnézni, mit veszünk, és felpróbálni, amit lehet. Fehérneműt és cipőt pedig - egészségügyi okokból - még mindig ajánlott újonnan vásárolni. jutnak ei a turkálókba, így találkozhatunk gyakran még nem is használt darabokkal. Végül a hazai kiskereskedők kisebb-na- gyobb haszonnal adnak túl rajtuk. A sok turkáló azonban egymástól veszi el a vásárlókat, így ennek is megvan a kockázata. Magyarországnak mindenesetre nincs ellenérzése ezzel kapcsolatban, olyannyira, hogy egy 2013-as felmérés szerint a használt árucikkek egész Európában nálunk a legkelendőbbek. A pálmát természetesen a ruhák viszik: a még mindig szaporodó turkálók a becslések szerint 20 milliárdos forgalmat bonyolítanak. Az interneten is a világhálón található online „turkálók” (főként licites és apróhirdetés oldalak) legalább annyira felkapottak, mint a hagyományosak. A jól ismert országos portálok mellett ráadásul a közösségi oldalakon kisebb (megyei, városi szintű) börzék is kialakultak. A börze valójában egy csoport, ahol a tagok egymás megunt ruhái, cipői, táskái és egyéb holmijai között válogathatnak. A termékek pár száz forintokért kelnek el, az adásvétel pedig egy-két napon belül lezajlik. Még egy évig biztos a két áldozatsegítő alkalmazasa szekszárd Sikerrel zárult az országosan is modellértékű, Ne váljon áldozattá! című uniós támogatású mintaprogram, amely bűnmegelőzési és áldozatsegítési rendszert hozott létre a megye rendőrkapitányságain. A 2012. novemberében indult két éves programot konzorciumban valósította meg a kormányhivatal és a megyei rendőr-főkapitányság. Mint Molnár Gábor, a főkapitányság bűnügyi igazgatója a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, a projekt két éve alatt majdnem háromszorosra nőtt az áldozatsegítésbe bevontak száma. A program erősségei közé tartozik az emberi hang, amivel az áldozatok felé fordultak, további előnye a decentralizáció is, s hogy akiket lehetett, anyagi segítségben részesítettek. Az öt rendőrkapitányságon tíz diplomás fiatal dolgozik a programban, közülük öten roma származásúak. Mivel a folytatásra nem látszik lehetőség a rend■ A program tapasztalatait a kezdetektől fogva hasznosítják a rendőrségi munkában őrségen belül, az önkormányzatokhoz fordultak. A megye- székhely vezetése a folytatás élére állt, s a többi város is tá- mogatóan fogadta a kérést. Ács Rezső, Szekszárd alpolgármestere megköszönte a projektben résztvevők áldozatos múrikáját, amelyré nagy szükség volt az elmúlt években. Nem is volt kérdés, hogy az önkormányzat a program mögé áll, mondta. Nem hagyják veszni a megkezdett munkát, s mivel a rendőrségen megvan a technikai háttér, javasolja a közgyűlésnek, hogy december 1-től a költségvetésből finanszírozzák még egy évig a két szekszárdi áldozatsegítő foglalkoztatását. Ennek bizonnyal később sem lesz akadálya. Egyébként is szeretnék még szorosabbá fűzni az önkormányzat kapcsolatait a rendőrséggel. A megyeszékhely rendőrkapitánya, dr. Pilisi Gábor sok más mellett elmondta, hogy a program tapasztalatait a kezdetektől fogva hasznosítják a rendőrségi munkában. ■ 1.1. Olcsó, de se jótállás, se garancia nincs rá Hét lépés a múltba E címmel rendezett városismereti történelmi sétával egybekötött interaktív versenyt a szekszárdi 4. osztályosok részére a Csizma- zia Alapítvány. A vetélkedő a megyeszékhely Kultúra című városrehabilitációs projektjéhez kapcsolódott. A program első része, a kulturális séta négy napig tartott, a döntőt pedig tegnap rendezték a Babits Kulturális Központban. A Baka István Általános Iskola 4. b osztálya (képünkön) nyert. ■ Gy. M. Szórakoztató és hasznos volt a program nyárzáró Sport-, tánc-, művészeti csoportok, együttesek mutatkoztak be szekszárd Katus Attilával mozoghattak pénteken délután a gyerekek és a fiatalok a Polip Ifjúsági Egyesület Nyárzáró fesztiválján Szekszárdon, a Béla király téren. Az Új Nemzedék Plusz Kontaktpont Iroda sátránál személyiség tesztet tölthettek ki az érdeklődők, interaktív játékokat játszhattak, marokkózhattak, malmozhattak, a kitelepült Európai Információs Pont a külföldi munkavállaláshoz, tanuláshoz szükséges információkkal, tájékoztató anyagokkal szolgált. A Más-mozaik Szo- ciokulturális Egyesület tagjai Debrecenből érkeztek azért, hogy a kerékpározást népszerűsítsék. Mint kiderült, a szervezet más jellegű tevékenységeket is folytat, az első rocksulit is az egyesület alapította. A buli sport-, tánc- és művészeti csoportoknak, zenekaroknak is bemutatkozási lehetőséget nyújtott, valamint a Szekszárdi Ifjúsági Önkormányzatnak. Csillagné Szánthó Polixéna, a humán bizottság vezetője köszöntőjében elmondta, ez a rendezvény is bizonyítja, hogy amióta a Béla király tér megújult, tele van élettel. A pénteki fesztivál célja az volt, hogy röviddel a tanévkezdés után szórakoztató, ugyanakkor hasznos kikapcsolódási lehetőséget nyújtson. ■ B. K. Katus Attila alaposan átmozgatta a megyeszékhely központjában az ifjakat t V T / [[ff í fii [1. 11[IJII 1 ff]ülI.[SÍ [EMUÍlTMiI ri^[i]í^i^iii^" k ^ jijHay1 vŰii# '!N.^"j**'^aAfcÍ^Ww^ k ' » ü kM n*
